Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-16 / 50. szám

332. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. Jegyzőkönyv. Fölvétetett Pápán, 1917. évi október hó 17-én. Jelen voltak: Kis József esperes-lelkész, Saáry Lajos főgondnok, dr. Horváth József, Kis Ernő, Jílek Ferenc biz. tagok. Tárgy: Véleményadás Kis József lelkésznek az egyházközség presbitériuma elé terjesztett amaz indít­ványára, hogy ajánljon föl az egyházközség az iskola telkén, a Tapolczán kívül 500 (ötszáz) négyszögöl területet egy Szeretetház céljára és a szegény pénztár terhére évi 60 korona összeget ugyané célra. Jelen levők határozott tudatában annak, hogy az egyházközség a maga erejéből Szeretetházat fel nem állíthat, mégis, hogy erős lökést adjon az egyházköz­ség egy ilyen igen szükséges emberbaráti intézmény létesítésének, véleményezik és javasolják, hogy ajánl­jon fel az egyházközség éppen most, a reformáció négyszázéves évfordulóján, a Tapolcza és a Tisztviselő­­telep közt levő telekből, annak északkeleti részén, a még Török János mérnök úr által készített térkép 7., 8., 9. számai alatt jelzett részen 500 négyszög ölnyi területet; aminek értéke 5000 korona. Ajánljon fel a szegény pénztár terhére évi 60 koronát. Kérje meg a főtiszteletü egyházkerületet, hogy a Szeretetházra be­gyült összeget fordítsa az itt létesítendő Szeretetház megépítésére; egyúttal rendeljen el gyűjtést e nemes célnak minél nagyobb méretben megvalósíthatá­­sára; a vallás- és közoktatásügyi magyar királyi minisztériumtól pedig kérje el a Kerkápolyi Károly­­féle alapítvány kamatainak ily célra fordítandó */& részét. A bizottság határozottan abban a véleményben van, hogy a főt. egyházkerület a Szeretetházat nem állíthatja fel alkalmasabb helyen, mint Pápa. Mert a felnövekvő gyermekek itt minden foglalkozást iegköny­­nyebben és legalaposabban elsajátíthatnak és a kép­zés ideje alatt állandóan a nevelőintézet szeme előtt és gondozása alatt lehetnek. Pápán van földmives iskola; a lakosok már is nagyban űzik a zöldség­­termelést ; a városnak magának van kertésze, aki a zöldségtermelésen kívül a fanemesítést és a diszvirág tenyésztést is műveli; van a városban dohánygyár, szövőgyár és mint régi városban van sok és minden­féle iparos. De van iskola is mindenféle és fokú. Van egy polgári fiú, három polgári leányiskola; van két főgimnázium, két nőtanítóképző, egy tanítóképző és egy theológiai akadémia. Van egy éves kereskedelmi tanfolyam is. Az arra alkalmas gyermekek hát megint csak az anyaintézet szemei előtt fejlődhetnének. Bizonyos jóreménységgel gondol a bizottság arra is, hogy a Szeretetház létesítése maga után vonhatná diakonisszák alkalmazását, talán diakonissza-otthon létesülését és így ezt a munkát is szinről-szinre meg­ismerhetnék papnövendékeink és tanító- meg tanítónő­növendékeink. A fejlődés magával hozhatná egy cseléd­otthon, cselédképző-intézet létrejövetelét. Ezek a nyomós indokok vezették a bizottságot javaslata megtételénél. A presbitérium teljes egyetértéssel hozzájárul a bizottság javaslatához; örül, hogy immár ab­ban a helyzetben van a mi gyülekezetünk, hogy hogy ily magasztos cél előmozdításához ily szép ajánlattal hozzájárulhat. Örömét fokozza, hogy épen a reformáció négyszázéves évfordulóján teheti ezt. A javaslatot az egyházközségi közgyű­lés elé terjeszti. Dr. Horváth József Kis József Jílek Ferenc lelkész, biz. tag. Saáry Lajos főgondnok. Sadduceusok II. Én vagyok az igazság. (János: 14c) Szerkesztő Uram engedelmévej fenti cim alatt már egyszer az evangyéliumból vett példákkal védel­mére keltünk keresztyén vallásunk fundamentális téte­lének. Értem a feltámadásban való hitet. Nem a lélek feltámadásáét, hiszen a léleknek — mint örökéletünek — nincs szüksége feltámadásra. Hanem a testnek fel­támadását. Nem érzéki formában, mert nem test és vér öröklik a hervadhatatlan koronát, hanem a lelki testnek lelki természetünkhöz való képében. Még egyszer visszautasítunk minden ellentétes felfogást. Talán, akik most más meggyőződésen van­nak, még nincs szándékukban az ajtót sarkából kifor­dítani, de követőik már a régi bölcs után indulván, szilárd pontnak nézhetik ezt a nézetet és megpróbál­koznak a 2000 éves egyházat a fundamentumából ki­vetni. * A protestántizmus vizsgálja ugyan az istenség mélységeit, törli a haladás útjában álló lényegtelen dogmákat, oldozza az időszaki köteleket, de sohasem követ el erőszakot a kér. hit lecsonkítására. Az emberi­séggel egyidős vallásos meggyőződéseket is megvizs­gálja, de e tekintetekben csak a kutatás görbe vona­lán halad biztosság, határozottság, stereotip megálla­pítás nélkül. Nagyon vigyáznunk kell a protestántizmus lénye­gének és hivatásának körülírásánál. Felfogásom sze­rint a protestántizmus örökös tiltakozás az evangyéliom meghamisítása ellen. Folytonos harc a kér. hit szabad­ságáért, — az Istennek lélekben és igazságban való imádásáért, a lelkiismeretnek felszabadításáért a római katholicizmus elnyomása alól. A bálvány még áll. A reformáció megingatta, de le nem döntötte. Nyilván­való a szerepe. Ha más térre megy át, legyen óvatos s ne a Krisztus testébe harapjon, vagy a főnek tagjait marcangolja, mert a Krisztusért van, a keresztyén hit és élet védelmezője, Isten vésője, a világfejlődés elve — nem egyéb. Nem magáért van, hanem istenországá­ért, mely a Jézusban megjelent. Frazeológiai művészet

Next

/
Thumbnails
Contents