Dunántúli Protestáns Lap, 1918 (29. évfolyam, 1-52. szám)
1918-01-20 / 3. szám
1918. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 15. oldal. kára volt. Törvényelőkészítő munkálataiból azonban az a iiberális felfogás, amely Magyarország közéletét a mult század egész utolsó negyedében irányította, az ily képtelenségeket kizárta. Ez idő alatt nem is vallotta nyíltan senki más ezt az irányt, csak az a néhány hecckáplán, aki nem átallotta gyújtó csóváját forgatni a békés épületek körül. . Most pedig a magyar kultusz ügyek legfőbb őre, a demokrata kormány népszerű miniszterü miniszterének felelőssége mellett jelenik meg oly törvényjavaslat, amelynek a magyar jogra nézve idegen definíciója oly célzatot hordoz, hogy a törvényben biztosítandó katholicitás jelszava alatt, a magyar közvagyon jelentékeny részének az államtól való elvonásával, oly klerikalizmusnak az árvizét zúdítsa az országra, amelynek hullámai alááshatják az úgy is minden felől rengetett nemzeti állam alapjait. A hibás elnevezés kiáltóan zavarja a törvényjavaslat egész 5. §-át. Itt már az, erdélyi római kalh. státus törvénybe iktatott önkormányzati jogánál a magyar törvények helyes elnevezésével kellett élni. A gonosz célzat azonban ennek helyi szervezetét is „az országos katholikus önkormányzat“ kiegészítő részévé teszi. Ezek nem elnézési hibák. Nem gondatlanság szülöttei. Egy tervszerű klerikális kéz ujjlenyomatai láthatók és ismerhetők fel bennük. Ha bárkiben kétely támadna ez iránt, olvassa el a 4. §. harmadik kikezdését. Ebben szembe állíttatnak a „katholikus főiskolák“ a „felekezeti főiskolák“-kal. Itt búvik ki a szeg a zsákból. Annak az alapvető törvénynek a 2. §-ára hivatkozással, amelyik teljes egyenlőséget és viszonosságot állapit meg az összes bevett vallások között, lehet-e így distingválni Magyarország kultuszminiszterének !? Ez a distingció a klerikálizmus fundamentális tétele. Ebből fakadt minden további gyászos szereplése ; a katholicitással szembeállított lekicsinyelt felekezetekkel szemben érezheti csak magát jogosultnak a szervezett hierarchia egyeduralmi törekvésekre. ^ A törvényjavaslat ezirányban határozott kapunyitás és gyáva behódolás. Ne gondolja senki, hogy ezeket felekezetieskedés mondatja velünk. Nem. csak a tisztán látása annak a veszedelemnek, amely e sokoldalú ártalmak idején halmozást csinál a békés fejlődés vesztére. Minden ravasz scenirozás mellett sem lehet elkerülhető e célzat nyilt felismerése. Losoncz. Sörös Béla. „A nagyok rendesen nem veszik észre leghívebb barátaikat, mert azok hízelegni nem szoktak s oly ügyetlenek kimutatni szeretetüket.“ Csűrös István: Mefíbóset. A Ref. Sajtóegyesület alapszabályaiból. 4. §. Az egyesület céljai. A Budapesten szervezett ref. nyomdának nagyarányú fejlesztése, az ország főbb ref. gócpontjaiban ref. nyomdák szervezésének előmozdítása. Már méglévő tiszta ref. szellemű lapjainknak erkölcsi és anyagi támogatása. Ref. folyóiratok kiadása, középosztályunk, népünk, stb. számára. A ref. napilap indításának előkészítése. Református Sajtóiroda szervezése, mely az egyházunkban történt eseményekről s egyházunk terveiről az egyházi és napilapokat rendszeresen tájékoztassa, egyházunk érdekeit a napilapokban megvédelmezze. A magyar Bibliának saját anyagi erőnkből való kiadása. Tiszta ref. szellemű tudományos, hiterősítő könyvek, vallásos iratok (traktátusok) kiadása. Ref. könyvkereskedések szerve-I zése Budapesten és az ország több ref. gócpontjaiban. A ref. iratterjesztés országos szervezése. A társországokban élő és külföldre szakadt ref. testvéreink elláj tása vallásos iratokkal. Általában minden, a ref. sajtó megizmosítását és fölvirágoztatását előmozditő törekvés támogatása. 5. §. Az Egyesület eszközei. A ref. sajtó iránti érdeklődés felköltésére és az Egyesület sajtó-alapja javára évről-évre sajtóvasárnapok rendezése az ország ; ref. gyülekezetei körében. Ugyanerre a célra nagyobb ref. gyülekezeteinkben felolvasások, előadások, ünnepélyek, hangversenyek rendezése. Az évi tagdíjakon kivül önkéntes adományok, alapítványok, hagyományok gyűjtése, az Egyesület szükségleteinek födözésére. Alapok gyűjtése az Egyesület különböző céljainak megvalósítása érdekében. Az egyelőre havonként megjelenő hivatalos lapja: a „Református Sajtó“ révén állandó összeköttetést tart fönn tagjaival. 6. §. Az Egyesületnek tagja lehet: Minden 18-ik életévét betöltött magyar ref. állampolgár, akár férfi, akár nő. Ref. gyülekezeteink, egyházi és iskolai testületeink, egyesületeink.. 7. §. Az Egyesületnek vannak: Alapító tagjai, kik egyszersmindenkorra legalább 100 K-át fizetnek pénztárába. Rendes tagok, kik legalább három évre évi 4 K tagsági dij fizetésére kötelezik magukat. Segítő tagok, kik legalább 1 K-át fizetnek évenként. 8. §. A tagok jogai: Minden tag ingyen kapja az Egyesület hivatalos lapját: „A Református Sajtó“-t, amennyiben tagdíjával az előző évről hátralékban nincs. Az alapító és az előző évi tagsági díjukkal hátralékban nem lévő rendes tagok a közgyűlésen és tanácskozási és szavazati joggal bírnak: tisztviselőkké és a választmány tagjaivá választhatók. A gyülekezetek, testületek és egyesületek irásbelileg meghatalmazott képviselőik útján gyakorolhatják jogaikat a közgyűlésen. Az Egyesület nőtagjai országos és helyi hölgybizottságokká tömörülhetnek. A tagok helyi-, illetve vidéki köröket alkothatnak. 9. §. Az Egyesület ügyeit az évenként tartandó