Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1918-03-31 / 13. szám

13. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

63. oldal.

III. A processus. 1. A tudásnál: érvényadás. Objectiv világmagyarázás. Thesis. (Azt, ami meg van tételekbe foglaljuk. A kritikai alapon megépítendő tudományok tana állítandó e heiyre ) 2. Az erkölcsnél: érlékadás. Objectiv világmagyarázás. Antithczis. (Azzal, ami van, szembeállítom azt, ami kell. Az, ami tételekbe van foglalva : érvényes, de holt valami. Az ami normákba van foglalva: értékes és ezért kell. De hol a garancia arra nézve hogy lesz is az, aminek lennie kell ?) 3. A vallásnál: értékérvény esitcs. Subjectiv világmagyarázás: hit. Synthesis. (A van és kell feszültségét egy magas synthesisben, az uj életben oldja fel a vallás, mely az egyetlen garancia arra, hogy az, ami kell, áthatja és uralja azt, ami van).

A kanti vallásfilozófia teljesen a hagyományos síkban mozog. Cohen a kriticizmus mélyén nem találhatott reá a vallásfilozófia alapjára, mert a magánvalót feloszlatta (a törvényben). Ily módon lesz Isten Troeltschre nézve is csak „logikumu. Újra meg kell tehát ragadni a kritikai gondolat eleven erejét a magánvaló problémájában, hogy újra alkothassuk a tudományok tanát (egészen úgy, ahogy Fichte értette), az ethikát és a vallásbölcsészetet.

Vass Vince vallásbölcsészetének ime kritikai értelemben vett alap kell, hogy azon továbbépülhessen. Erre utal, mint kimutattuk, gondolatának egész struktúrája. Ily módon fog az fátyolozottság, mely érvény, érték, Isten, mint ontológiai valóság, lét fogalmait fedi, eloszlani. Ez alap hiányára vezethető vissza azon felfogása, hogy az erkölcs is értékeket realizál . . . „cselekvés által" (23. !.), miből az következne, hogy a vallás csak jobban realizál. Bár Vass V. arra a következtetésre jut, hogy a vallás adja a morálnak ehhez a cselekvéshez az érzületet és erőt, tehát a cselekvésre való képességet, mégis ebből logikailag vita támadhatna az ethika és'a vallás között, amely a vallás bukásával végződne, minthogy az ethika objektiv értékű megállapításokat ad szembe a vallással, mely szubjektív értéküeket ad. Ezen fogyatkozás mellett azonban, melynek Vass V. azzal akarja élét venni, hogy a vallás nem új értéket ad, hanem új élettel realizálja az erkölcs által adott objektiv értékeket, maradandó érdeme a munkának, hogy a vallás alapgondolatát hazai irodalmunkban, tudtommal azonban a külföldivel összevetve is, először fogalmazta tisztán és kritikailag eme tételével: a vallás értékérvényesítés.

Dr. Molnár Jenő.

A béke és a háború eseményei, a mai mozgalmas idők szenzációi és mindaz, ami ellenségeink táborából bennünket érdekei, mind pompás mélynyomásu fényképekben vonulnak fel Az Érdekes Ujság-ban Ez a képes lap ma versenyen kívül áll a magyar illusztrált lapok sorában. Szépirodalmi rovatában a legjobb magyar irodalmat hozza, kedvezményei és ünnepi számai páratlanok. Aki április 1-től egy negyedévre előfizet 7 K 80 fillérért, ingyen kapja meg a húsvéti és pünkösdi ünnepi számokat összes mellékleteivel.

VEGYES.

Bírósági ülés. A komáromi ref. egyházmegyei bíróság időszaki tanácsa f. hó 11-én Komáromban ülést tartott, amikor is a tárgysorozat nyolcadik pontja közül hét a nyitrai egyházból került ki. Egyfelől az egyház és a lelkész, — másfelől a tanító és a családja állottak egymással már évek óta szemben. Oka e háborúskodásnak az volt, hogy midőn a mozgósításkor a nőtlen tanító hadbavonult, az egyház a vallás- és közoktatásügyi miniszter által kiadott 120.000/914. sz. rendelet értelmében a tanító lakását a saját rendelkezése alatt állónak mondotta ki s a tanítónak a lakásban levő anyját és nővérét lakbér fizetésére kötelezte. Ebből az alaptényből a perek számtalan fajtája nőtt ki; a két perlekedő fél közigazgatási és fegyelmi, — polgári és büntető pereikkel megjárta a legkülönbözőbb hatóságokat, az egyházi és polgári bíróságokat, kaptak vagy 15 külömböző Ítéletet és végzést, amelyek többé-kevésbbé ellentmondottak egymásnak, — keletkezett egyik oldalon is, a másikon is egy csomó perköltség s még se birt egyik se a maga igazságához eljutni. Végre ezen az időszaki tanácsülésen sikerült a nyitrai-gordiusi csomót egy jól átgondolt egyezséggel kettévágni; az egyesség szerint az egyház két és félévi bérlet címén kap a családtól 1145 K 50 f-t, a költségeket kölcsönösén viselik, a tanítói család a lakás használatára vonatkozó igényeiről lemond, viszont az egyház biztosítja a harctérről majdan hazaérkező tanító részére a lakást, — végül egymás elleni összes peres ügyeiket megszüntetik. Kedves jelenet volt az, amidőn a két peres fél képviselője: Sedivy László lelkész és a tanító meghatalmazottja: Borza Béla honv. százados az egyezség megkötése után egymással kezet fogtak — s ezzel lehetővé tették, hogy a lelkész közismert nagy munkakészsége peres ügyek helyett egészen az egyház részére foglaltassák le. Még egy ügy került sorra, amelyben a bátorkeszi tanító az V. t.-c 24. § ának 1., 2. és 3. pontjaiba ütköző fegyelmi vétségei miatt azon helyen viselt hivatalától való megfosztásra Ítéltetett.

Református Sajtó. Tudvalevő, hogy budapesti lelkes hitsorsosaink erős és sikeres mozgalmat indítottak az iránt, hogy a mi közelebbi céljainkat és a magyar ügyet szolgáló nyomdát szerezzünk s ennek révén lehetővé tegyük, hogy a hitélet ápolására, fejlesztésére annyira szükséges irodalmi termékeket minél nagyobb számban és minél olcsóbban előállíthassuk és terjeszthessük. A mozgalom nyomában f. évi január 31-én megalakult a Református Sajtóegyesület, Ennek választmánya február hó folyamán vett egy jól felszerelt nyomdát, mit február hó 25-én, „Bethlcnnyomdau néven megkezdte működését; és im március 15-én, a szabad sajtó e nevezetes napján megjelent a „Református Sajtó“ 1. száma... Nagy dolog ez! Méltó arra, hogy nagy figyelemre méltassuk. De csak akkor vesszük észre e nagy horderejű dolognak min-