Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)

1918-12-08 / 49. szám

Huszonkilencedik évfolyam. 49. szám. Pápa, 1918 december 8. DDNÁBTÜLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KŐKÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Me gjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József 8 felelős szerkesztő cimére küldendők. <=i Belső munkatárs: CZEGLÉDYSÁNDOR Előfizetési díjak (egy évre 14 K, félévre 7 K), hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs cimére küldendők Az egyház jövője. jó volna csak egy pillanatra is betekinteni a jövő homályábá, mint ahogy a villám által hasított résen át egy pillantást vethetünk a sötét éjszakába. Jó volna előre tudni, mit rejt méhében a jövő s mit hoz egy­házunkra, mennyiben érinti az új államalakulás kívül és belül, milyen lessz az államhoz való viszonya és milyen helyzet alakul ki számára? Ha valaha aktuális volt az 1848. évi XX. t.-c.­­ről beszélni, most a legaktuálisabb, mert annak valóra váltásával jár a legkisebb rázkódás. Hinnünk s re­mélnünk kell, hogy az új államalakulás nem dönti romba azt, amit a 48-iki forradalom kivívott, hanem azt teljesen kiépíti, tovább fejleszti. És mivel van okunk hinni és remélni ezt, bizalommal nézhetünk a jövő elé. Ma már a legradikálisabb szociálista is kénytelen elismerni, hogy a népnevelési munkából az egyházakat kiközösíteni nem célszerű és hogy a köz­erkölcsök védésében, nemesítésében az egyház számot­tevő tényező. Addig, míg intra muros nem jutottak más szemüvegen nézték a világot, de ma már csak a vastag elfogultság nem akar látni, csak az nem akarja értékelni azokat a közszolgálatokat, melyeket az egy­ház végez a haza és az egyetemes emberiség javára. Az új államalakulás akkor végez egész munkát, ha megoldja az egyház és állam egymáshoz való vi­szonyának nehéz kérdését is és ha úgy oldja meg, ahogyan az államra és egyházra kielégítő, mely nem lehet más, mint az 1848. évi XX. t.-c. teljes és töké­letes végrehajtása. Minden más kísérlet a további egyenetlenségnek, vallási türelmetlenségnek lessz a szülő anyja s ebből kifolyólag a felekezeti zsurlódás­­nak s összeütközésnek szolgál okul. Ezt megszüntetni, sőt kiirtani az államhatalomnak eminens érdeke. Mér­jen az állam egyforma mértékkel s legyen előtte mind­egyik felekezet édes gyermek, de ne legyen dédelgetett, előjogokkal felruházott; viszont mostohaságra kárhoz­tatott se legyen. E hazának fiai mind magyarok, vala­mennyinek joga van kérni és várni az egyenlő bánás­módot; jogcíme rá magyarsága, jó hazafisága, a vér­mezőn és idehaza kimutatott önfeláldozó hősiessége, áldozatos készsége, melynek mértéke nem a felekezeti hovatartozandóság szerint, hanem a honfiúi érzés sze­rint nyilatkozott meg az egész világ bámulatára. A tökéletes egyenlőség és viszonosság gyakor­lati alkalmazása mellett fontos állami és egyházi érdek parancsolja, hogy minden vallási és iskolai szükséglet közálladalmi vagyonból fedeztessék. Érthetetlen, hogy a 48-iki törvény ezen elvi kijelentését csak kerülgette eddig a törvényhozás s egyik felekezetnek a tejfelt, a többinek pedig a lehulló morzsákat juttatta. Most en­nek meg kell szűnni. Az államnak nem szabad tűrni az egyházi adózás aránytalanságait; nem szabad tűrni a különféle szolgáltatásnak mindkét félre lealázó ne­meit s egyúttal hallgatólagosan szentesíteni a szük­­keblüség erkölcstelen kijátszó törekvéseit. Semmi ér­dek se igazolja az államsegély igénybevevése után az egyháznak a rendes adóra vonatkozó jogát. Ha már igénybe vettük az államsegélyt különféle elnevezések alatt, bátran megtehetjük az utolsó lépést is arra, hogy az államtól várjunk mindent. Ne segélyt adjon többé az állam, hanem mindazt, amit a 48. évi XX. t.-c. kilátásba helyezett. Ily módon az egyháznak lé-Mikszáth Kálmán .... ... .... . _ _ , , . . _ Mikszáth Kálmán Dante Tudós írások. Ára © korona. A tót atyafiak A pokol. Kovács Gábor ^ j ó palÓCO k. Fordította: Babits Mihály. A/Ar éS kenyér. Ára £> korona. Ára IS korona. Ára 12 korona. i Kaphatók: KIS TIVADAR könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca 21.

Next

/
Thumbnails
Contents