Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-03-31 / 13. szám
64. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1918. den fontos, életbevágó részletét, ha figyelmesen átnézzük a Református Sajtó 1. számát. Van ebben, a ■mi igaz büszkeséggel tölt el bennünket múltúnk iránt és ezzel serkent élénk tevékenységre ; van, a mi szégyenpirt hoz az arcunkra és ezzel ösztökél munkásságra. A mi benne van, elejétől végig a lelkűnkbe markol és szinte kényszerít, hogy sokkal éberebbek, sokkal munkásabbak és sokkal áldozatkészebbek legyünk ; nó meg arra is, hogy olvasmányainkat sokkal jobban válogassuk meg! Ez az első szám különben minden lelkészi hivatalhoz megküldetett; módjában van hát minden lelkésztársunknak a saját szeme és belátása szerint ítélni róla. Hisszük, hogy az ítélet, a fogadtatás kedvező lesz. Itt az ideje, hogy mi is cselekedjünk, akik a vidéken élünk és őrállók vagyunk. Fel a munkára! Tudósítások küldésére és előfizetők, tagok gyűjtésére! Isten nevében : előre 1 Hadd legyen a havi lapból mielőbb heti és majd napilap ! Gyászhir. A komáromi református egyháznak gyásza van. Negyvenkilenc éven át volt hűséges kántora, Sulacsik Lajos f. hó 25-én, reggel 5 órakor, rövid szenvedés után, életének 75 évében meghalt. Temetése folyó hó 17-én délután volt nagy részvét mellett. A Szent-István-Társulatnak közelebb tartott közgyűlésén a hercegprímás az iskolák államosítása ügyében a következő kijelentést tette: A katholikus egyház a mostani döntő időkben tartozik azzal szeretett hazánknak, hogy a lelkészi karon kívül különösen az öntudatosan katholikus tanférfiak, irók és tisztviselők utján a nemzetnek lelkiismeretét fölrázza, hogy sorompóba állítsa, fölsorakoztassa híveinek nagy hadseregét, akinek szilárdan megalapozott világnézetén minden hazafiatlan és forradalmi áramlat megtörik, akik az igazság és a tiszta szándék bátarságával szembeszállnak az államszervezetnek életerei ellen támadókkal. S mivel az egyház tudja, hogy, éppen az ő iskoláiban nevelődik és működik a romboló irányzatokkal szemben leginkább ellenálló elem, éppen a magyar állam belső békéjének és erejének érdekében minden erejével meg fogja védeni iskoláit. Az általános államosítással a magyar állam a legnagyobb szolgálatot tenné saját ellenségeinek, mert ellökné magától azok támogatását, akik mélyebb erkölcsi alapon építik fel a hazafiságot, mint az állam maga, akik iskoláik szellemével az állami iskolák szellemét is befolyásolják. Amint a felekezeti iskolák megszűntével megvalósul az egységes állami iskola típusa, nemcsak a nemes verseny fog megszűnni s igy az iskola nívója alábbszállani, hanem az ellenségnek csak egy várat kell megvívnia, még pedig a gyengébbet — és minden elveszett. A nemzeti nyelvnek az érdeke meg ne tévesszen senkit. A nemzeti nyelv tudása fontos érdeke és jelentékeny összetartó eleme az államnak. Tudják azt a katholikus iskolák hatóságai és önérzettel rámutathatnak a nemzeti nyelv tanítása terén elért eredményekre. De a nyelv nem minden és nem is az egyedüli fontos az állampolgári nevelésben. A lelket, a szivet kell megnyerni a magyar állam számára. Az érzelmek középpontja a szív, a hazafias és nemzetiségi érzelmeké is. S ebben a munkában az állam velünk fel nem veheti a versenyt. Sok kiváló honfi él és dolgozik ebben a hazában, akit az egyház annak idején talán nemzetiségi anyanyelvén nevelt az utolsó lehelletig hü magyarra s fájdalom, sokan találkoznak, akikben az állami iskola hatása csak annyiban nyilvánul, hogy magyarul is hirdetik államellenes tanaikat. Állami iskolát ott állítsanak fel, ahol nincs jó és hazafias iskola. De a legnagyobb hiba, hogy ne mondjam igazsántalanság volna, a virágzó és jószellemü, az államiakkal azonos szervezetű és tantervű felekezeti iskolákat elállamosítani. Nemcsak hiba, henem az állam öntudatos gyengítése, a legnemesebb hazafiság és erkölcsi erők kútfőinek erőszakos kiapasztása, a belső béke megbontása, a legszentebb érzelmek megsértése. Gutenberg halálának évfordulója. Február 24-én volt Gutenberg János, a könyvnyomtatás feltalálója halálának 450-ik évfordulója, melyet Németországban számos helyen megünnepeltek. Gutenberg 1453—54-ben nyomta első nagy munkáját: az úgynevezett 42 soros bibliát. Legnagyobb müve, a latin Psalterium, mely a typografia egyik remeke, 1457-ben jelent meg. 1465-ben a tnainzi érsek szolgálatába lépett, ennek székhelyén, Etoilleben halt meg 1468-ban. Uj mozitörvény. A német birodalmi gyűlés a mult héten foglalkozott az új mozitörvényjavaslattal, amely szerint ezentúl külön hatósági engedelem kell mozielőadások tartásához. A törvény megszabja, hogy milyen esetekben tagadhatják meg az engedély kiadását. A vita sora több konzervatív képviselő kikelt a mozi erkölcstelensége és tulságba vitt reklámja ellen. Ilyen törvény nálunk is igen elkelne ! Megjelent F. VARGA LAJOS; Imádságok bibliaolvasással egybekötött hétköznapi istentiszteletekre cimü imakönyvének 8. kötete. Ára fűzve: 8‘— kor., :ü kötve: 12’— kor. Mindenki részére igen alkalmas! Megrendelhető: Hoffmann és Kronovitz könyvkiadóhivatalában Debrecen, Ferencz József-ut 49. — Pápa, 1918. Főiskolai könyvnyomda. —
