Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-11-26 / 48. szám

48. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

385. oldal.

aminővel Zathureczky úr rendelkezik, kevesen mertek volna más szemében szálkákat keresgélni.

Nyitra, 1916 október 26.

Sedivy László

ref. lelkész.

Nyitrai lelkésztársunk fenti cikke már hetek óta közlésre várt.

Szerk.

BELFÖLD.

Az ORLE. választmányi gyűlése. Az ORLE. nov. 14-én tartott választmányi üléséről röviden a következőkben emlékezünk meg. A választmány tagjai igen szép számmal jelentek meg. A mi egyházkerületünkből ott voltak: Tóth Kálmán esperes, Vargha Sándor (Komárom), Patay Károly esperes, Akucs Lajos, Medgyasszay Vince (Enying), Kis József, Győry János, Barsi Sándor, Komjáthy Aladár, Keresztes Gyula (Kaposmérő), Sörös Béla ... Az ülés megnyitása előtt dr. Baltazár Dezső püspök, elnök imádkozott és dr. Szabó Aladár bibliát magyarázott nagyon időszerű vonatkozásokkal. Az elnök megnyitó beszédét lapunk múlt számában egész terjedelmében közöltük. Csak annyit jegyzünk meg róla, hogy a választmány nagy tetszéssel fogadta és Ignácz László erdélyi esperes, menekült lelkész indítványára elhatározta, hogy egész terjedelmében felveszi jegyzőkönyvébe. Nagy hálával említette fel ugyanő, hogy érdemes elnökünk a szeretetnek teljességével karolta fel a menekült lelkészek ügyét ; reménységet és kenyeret adott nekik; gyermekeiknek pedig menedéket a Kálvineumban ... Dr. Ferenczy Gyula titkár mindenre kiterjedő, eszméltető, lelkes jelentése után az elnök tudatta a választmánynyal, hogy gróf Tisza István miniszterelnök ezúttal — Erdélyben járván — nem fogadhatja a választmányt; a közoktatásügyi és pénzügyminiszter urak azonban nov. 15-én, a déli órákban fogadni fogják a választmányt. A protestáns nyomda és könyvkiadó társaság létesítése ügyében tanácskozó, tervezetet készítő bizottságban való részvételre a választmány dr. Baltazár elnököt kérte fel. A lelkészek nehéz helyzetének enyhítése végett a választmány azt az óhaját fejezte ki, hogy a termények ára folyó árban számíttassák és ott, ahol az egyházközség ezt a terhet nem birná meg, segítsen az adósegély-alap. A pénztáros jelentéséből örömmel vették tudomásul, hogy 1915-ben 4000 K-val több folyt be a tagsági dijakból, mint az előző évben. A hátralék azonban még most is igen nagy, mintegy 13.000 K. A pénztári maradvány, bár Wertheim-szekrényt vett, Kálvineumra is jelentékeny segélyt adott az egyesület, mégis 3463 K. A pénztárosnak a felmentés megadatott. A tagok száma 1915-ben 1661 volt. A Hoffmann és Kronovitz cégnek a Lelkészegyesület nyomásáért 15% javítást szavaztak meg. Kiss Ferencnek a Kálvineumról és a Magyarázatos Bibliáról való jelentését Örvendetesen vették tudomásul; valamint azt

a kijelentését is, hogy Márk evangyéliomának magyarázatát nem azért adta ki legelőször, mintha okvetlenül ezzel kellene kezdeni a kiadványok sorát; hanem egyszerűen azért, mert ez készen volt és talán legmegfelelőbbnek találtatott arra, hogy próbapéldány legyen. Bizonyos kérdéseket itt bőven ki kellett fejteni; ezeket a másik evangyéliomokná! már talán érinteni se kell; viszont, amik itt csak röviden említtettek meg, más evangéliomoknál részletesen ki lehet fejteni. Nagy elismeréssel honorálta az L//-ban megjelent ismertetést, illetőleg az ott felvetett irányelvet. Az úrvacsorái kérdésekről dr. Lencz Géza tartott előadást; a püspöki kar javaslatát helyeselte és vagy annak elfogadását, vagy a kérdések elhagyását ajánlotta. A délutáni gyűlésen a lelkészek anyagi helyzetéről s a családi pótlékról Bocsor Lajos referált. Választmányi gyűlés azt tartja méltányosnak, hogy a lelkészek -fizetése a középiskolai tanárokéval mindenkor egyenlő legyen s addig is, mig ez megtörténhetnék, családi pótlékkal rendeztessék a dolog. A nyugdíjtörvény revíziójáról szintén Bocsor Lajos referált. Pontröl-pontra menve tárgyalta az idevonatkozó szabályzatot a választmányi gyűlés, javasolván a szolgálati időnek 40-ről 35-re leszállítását s a nyugdíj összegének rendezését. Dr. Tüdős István elnök rámutatott^ arra is, hogy a díjfelemelés természetesen több fizetéssel is jár, amit, mint önként érthetőt, el is fogadtak. A „Vasárnap“ fenntartása szintén az előfizetési díjak emelésével lehető. A lelkészválasztási törvényre vonatkozóan azt kívánja választmányi gyűlés, hogy a felsőbbség befolyása a választásoknál biztosíttassák. A rendezetlen jogi helyzetű lelkészekről szép előadást tartott Sörös Béla losonczi lelkész. A ref. takarékpénztárra vonatkozólag Varga Sándor a dunántúli intézmény 6 évi működését ismerteti. Ennek folytán ilyen intézmény létesítése szükségesnek mondatott ki s minél nagyobb tőkével való megkezdése elvileg helyeseltetek. Másnap reformátusokból és evangélikusokból álló vegyes-küldöttség tisztelgett Teleszky* János pénzügyminiszternél, hol dr. Baltazár Dezső elnök tolmácsolta a lelkészeknek fizetésrendezésre s családi pótlékra vonatkozó kívánságát. A legközvetlenebb segítést a családi pótlék útján látja eiintézhetőnek, ami legigazságosabb is lenne, hiszen azokon segítene, kik erre leginkább rászolgáltak. Tisztelgett még a vegyes-küldöttség Jankovich Béla kultuszminiszternél is, hol Raffay Sándor a M. E. L. E. elnöke adta elő a magyar prot. lelkészek panaszát.

Visszatérés egyházunkba. Kaposszentbenedeki lelkésztársunk írja: Tanulságos emléket állított magának egyházunkban Kovács József fülei származású, községünkben illetőségű, jelenleg kaposujlaki lakos atyánkfia.

A faluban s a környéken sokat beszéltek róla az emberek. Régen református volt. 23 évvel ezelőtt azonban családostul római katholikussá lett. Valójában továbbra is református maradt. Megőrizte bibliás beszédmódját s bibliáját is. De még a zsoltáros könyvét is. Nem egyszer történt, hogy a hitehagyott Fülei, mert