Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-23 / 4. szám
4. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 27. oldal. és izlamita között kötendő házasság vegyes házasság lesz, és a gyermekek vallására nézve az 1894. XXXII. t.-c. az irányadó. Míg egyéb viszonyaikat az 1895. XLI1I. t.-c. szabályozza. E szerint állami védelemben részesül, szabadon gyakorolhatja a nyilvános közös istenitisztelet jogát (publicum religionis exercitium). Önkormányzati joga van minden az istenitiszteletre, a hitoktatásra, alapítványai kezelésére stb. vonatkozó hitfelekezeti ügyben, tehát híveire adót vethet ki, felettük fegyelmi hatóságot gyakorol. Egyszóval a vallás szabadgyakorlatáról szóló törvény rendelkezései reá is kiterjesztettek s méltán óhajtja a törököknek országgyűlésünkhöz küldött köszönő átirata, vajha többi szövetségesei is így cselekednének, mint mi. Ezt az ozmán birodalomban lakó keresztyén testvéreinkre nézve mi is mielőbb megvalósítandónak tartjuk. Az 1895. XL1I1. t.-c. azon rendelkezése, hogy a magyar állam területén kívül álló hatóság vagy egyén a vallásfelekezetnek egyházi feje vagy védura nem lehet, és semminemű egyházi függésben külföldi hatóságtól, vallásfelekezeti társulattól, vagy egyéntől nem állhat — itt hallgatással mellőzendő. Mert igaz ugyan, hogy a szultán Mohammed utódja, dehát akkor a katholikus egyházra nézve Róma sem lehetne kivétel. Legyen itt csupán felemlítve, hogy Bosznia és Herczegovinára nézve már az 1910. évi február 17-én kelt legfőbb királyi elhatározás a vallási és lelkiismereti szabadságot biztosította. Ebből a szempontból üdvözöljük a törvényjavaslatot. Dr. Thury Etele. A szétszórt tetemek. pápai református egyházmegye, több mint egy évtized óta sürgeti a szórványban élők lelki gondozását. Már-már azt lehetett hinni, hogy szava pusztában elhangzó szó és ime egyetemes konventünk, végre valahára erre is rávetette a figyelmet, felhiván az egyházkerületeket, hogy 1915 végéig terjesszenek a konventhez biztos kimutatásokat arra nézve, mennyi a nem református összes közép- és alsófokú iskoláknál megkivántató vallástanítás összes szükséglete stb. A szórványokban élők lelki gondozása egyike a legsürgősebb és legfontosabb egyházi feladatoknak, mert hiszen köztudomású, hogy anyaszentegyházunk termő fájának gyümölcsét itt látjuk leginkább megdézsmálva. A statisztikában mutatkozó lélekszámapadás, kitérés nagy részben a szórványokban történik és csak kis A □= =□ a) Cselekedetekben és indítékokban, Mt. 521_48, Luk. ^27—30» 32—36* b) Valódi vallásos istenitiszteletben, Mt. öj-ig. c) Bizalomban és önátadásban, 619_34. d) Másokkal való bánásmódban, Mt. 71_12, Luk. 631» 37—42* D) Az eszményi élet élésének kötelessége, Mt. 713_27, Luk. 643_49. Jézusnak a hegyi beszédben foglalt felfedezései. A hegyi beszéd gondolatmenetének eme vázlatai mellé célszerű odaillesztenünk azokat, amiket Jézus lelki felfedezéseinek nevezhetnénk, a tanításában foglalt ama főbb gondolatokat, amelyek, bár sokszor nem egyenesen Tőle erednek, mégis a legvégső következményükig csak nála érvényesülnek. Mert Jézus eredetisége nem abban van, hogy amit Ő mond, azt még senki se mondta, hanem abban, hogy tévedhetlen biztossággal megtalálja az igazán fontost, kiválasztja a jelentéktelenek tömegéből, megadja neki a megillető helyet és az elvet legvégső következményéig levezeti. Ebben az értelemben mondja Votaw: „Jézus eredetisége — és e szót itt nem alkalmazzuk helytelenül, — abban az isteni képességében állott, amely által elválasztotta az igazat a hamistól, a maradandót a mulandótól, a tökéletest a tökéletlentől és eszményi módon fejezett ki egész sorozat gondolatot és szokást“.13 Jézus eredetisége. Jézus eredetisége eme jellemző sajátságának az egyes kijelentéseihez található rabbinikus párhuzamok nem esnek rovására, mert amint Wellhausen is mondja: „Jézus eredetisége az, hogy megérezte, mi az igaz és örök a jelentéktelenek zűrzavaros tömegében és azt a legnagyobb nyomatékkai fejezte ki“.14 A magunk részéről azt mondjuk, hogy Jézus tanítása eredetiségének a kérdése egyáltalán nem egy-egy mondás eredetének a kérdése. Amint Lotze mondta, nem meglepő, hogy ugyanazokat az erkölcsi parancsokat sokszor egymáshoz nagyon hasonló alakban fejezik ki. Az is szükségtelen, hogy lebecsüljük a nem keresztyén rendszerek értékes elemeit. Jézus eredetisége nem abban van, hogy tanítása legsajátosabb elemeihez nem találhatók párhuzamok, hanem abban a csodálatos fensőbbségben, amit mindnyájan érzünk, valahányszor más, vallásos, vagy erkölcstanítókkal hasonlítjuk Őt össze; az élet, tanítás és befolyás csodás egységében, abban a mélységes belátásban, amellyel belepillantott az élet lényegébe s a lét titkába. Nála nem találunk körülményesen kidolgozott levezetéseket, sem következetesen végig keresztülvitt rendszert, hanem találunk Nála oly tökéletes belátást, amely a legelszórtabban jelentkező igazságokat is az ellenmondások és következetlenségek elkerülésével fűzi teljes egységbe. Az anyagot részletezve, röviden a következőket monhatjuk: 1. Jézus tanítása azáltal, hogy a szeretetet az egész törvény betöltéseként fogja fel, a lelki életet különös mértékben egységes egésznek tünteti fel. Jézus nagy hozzájárulása a világ etikai gondolkozásához: az egyetemes szeretet kötelezettsége.