Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-09-09 / 36. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. 36. szám. Pápa, 1917 szeptember 9. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. # ** "• { A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Megjelenik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József o felelős szerkesztő cimére küldendők. => Belső munkatársak: Borsos István Czegiédy Sándor Pongrácz József. Előfizetési díjak (egy évre 12 K, félévre 6 K), hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs cimére küldendők. Ének a reformáció négyszázados évfordulójára. — A XC. zsoltár dallamára. — Szálljon, óh szálljon buzgón ma énekünk Dicséretedre hatalmas, nagy Isten, Nálad erősebb, nagyobb senki sincsen, Magas kőszálunk, oltalmunk vagy nekünk. Hatalmadnak fénylő bizonysága : Négy évszázadunk ő elmúlása. Miként kigyúlt a Hóreb csipkebokra, Úgy gyujtál Te fényt a vak sötét éjbe’, Örök lét fényét a Te szent igédbe’, Megtanított az hajolni a jóra, Vezérünk lett, hogy ne tévelyegjünk, Hogy tisztább, szentebb életet éljünk. Bár sokszor támadt a világ ellenünk, Sokszor sújtott bennünket erős kezed, Te benned bizó hitünk el nem veszett, Reménység volt a mi erős fegyverünk S diadalmat adtál mindörökre! Él, munkál, győz az Ige, az Eszme ! Tartsd fenn mirajtunk Te nagy jóvoltodat, „ „Uram! erősíts hitünkben bennünket, Nevelj a jóban, bocsásd meg bűnünket“, Szereteted növelje országodat, Hogy buzgó éneklésben nagy Iten Dicsérhessünk Tégedet szüntelen! Csizmadia Aladár. A protestánsok ünnepe Léván. Nagy ünnepe volt e hó 28-án a protestánsoknak. E napon ünnepelte a barsi ág. h. evangélikus és református egyházmegye a reformáció négyszázados fordulóját. A két testvér protestáns egyház vezetősége, illetve az ünnepély előkészítésérer kiküldött vegyes bizottság, már jó előre gondoskodott, hogy a reformáció négyszázados évfordulója méltóképpen megünnepeltessék. Megállapította a programmot, majd határozatot hozott, hogy a hatóságok meghivassanak az ünnepségekre. Előkészítette az estéli hangversenyt. A gondos el őkészítés eredménye volt az a szép ünnepély, amely kibontakozott, lefolyt a maga pompájában, fényében augusztus 28-án. Az ünnepség d. e. 8 órakor az ev. egyházmegye rendes gyűlésével kezdődött. Délelőtt 9 órakor kezdődött az istenítisztelet az ev. templomban. A kis templom szorongásig megtelt a hallgatósággal, sőt igen sokan ki is maradtak. Gyülekezeti ének után lie. Fizély Ödön mondott alkalmi szép imát, utána pedig Csekey Dávid ref. lelkész hirdette szép ékesszólással, művészileg összeállított remek beszédében az alkalmi igéket. Az ev. istenitisztelet végeztével a gyülekezet és a vendégek a ref. templomba vonultak fel. Az elnökség : Patay Károly esperes, Kováts Sebestény Endre gondnok, Raab Károly ny. ev. esperes a számokra kijelölt helyen foglaltak helyet, az ünnepi szónokok a papi székben. Az istenitisztelet, az estéli hangversenyre érkezett m. kir. operaház tagjainak — kik egyszersmind a budapesti dohány-utcai izraelita hitközség egyházi énekkarának tagjai — gyönyörű énekével kezdődött. E remek ének emelte szárnyain a nagyszámú közönséget az Ur trónja elé, hogy ott letelepedjenek előtte lélekben a vele való társalkodásra. Majd felzűgott a gyülekezeti ének: Jövel Szent Lélek Ur Isten, utána pedig dr. Kersék Jánosnak ez alkalomra irt gyönyörű alkalmi éneke. Az ájtatos hívek lelkét tovább az a szép és buzgón előadott ima foglalkoztatta, amelyet Juhász Pál nagysallói lelkész mondott el s előkészítette a sziveket Bándy Endre alkalmi beszédéhez, melyben szépen fejtegette a reformáció jelentőségét, a gyertyának, az evangéliomi világosságnak nagy erejét, mely 400-ad éve tündököl a testvér prot. egyházak életében. Megemlítjük itt, hogy az ima után valamint az egyházi beszéd után 2 karénekszám volt beillesztve. Az egyik a gályarabok éneke „Térj magadhoz drága Sion“, a másik Tóth István „Magyar vagyok" cimü éneke, mindkettőt a ref. vegyeskar adta elő szép igyekezettel, honorálva Tóth István kántortanító hosszas fáradozását. Istenitisztelet végeztével a ref. egyházmegye díszközgyűlése következett. Kováts Sebestény Endre nyitotta meg rövid szavakkal. Az alkalmi beszédet Patay
