Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-02-06 / 6. szám
6. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 43. oldal. sehogy se tetszik. Elhidegültem tőle. Mellőztem. Most fejébe vette, hogy azért is mellém furakodik; azért is, a pap ellenére is kurátor lesz; az első ember lesz az egyházában! És az lesz; már látom, hogy az lesz. Senki se tagadja ugyan, mindenki vallja, hogy „tudjuk, hogy tisztességtelen a magaviseleté, a feleségének pokol a családi élete; tudjuk, hogy nem áll közbecsülésben“, de hát . . . olyan kedves mindenkihez és olyan barátságos: nem vét senkinek; kinek ezt, kinek azt a szívességet tette... A potyát pedig, óh a potyát, jelentkezzék bár százféle formában, olyan kéjjel öleli keblére mindenki. Még nem volt meg a választás. Húzom-halasztom. Természetem visszaborzad a keserű pohártól. De hiába, sehogy se látom az útját-módját, hogyan kerülhetném el kiviását! Szerkesztő úr, kérem, vagy akárki más, adjon jó tanácsot!* Pásztor. BELFÖLD. Methodista istenitisztelet Budapesten. Az Ev. Lap legközelebbi számában Hüttl Ármin érdekesen írja le azt az istenitiszteletet, amelyet a budapesti methodisták a meth. püspök részvételével január 16-án tartottak a Rottenbiller-utcai gyűl. termükben. Kb. 100-an lehettek jelen, többnyire nők. „Az istenitiszteletet szép, összhangzatos ének vezette be, mire a prédikátor „behunyt szemmel“ imádkozott olyan bensőséggel és jézusi érzülettel, hogy valósággal érezni lehetett az Isten lelkének jelenlétét. Azután a püspök, aki reggel Nehéz helyzet; szánalomra méltó a lelkész. Csak sajnálkozni tudok, de tanácsot adni nem. Majd talán akad valaki, aki tanácsot is tud adni. Szerk. a bécsi methodistáknak beszélt, szólni kezdett Ef. 1. 3-ról. Sokat beszélt a háborús életviszonyokról, amelyeket hosszú utazásai alatt személyesen megismert s előadását tapasztalataival igen élénkké és élvezetessé tette. Majd nagyon szemléltető módon magyarázta, mily óriási különbség van a között, ha valaki Krisztusban van, vagy Krisztushoz csak közel van. Beszédjét rövid és mély imádsággal fejezte be. Erre felemelő hatású karének következett, aminthogy a methodisták igen nagy súlyt helyeznek a nép éneklésére és maguk nagy gyönyörűséggel s igaz lelki örömmel énekelnek. A prédikátor tanúlmányait a göttingeni theol. fakultáson és a frankfurti methodista főiskolán végezte, rokonszenves, egyszerű fellépésű, alapos képzettségű ember benyomását tette rám. Magyarnyelvű lapjuk a Békeharang most lép 7-ik évfolyamába. Hazánkban anélkül, hogy erről hivatalos protestáns orgánumaink tudomást szereztek volna, nagy tevékenységet fejtenek ki és szép sikereket érnek el. Különösen Bácska látszik igen hálás területnek, ott van a legtöbb gyülekezetük“. Érdekes a cikkírónak, aki nyilván egyházi férfiú, ez a megjegyzése : „Nagy lelki haszonnal távoztam s megerősödtem abban a meggyőződésemben, hogy a kisebb felekezetek, az u. n. szekták működése egyáltalán nem oly veszedelmes, mint sokan hiszik. Nem kell őket csendőrrel és szolgabiróval kiutasíttatni a faluból, hanem példát kell venni tőlük, hogy igehirdetési munkánkban mélyebben szántsunk, és hálónkat mélyebre vessük“. íme nemcsak a baptizmus „veszedelme“ mutatkozik sötét fellegképpen a látóhatáron, de nyíltan, vagy a közvélemény előtt ismeretlenül más új „szekták“ is megkezdették működésüket Budapesten és a vidéken. Ha még oly nyugodt is a lelkiismeretünk szava — s kinek a lelkiismerete volna teljesen nyugodt az Isten előtt ? — a magunk gyülekezetét egy hatására, akik élő magvát képezik a jövendő, nagy, szerves országnak. S Ő bizonyos a felől, hogy ily értelemben csupán csak azok az emberek számítanak e világban, akiknek életében feltaláltak a makarismosokban jelzett tulajdonságok. A szeretet mindennek az összege. Máshelyen kimutatja, hogy szerinte a megigazulás egész törvénye összefoglalható az Isten és az emberek iránt való szeretetben. Továbbá annyira hisz az emberekben, hogy egészen bizonyos afelől, hogy a szeretet nélkül való ember nem lehet állandóan boldog. Azt is látja, hogy a világ célja az a civilizáció, amelyben az emberek magukat Isten gyermekeinek és egymást testvéreknek tudják: a szerető élet civilizációja. E világ életének csak egyetlen egy a szüksége és az orvossága — a szerető élet élése! Ebben benne van jellem, boldogság, befolyás. Ily egyszerűen és ily mélyen látja a problémát. A szeretet elemei. Azonban itt, a makarismosokban mintha még jobban egyszerűsíteni akarná a problémát, — megkísérli alkotó elemeire bontani ezt a mindent magában foglaló erényt; a szeretetet, feltüntetni ennek különböző oldalait, — az egyetlen, határtalan értékű drágakő lapjait. Vagy talán inkább a szerető életben való előrehaladás egymásután következő fokait akarja jelezni, amely kezdődik a tanulékony alázatosságban, míg végre tetőpontját a bátor, önfeláldozó életben éri el. S ezenkivül az is célja, hogy kimutassa, miként áldják meg e tulajdonságok azt az életet, melybe eljutnak. S miután így meghatározta a szerető élet jelentését és megjelölte a valódi boldogság kiapadhatatlan forrását, még egyszer azt mondja, hogy épen azok az emberek, kikben ezek a vonások jelentkeznek a földnek savai, a világ világossága, a leghatékonyabb és legjóltevőbb befolyásoló erők az emberek tovahaladó életében. Jézus „élettérképe11. Tehát a makari smosok Jézus „élettérképe“. Pozitivok, egyszerűek, bensők, mélyek. Mélyebben szántanak az Ó-szövetség Tízparancsolatánál és még az Új-szövetségben is a valódi életnek szavakban a legtökéletesebb kifejezései, — annak az életnek,
