Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-08 / 27. szám
212. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1917. jók, valamint egyházi gyűléskor, templomszenteléskor, új iskola megnyitásakor mondandók szintén. Házasságkötéskor: 232. hosszú, terjengős. Kereszteléskor: 233. Ilyen hosszadalmas énekre nincs szükség, mert a keresztelést a rendes istenitisztelet keretében végezzük. Ref. emlékünnepen: jó, mint szintén a hazafias, nemzeti ünnepen, király koronázásakor, háború, győzelem, békekötéskor mondandók is. Tavaszi énekek közül a 244. 1. vers 4-ik sorában a „lantosai“ után vessző teendő, a 3-ik sorban a himnusz más magyar szóval helyettesítendő; különben az egész gyenge alkotás. Nyári énekek jók, de a 246. nem ezek közé való. Az őszi énekek közül kiváló a 252. Vetés idején, téli szükség idején, szükség megszűnésekor, járványos időben stb. mind szépek és megfelelők. Még néhány szót a halotti énekekről. Amelyek a halott szájába vannak adva, mind átdolgozandók és szaporítandók a különféle esetekre való tekintettel. Véleményem abban összpontosul, hogy ebben az alakjában az énekesköny elfogadásra nem ajánlható. Különösen a zsoltárok, katekizmusi és halotti énekek útjavításra szorulnak. A nehéz és komplikált dallamok kivétel nélkül kihagyandók, illetve könnyű, lehetőleg 4 soros szövegre alkalmazandók. Végül még egy indítványom van. Amint a most használatban levő énekeskönyv végén különféle alkalmakra imák vannak, úgy az új énekeskönyvbe is vétessenek be ilyenek és ezeken kivül — itt következik az indítvány — az elemi népiskolásoknak tanítandó imádságok is, melyeknek tanítása legyen kötelező mind az öt egyházkerületben, hogy végre legyen ebben is egyöntetűség s szűnjön meg ahány a kerület, annyi a szokás. Ezek az iskolai öleljenek fel minden lehető alkalmat, amikor hasznos és idvességes az imádkozás, de szerkezetök ne legyen terjengős, nehézkes, hanem fohásszszerű, könnyen folyó bibliai imák legyenek. Indokolja ezt egyfelől az, hogy a külön imakönyveket mellőzhessük, másfelől, hogy az iskolában betanult imák, a naponként kézbekerülő énekeskönyv révén emlékezetben maradjanak s ekként népünk igazi közkincseivé válván, aki akar tudjon is kérni, zörgetni valamikor a lélek arra készti. Gy. VEGYES. Értesítés. Tisztelettel értesítjük lapunk előfizetőit, hogy a hihetetlenül felszökött nyomdai költségek miatt kénytelenek vagyunk lapunk terjedelmét csökkenteni. Más egyházkerületeink lapjai is kénytelenek voltak azt tenni már mielőttünk, pedig azok a segélyezés révén is, meg az előfizetők számánál fogva is sokkal kedvezőbb helyzetben vannak, mint mi. Ezentúl tehát elő fog fordulni többször, hogy csak 3A vagy épen V2 ivet adunk. E kényszerhelyzetet kérjük méltánylólag tudomásul venni. A szerkesztőség tagjai. A felekezeti tanárok érdekében. A felekezeti tanárok állami fizetéskiegészítése tudvalevőleg nincs törvénnyel biztosítva, ami érthető aggodalommal tölti el az illető tanárokat. Ezt tette szóvá dr. Antal Géza a képviselőháznak m. hó 27-én tartott ülésén a következő fölszólalásával: „A községi és felekezeti iskolai tanárok körében felmerült az az aggodalom, hogy a 10. és 11. §-ok intézkedései órájuk nem alkalmaztatszenatus-ülésen aláirt Keresztúri S. Bálint, mint doktorandus, a heidelbergi káté, a németalföldi hitvallás és a dordrechti zsinat kánonai szövegének, egyszersmind megigérte, ha ettől eltérne a felfogása később, akkor nem ad theologiai előadásokat, csak a groningeni theol. facultas előleges beleegyezésével. Elég különös kikötés. A tulajdonképpeni promóció csak március 13-án tartatott meg és mivel erről a senatus jegyzőkönyvében csak annyi megjegyzés van, hogy Widmarius Abdias theol. professzor „publice ac solemniter in choro templi academici“ nyilvánította ki theologiai doktornak, a promóció more majorum történt, azért is az érvényben lévő előirások, a promotionum rítus ac modus alapján1 ennek a következőképp kellett lefolynia. Az egyetem rektora kitűz egy napot, amelyen a promóció fog megtörténni. Ezen a napon elmegy a pedellus a promovensért és elkíséri a senatus tanácstermébe, hol a professzorok az egyetemi gondnokokkal együtt összegyűlve várakoznak reá (Keresztúrinál ez utóbbiakból Swartte Gerhard és Buining Gerhard városi tanácsosok voltak jelen) s innen megindul a menet diákok és a közönség részvétele mellett az akadémiai templomba. Itt a promotor felmenvén a katedrába előbb imádkozik, majd egy rövid beszédet tart. Erre a promovens szintén tart egy rövid beszédet. Majd ő is felmegy a katedrába és ott a promóciót végző professzor feladja rá a doktori köpenyt, a sapkát és a gyűrűt, kezébe ad egy bezárt könyvet (a theologusoknak a szentirást), mit az kinyit. Erre őt ünnepélyesen doktorrá nyilvánítja. A promóció után pedig ebéd következik, melyre az összes professzorok hivatalosak s amelyen a diákok is megjelenhetnek, de csak akkora számban, mint a megjelent professzorok (26. pont). A vizsga megkezdése előtt különben 20 tallér lefizetendő a senatusnak, mit az arányosan eloszt a tagok között, mely alól, tekintve, hogy nincs róla feljegyzés, ez esetben (mint pl. hasoló utrechti eset előttem ismeretes) Keresztúri sem volt felmentve. így folyt le Keresztúri Sylvanus Bálint doktori vizsgája a groningeni egyetemen 1660-ban. Miklós Ödön.
