Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-30 / 5. szám

34. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1916.

lehess a léleknek gyümölcsében, aminő a szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídseg, mértékletesség, mert csak így lész boldog a te cselekedeteidben.

Kérj szigorun számot naponta magadtól, tekints bele naponta ebbe a tükörbe, vizsgáld és kutasd, hogy oda tartozol-e az Úr Jézus Krisztushoz, gyermeke vagy-e Istennek, munkálod-e a jót, telkednek tisztaságára fordítasz-e gondot, törekedtél-e igaz lenni Isten előtt a Jézus Krisztusban való hit által. Meg ne téveszszen, vissza ne tartson, el ne tántorítson annak megtudása, hogy az életben uralkodnak olyan hatalmak is, amelyeknek látnod kell erejét, hatalmát, az emberekre való káros befolyását, de ellenük a győzelem reményével venni fel a küzdelmet, nem neked adatott; ne csüggesszen, ne ejtsen kétségbe, ha meglátod saját tagjaidban azt a törvényt, amely ellenkezik elméd törvényével és téged rabul akar adni a bűn törvényének. Azért vetted a léleknek drága ajándékát, hogy uralkodjál a bűn felett, miként ezt egykor Isten is mondotta, miként az apostol hirdette. Ne csak hallgatója légy az isteni igének, az élet beszédének, hanem meg-, tartója is. Az se szállítsa le lelked buzgóságát, hogy napjainkban az üzleti élelmesség, az élelmes számítás, a rűt nyereségvágy háttérbe szorítja a nemesebb, magasztosabb eszmékért való hevülést, az azok valósítására irányuló törekvést; szóval, hogy az életben oly sok a sötét folt, olyan sok az árnyék. Hiszen, látod, árnyék csak ott lehet, ahol világosság is van. Azután a cél fénye világosságot áraszt a cél felé venető útra is. Vagy talán bánt a tökéletes megelégedés hiánya, hogy minden eredményben ott szunnyad az ösztönzés még nagyobb és fényesebb eredményért való küzdelemre ? Azt az eszmét, gondolatot, vagy érzelmet, mely a művész lelkében élt, tökéletesen kifejezni egy művészi alkotás sem tudja. Hát most már ne legyen művészet, ne legyenek ihletett művészek ?

Különösen nekünk, kik az igének vállaltuk szolgálatát, akiknek tehát mindig szem előtt kell tartanunk az isteni parancsolatot: Akinél az én igém van, beszélje az én igémet igazán; nekünk kell, mondom, minden igyekezetünket arra vetnünk, hogy a szeretetben meggyökerezvén és alapot vetvén, megérthessük, mi a szélessége és mélysége és magassága Isten jóvoltának ; hogy beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és lelki énekekben ne csak szánkkal mondjunk az Úrnak dicséretet, hanem megtartói is legyünk az ő szent igéjének. Kedves szoigatársaim, nem hallgathatom el azt a szivemen fekvő fájdalmas meggondolást — s ki kell jelentenem — minden sértő célzás nélkül — sokszor nem az a legnagyobb baj, hogy az igét nem tartjuk meg, hanem nem ismerjük az igét.

TÁRCA.

Jézus erkölcstana a hegyi beszéd alapján.

(Részlet dr. King C. H. „The Ethics of Jesus“ c. könyvéből.) (Folytatás.)

Jézus lelki felfedezései a hegyi beszédben.

Jézus lelki felfedezéseit így fejezhetjük ki :18

I. A valódi igazság (dikaiosyne) természete.

1. Az erkölcsi és vallásos élet elválaszthatatlan egysége. Az Istennel való viszony bizonyítéka a gyümölcsöző élet, 53-12, 20> 23» 24» 45» 48» ^1» 2» ^12» 20~27*

2. Az értelmi és szellemi függetlenség szükségessége a magától értetődő igazság tekintélye. „Én pedig azt mondom ‘ stb., 53—12, 17, 22, 2g, 34, 39, 44; 64, 7, 9—43,

22~24» 22 » ^12» 21—23» 24“27 » V* Ö.2ö.

3. A valódi igazság (dikaiosyne) mindig belső 517-48.

4. Az igazság lényege a szeretet — Isten saját életében való részvétel. Tedd mindig azt és csupán azt, amit a szeretet követel, 514-48, 39-42,-5. Alapvető jellemvonás a személyiség határtalan értékének és szentségének tisztelete, 74-44; v. ö. 58,

19

22» 28» 32» 45*

II. A makarismusokból vonható következtetések.

1. Krisztus mélységes optimismusa. A boldogság még a szenvedő emberek számára is lehetséges, 53-12.

2. A boldogság egészen új fajának felfedezése : a mély és maradandó hitnek, reménynek és szeretetnek boldogsága, 53—13.

3. A boldogság legelső feltételei a jellemben találhatók és pontosan meg is nevezhetők: a makarismusokban feltüntetett tulajdonságok, 53-12.

4. Az erények új birodalmának felfedezése, amelyeket az antik világ nem ismert el ilyeneknek, — a helytelenül úgynevezett „passzív“ erények, ög-jg.20

5. Ezek az alape/ények, — ugyanannak a drága kincsnek, a szeretetnek különböző oldalai, 5g-J2.21

6. Épen ezek, a szeretetben egybefoglalható vonások azok, amelyekre a társadalomnak épülnie kell, 113_16.22

III. Az élet mozgató erői.

1. Az ember belső életének feltétlen egysége; a teljesen következetes élet követelménye, 518, j9, 22, 26, 28,

29» 30» 37» 48 I ®4> 4» 22~24 > 7r„ 12, 43, 44.

2. A világ és az élet központjában van Isten, aki mindnyájunknak szerető Atyja, 545, 48.23

3. Ha az Isten Atya és a szeretet az élet, akkor minden ember testvérünk, tehát így kell velük bánnunk, 522-24, 37, 39—42, 44~47*

4. Az Isten törvénye, az Isten szeretete kinyilatkoztatásának része. Nem a törvény kikerülése, hanem annak teljes betöltése az életre vivő út.34 Az igazi törvény nfem külső és mechanikus, hanem belső és ideális, 517-48.

IV. A vallásos élet ebből folyó felfogása.

1. Az Isten áldása nem külső ajándék, amely gyűlöletes kötelességek teljesítésénél szerzendő meg, hanem a bízó és engedelmes lélek belső, elkerülhetetlen öröme. A szeretet saját magának jutalma, mivel a szeretet az