Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-16 / 50. szám

47. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 333. oldal. helyett védjen és alkosson! Kezét az evangyéliomra tegye a terjesztés vértanuságig menő elszántságával s mutasson rá, hogy az kér. hitünknek egyetlen funda­­mentoma, teljes, tiszta és hamisítatlan evangyéliom, idvességre vezérlő ösvény, amit mind a kibővítés, mind a megrövidítés krisztusi tilalom alatt megront. Igye­kezzék lerontani minden törekvést, mely a tudomány szabadságának, az ész privilégiumának, az individuali­tás érvényesülésének jelszavaival „vitássá akarja tenni az Isten hatalmának és kegyelmének történelmi üdv­­tényekkel és a lelkek folytonos alakításával igazolt egyeduralmát“. (Baltazár.) Ha a protestántizmus ezeken a mesgyéken túl akar szántani, akkor szakít a keresztyénséggel, idegen tudományoknak, talán éppen az egyházellenes, vagy a valláspótlás igényével küzdő irányzatoknak válnék ekehuzójává. Kiss Z. megállapításaira ezek után a következők­ben válaszolok. 1. Sem a reformáció, sem a protestántizmus nem hagyta el keresztyéni hitünknek fundamentomát és nem tagadta a feltámadást. Akik az ellenkezőt állítják, nem hivatkozhatnak se Lutherre, se Kálvinra. Ők a katho­­licizmus bálványimádásával szemben a biblia alapján állottak. Lelkiismeretük az Isten igéjének volt a foglya és nem a korlátlan képzelet ártalmas szabadságának. A feltámadás hitét fel is vették — a purgatórium mellőzésével — a kér. vallás hitrendszerébe. Azt sem irom alá, hogy a protestántizmus a kér. világnézetet kibontotta a supranaturáliákból. Dehogy 1 Csak a babona ködéből vette ki. Az emberi szív metafizikai szomjúsága mindig meglesz. Nincsenek rejtélyek ? — Hát a világ keletkezését megoldották már ? Vagy az ember születése, a lélek létezése és működése, istenhite, a lelkiismeret; az örökélet vágya, a másvilág nem titok? Amióta ember él a földön, mindig az volt. Mély és láthatatlan, mint a tenger és a csillagos ég végtelenje és a naprendszerek világa. Az észnek mindez rejtély. De kell lenni egy területnek, ahol a titkok zárai felnyílnak. Ahol leg­alább tükör által, homályosan láthatunk. Ez a tükör a vallás. Az ész nem lát benne semmit. Csak a hit. Ahol a tudomány megáll, segít a vallás. Ahol a látás határa végződik, kezdődik a hit. Szépen jelöli meg a különbséget Tompa: A bogár elindul egy fűszálon fölfelé és megy, mig a csúcsára ér; ez a tudomány; mikor már tovább nem mehet, szárnyra kél: ez a hit... Hugo Viktor lelke szerint olyanok vagyunk : Mint a madár, mely töredékeny ágon Dalolgat vidoran, S mikor az ág recseg, ö akkor is dalol még, Tudván, hogy szárnya van. (Mindszenti.) A protestántizmus ezt a tényt sohasem cáfolta. Régi ez a tétel. Régibb minden vallásnál. Túl is éli őket. Éppen ezért nem félünk, hogy hitünkkel ma­gunkra maradunk. (Vége köv.) VEGYES. A tábori lelkészek között még nem volt meg­említve Boldizsár György, Mohira megválasztott lelkész­társunk. Állomása Szombathely. Györffy Lajos, tábori lelkészt az olasz frontra küldték a Piave alsó folyása tájára. A Kenessey-Szondy kegyes alapítvány gondnoki kara szokásos évi gyűlését e hó 7-én tartotta Buda­pesten a ref. egyetemes konvent széktárában. A gyű­lésen Faragó János főgimn. igazgató elnökölt. Főiskolánk f. hó 9-én d. u. 5 órakor tartottá negyedik reformációi ünnepélyét. Örömmel láttuk, hogy a közönség érdeklődése nem csökkenik s ez alkalom­mal már a diszterem zsúfolásig megtelt. Az első szá­mot Cohle : Isten ki fent uralkodói cimű darabját a főiskolai énekkar énekelte szépen kiemelve a mű klasz­­szikus szépségeit. Szűcs Dezső főgim. tanár alaposan kidolgozott és lendületes szónoki hévvel előadott ta­nulmányban a reformáció és a szellemi fejlődés kér­dését vizsgálta. Tóth Sándor IV. é. pn. Szuhay- Fövenyessy : Istenért és szabadságért cimű melodrá­máját adta elő gondos kidolgozásban. A hatást csak fokozta Tóth Lajos zenetanár harmoniunikisérete és a főiskolai énekkar szereplése, a szólókat Dukon Béla, Gaál Dénes IV. é. pn.-ek és Szőllősi Sándor VIII. o. t. énekelték. Az ünnepélyt a zenekar zárta be, előad­ván Mendelssohn Egyveleg cimű darabját Tóth La­jos főisk. ének- és zenetanár betanításában. Karácsonyi szünidő. Pápai főgimnáziumunkban a karácsonyi szünidőt 1917 december 22-én, szom­baton d. e. 10 órakor kapják ki a tanulók s 1918 január 3-án, csütörtökön d. e. 8 órakor újból meg­kezdődik a tanítás. A főgimn. igazgatóság ezen az úton is emlékezteti a szülőket, hogy a tandíj II. rész­lete 15 korona — 1918 január 3-án esedékes lesz. Mind ezt, mind az esetleges hátralékot fizessék ki. A Főtiszteletü egyházkerület ebben az évben is ad a tanulóknak rendkívüli köztartási segélyt. Akik ilyen rendkívüli köztartási segélyt akarnak kapni, a Nagytiszt, és Tekint. Igazgató-tanácshoz címzett folyamodásukat 1918 január 5-ig adják be a főgimn. igazgatósághoz. Figyelmeztetés. A tanító urak részéről többször merült fel panasz, hogy fizetéskiegészítő államsegélyü­ket az illetékes adóhivatalok késedelmesen fizetik ki. Oka ennek, amint erről alkalmam volt meggyőződhetni, a legtöbb esetben az, hogy a tanító urak nyugtáik beküldésénél figyelmen kívül hagyják az 1907. évi XXVII. t.-c. végrehajtásához kiadott Utasítás 36. §-ának azon rendelkezését, mely szerint a nyugták láttamozás, illetőleg számfejtés végett az illetékes hivataloknál az előző hónap 24-éig bemutatandók. Felkérem tehát a tanító urakat, hogy az Utasítás említett §-ához nyugtáik beküldésénél szigorúan alkalmazkodjanak, hogy ez ál­tal minden panasz megszüntethető legyen. Németh István püspök.

Next

/
Thumbnails
Contents