Dunántúli Protestáns Lap, 1919 (30. évfolyam, 1-20. szám)

1919-01-19 / 3. szám

22. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 3. szám. komplexumban a köztársaság elnökének többször ki­fejtett higgadt álláspontja érvényesülne! Dr. Vass Vince lapunk zártakor schweizi pro­­paganda-utjáról megérkezett. Egyházi hírek a felbomló német birodalom­ból. Braunschweigban a volt kultuszminiszter utódául „népoktatási biztos“ cimmel Fasshauerné asszonyt nevezték ki, aki eddig üvegmosó és újságkihordó volt. A heidelbergi egyetem nagytanácsa, melynek az ösz­­szes egyetemi rendes tanárok tagjai, kötelességének tartotta nyilvánosan s a legnagyobb határozottsággal tiltakozni minden esetleges olyan szándék ellen, hogy a német egyetemekről a theol. fakultásokat kizárják. Ha a theol. tanulmányoknak az egész egyetemi élet­tel való összefüggését megzavarják, ebből súlyos kár háramlik a papság tudományos kiképzésére s egyben az általános népoktatásra, ami a népállam gondolatá­val homlokegyenest ellenkezik. De súlyos károkat szenvedne másfelől a theológián kívül eső tudomá­nyos élet is. A theol. fakultások a maguk tudományos eredményeivel feltétlen jogot szereztek arra, hogy a tudományos egyetemek keretében egyenjogú ágak gya­nánt megmaradjanak. Hamburgban a munkás és ka­tonatanács január 1-ével a vallásos oktatást minden nyilvános iskolában megszüntette. Sziléziában szociál­demokrata bányászok és bányásznők törekesznek meg­alapítani az egyházukhoz hü evangélikus keresztyének népszövetségét. Pártjuk vezetőségétől megkívánják, hogy az egyházi és állam szétválasztásával az egyház életszükségleteire tekintettel legyen. Az állami támo­gatás megszüntetéséért az egyházat kárpótolni kell. A vallásmentes iskolázás behozatala az egyházhoz hü gyülekezetekben nem szabadság volna, hanem hallat­lan erőszak. A berlini főegyháztanács a porosz kor­mányhoz a következő nyilatkozatot intézte: A jelen kormány programmjába vette az államnak az egyház­tól való elválasztását. Azon az utón van, hogy egy­oldalú rendszabályokkal beleavatkozzék a kettő közt fennálló viszonyokba. Poroszország régi tartományai­nak ev. egyháza nevében formálisan és ünnepélyesen tiltakozást emelünk minden ilyen rendszabály ellen. Tiltakozunk az ellen, hogy a törvényeken nyugvó álla­potokat más törvényes intézkedésekkel, különösen pe­dig egy ideiglenes kormány rendszabályaival megvál­toztassák. Követeljük, hogy az államnak az egyház belső életébe vala beleavatkozása minden esetben el­­kerültessék. Elvárjuk, hogy az állam és evangélikus egyház között jelenleg fennálló viszonyt nem boly­gatják meg anélkül, hogy az állam és az egyház ille­tékes szervei előzetesen egymással kölcsönös meg­egyezésre jutni ne próbálnának. — Hanisch kultusz­­miniszter november 25-én azt a kijelentést tette, hogy meggyőződése szerint nincs ideje annak, hogy a szeparáció kérdése végleg rendeztessék. Németország­nak kül- és belpolitikailag egyaránt vigasztalan hely­zetében semmire sincs kevésbbé szüksége, mint egy új kultúrharcra: „Minden körülmények között rajta leszek, hogy az egyház és államviszonyainak végle­ges rendezése az alkotmányozó nemzetgyűlés számára tartóztassék fenn.“ A magyarországi protestánsok felhívása külföldi protestáns testvéreikhez (Appel des pro­testáns hongrois á leurs fréres étrangers) és „Az er­délyi ref. egyház emlékirata a külföldi prof. testvérek­hez“ (Mémoire de l’Eglise reformée de Transylvanie adressé aux eglises Protestant des pays étrangers) c. alatt Schweizból két füzetkét kaptunk, amelyek közül az első térképekkel, a második súlyos statisztikai ada­tokkal s meggyőző történeti érveléssel mutatja ki az Erdély elszakításával s Magyarország készülő felda­rabolásával beálló óriási igazságtalanságot, amely egy­felől az erdélyi protestántizmust veti bele a keleti orthodoxa tengerébe, másrészt, életképtelenné tesz egy erdeitől, bányáitól, kőszenétől, sójától megfosztott csonka-bonka országot. A füzetkékre visszatérünk. A román cenzúra fehér ürességétől eléktclenítve megérkezett ez első Református Szemle Erdélyből, Ravasz László szivekbe markoló, gyönyörű soraival Egy pillanatra úgy érezzük, mintha a Kolozsváron irt szavak egy azóta elsülyedt szépséges szivekről indul­tak volna útnak, de aztán hatalmas erővel lesz úrrá rajtunk az az érzés, hogy a mi elszakított erdélyi test­véreinkkel magyarságunkban, vérben és gyászban megtisztult új és nemesebb világfelfogásunkban örökre egyek fogunk maradni. Mindez, amit átélünk, csak egy rossz álom. Kis legátusaink számára újabban küldött a bokodi egyház ,11 K 69 f-t, az ősii egyház 20 K-t. Eddig befolyt összesen 325 K 97 f. Hálás köszönet & jószivü adakozóknak! Az iskolai valláserkölcsi oktatás és nevelés hívei felekezeti különbség nélkül nagy gyűlést tartottak 12-én Budapesten. A mozgalom támogatására csatla­koztak az összes felekezetek, a valláserkölcsi alapon álló tanár- és tanítóegyesületek és egyháztársadalmi intézmények. A mozgalom iránya és célja, hogy a pozitív alapokon, Isten kijelentésein nyugvó vallás­erkölcsi oktatás és nevelés közoktatásunkból és köz­nevelésünkből ki ne küszöböltessék és helyébe franczia mintára oda ne tegyék az ingatag általános emberi morált. A mozgalom természetesen nem reakciós, de védelmére akar kelni annak, ami kiállotta csaknem ezer esztendő viharát s méltó arra, hogy fundamentuma legyen az új Magyarországnak is. Az orthodox izraeli­táktól kezdve minden vallásfelekezet képviselve volt. Az elnöki tisztet Szilassy Aladár töltötte be. Ezen kí­vül református részről Hamar István szóllott a kér­déshez. Komoly tanulság ez a felekezetközi gyűlés minden olyan támadásokkal szemben, aminők a deb­­reczeni radikálisok gyűlésén Zoványi professzor ré­széről nemcsak az iskolai hitoktatás ellen általában, hanem az ó-szövetségi vallási oktatás tárgya ellen is elhangzottak. Ezek az ő nézete szerint sokszor egye­nesen erkölcsellenesek, de ugyanígy vétkezett az egy-

Next

/
Thumbnails
Contents