Dunántúli Protestáns Lap, 1917 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1917-01-21 / 3. szám
Huszonnyolcadik évfolyam. 3. szám. Pápa, 1916 január 21. D1ANTDLI PROTESTÁNS LAP AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÓRÉBÓL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Meg j ele nik minden vasárnap. Kéziratok a szerkesztőséghez: Kis József a felelős szerkesztő címére küldendők. <=> Belső munkatársak: Borsos István Czeglédy Sándor Pongrácz József. Előfizetési díjak (egy évre 12 K, félévre 6 K), hirdetések, reklamációk Faragó János főmunkatárs címére küldendők. Hol az igazság? Ján 1837—38 : „Én azért születtem és azért jöttem a világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra- Monda néki Pilátus: Micsoda az igazság ? Talán soha annyit nem hangzott még ez a szó mint most. Keresztyén országok állanak egymással harcban. A küzdelembe mind több elkeseredés és gyűlölet vegyül. Mindig több keresztyénetleniség. És mindkét hatalmi csoport az egész világ előtt büszke arra, hogy az igazság nála lakozik. Kétségtelen az is, hogy ez az igazságérzet sokakban mindkét oldalon meggyőződés. S mégis, amit a mi vezetőink, előttünk megdönthetetlennek látszó tényként állítanak a világ elé, azt túlnan gúnyos nevetéssel vagy haraggal utasítják vissza, előttünk meg az ő igazságuk jórésze látszik üres okoskodásnak. Hol az igazság? E nemzetek közötti nagy, szomorú, rettentő percben nincs más igaz biró: egyedül az Ur! [Es ő végtére Ítélni fog. Mibenntink reménység lakozik. Bizonyára mi sem voltunk a birtokosai, de törekedtünk az igazság felé. Nagy bizonyság van erre abban, hogy im engesztelődésre mi nyújtottuk ki a kezünket. Nemcsak az ilyen világot betöltő küzdelemben van mindkét félnek külön „igazsága“. így van ez a politikai s egyéb pártok, tömörülések harcaiban és az egyes ember viszályaiban is. Két igazság él, két igazságnak vannak hívői. És csodálatos az emberi értelem! A logika vastalapzatára állít, a szellem ragyogó érveivel tud megerősíteni lényegben ellentétes dolgokat. Az élet jelenségeit igazi mély kritika nélkül tekintő ember — s ilyenekből telik ki a nagy többség — éppen ezért vakon tud hinni annak a felfogásnak igazságában, melyet ilyen megdönthetlennek látszó világos érveléssel állítottak elébe. De úgy gondolom, hogy ha nem volt még elég idő arra, hogy az „igazság“ egyik beállítása mélyen gyökeret verjen lelkében, ha annak érveit nem tette még önnön érveivé, ha nem áll még így az elfogultságnak abszolút kritikában talaján s hirtelen hallania, olvasnia kell a másik ugyanolyan, szinte kényszerítő logikájú beállítást, kiverődik a kételkedés, habozás hányódó vizeire s a leikéből talán kínosan tör elő a kiáltás: hol az igazság? Minden viszálykodásban, abban is, amely az eget verdesi és pusztító viharával végig söpör a földön és a legapróbban is, de minden dologban, az élet minden jelenségében, mozdulásában egyetlen igazság van. Egyik nép, egy ember sem viheti magával, csak mellette maradni lehet vagy többé-kevésbbé eltávozni tőle. Úgy hiszem, minél több érvre, minél több okoskodásra van szükségünk, annál távolabb vagyunk már tőle. Egyetlen az Igazság, változatlan és örök. Minden tettben, minden szóban, gondolatban, akaratban az az igaz, ami legbensőbb lényege szerint megegyezik Krisztussal. Más igazság nincs! Ne mondja senki: hja! a politika az más — a nemzetek közötti viszályban nem lehet szava a „vallásinak, sem a világi dolgokban. Egy igazság van s arról Krisztus tett bizonyságot. Amig ezt meg nem találja a világ, amig ez fel nem ragyog és nem lesz úrrá mindenütt, addig ez a föld a viszálykodás és boldogtalanság hazája marad. A világ kiált az igazság — s ezzel a megnyugovás után. Hiszem: hogy ha azok, akiken kisebb és nagyobb viszályoknak kitörése vagy megszüntetése megfordul, alázatosan leborul-’ nának az Úr elé, egyszerre mind, ha hinnének Benne s így szólnának Hozzá: „Uram, nekem nem kell a magam dicsősége, sőt alázz a porig, ha úgy tetszik neked és úgy lesz javukra mindeneknek — Uram, tudom, hogy én gyarló, gyönge lény a halandóság útján járok —- és hogy az igazaknak Te magadnál örök életet ígértél, engedd, hogy magamról megfeledkezzem és egész lelkemmel Téged tudjalak követni mindenben. Engedd, hogy bennem csak alázatosság és szeretet lakozzék. Engedd, hogy
