Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-16 / 3. szám

3. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 21. oldal. távol eső egyházvidéken születve, egyformán érző szere­tettel sietnek a munkálkodó lelkészek segítésére s a segítés módját csudálatos módon mindegyik első sor­ban a biblia tükrébe néző, népéért felelős s e miatt folytonos önművelésre és munkára törekvő lelkiismeret magasabb hatványokra fokozásában látja, az ilyen emelkedett színvonalon pedig csakugyan nem kész prédi­kációk, hiszen annyira eltérők a helyi viszonyok, hanem vázlatok kellenek, amelyeknek megadott fundamento­­mán mindegyik pásztor fölépítheti könnyen a nyájával való személyes érintkezés folytán szükséges istenes mondanivalóinak épületét. A közgondolkodás szerint ez „a lelkészi munkálkodás irányítása, megtermékenyí­tése, emelése“. S akik igy gondolkodnak, örülnek azon, hogy az isteni gondviselés két ilyen lapot állított bele a lelkészi munka valódi emelésére irányuló legneme­sebb versenybe s szeretetük féltésével néznek a jövőbe, vájjon a magyar prot. lelkészi kar megadja-e ezeknek az igazán javára törekvő lapoknak az élet anyagi föitételeit. (Kész prédikációkban az igazán nagyok mun­káit várjuk. Pl. Baksayét.) Jelzi végre az Értesítés, hogy az előfizetési díjak 10%-ából „Értekezések“ fognak megjelenni. Jobb volna ezt a többnyire szegény előfizetőknek visszaadni s a a Magyar Prot. írod. Társaság megalakulandó debre­­czeni körének előadásait a Társaság „hivatalos orgá­numában, a Prot. Szemlében megjelentetni. Az új vállalatok pedig legyenek a jelen szükségének megfelelők! Kiss Zoltán. Vélemény. antervünk megváltoztatása ügyében a vesz­prémi egyházmegye részéről Bott Miklós, Gulyás Ferenc és Balassa Kálmán tanító urak a következő véleményt terjesztették be tanügyi bizottságunk elnökéhez: A tanterv megváltoztoztatására a mostani háborús állapotot nem tartjuk alkalmasnak és célravezetőnek, mert a békés idők bekövetkeztével, különösen a nép­iskolai könyvek, olvasókönyv, földrajz és történelem olyan változásokkal kell, hogy átdolgoztassék, aminek méreteit most áttekinteni nem lehet. Az olvasókönyvek feladata lesz a nemzet tanulságára és javára értékesí­teni a háború tanulságait, ha az iskola a jövőben is készület akar lenni az életre. A földrajztanítás is, nemcsak a politikai elhelyezkedés, hanem a népek L B,U IT foglalkozása, kereskedelme, egyes országok gazdasági és ipari termelő képessége és sok más, most még meg nem állapítható körülmények miatt okvetlen mó­dosulni fog. A történelem tanításánál jövőben egyik főelv kell hogy legyen, megértetni azzal az elemi iskolás gyermekkel nemzetünk küzdelmeinek igazságos­ságát, megértetni, hogy századok múltán ellenségekből hogyan lettek szövetséges testvérnépek, különösen az összes történelmeken többé-kevésbbé átvonuló, de legalább is benne sejtetve lappangó német gyűlöletet nagy szeretet kell, hogy felváltsa. Sok más olyan körülmény van még, ami a tanterv megváltoztatását ezúttal nemcsak nem indokolja, de egye­nesen káros hatásának árnyékát veti előre, ezeket azonban ilyen rövid időköz kötött jelentésben előadninem lehet. Magára a tanterv megváltoztatására az volna óha­junk, hogy a harmadik osztály vallástani tananyaga megrövidíttessék és a gyermekek lelki világához köze­lebb álló nyelvezeten írott kézikönyv adassák kezükbe. Általában a bibliatörténetből pár szép, rövidke elbe­szélés, a hit- és erkölcstanból a gyermek korát túl nem terhelő mennyiség. A többi osztályoknál is előnyösebbnek tartanánk nem a bibliatörténeteket a hit- és erkölcstan rovására, hanem legalább is egyenlő arányban beilleszteni. Addig is azonban, mig új tanterv lesz készíthető, tisztelettel javasoljuk, hogy a „Szeghalmy-féle“ Magyar­­ország története c. tanköny használata mellőztessék, melyből a tanítóság, mondhatjuk egyhangú véleménye és tapasztalata szerint, már csak a gyermek értelméhez nem alkalmazkodó nyelvezete miatt is, a történelmet nem lehet eredményesen tanítani. Tudatával vagyunk annak, hogy nevezett tankönyvet a Főtiszt. Egyházkerület is változtatni akarta, főleg az egyháztörténeti rész elhagyásával és külön egyház­­történetbe foglalásával, mely azon múlt el, hogy fő­iskolánk gondnoka, méltóságos Beöthy Zsolt egyetemi tanár úr azt hozta föl érvül, hogy a magyar történel­met és a magyar protestáns egyháztörténelmet együtt lehet és kell tanítani; ez megállhat az egyetemi és felsőbb iskoláknál, sőt bizonyos mértékig az elemi iskolában is, de a „Szeghalmy-féle“ tankönyvből sem a magyar nemzet történelmét, sem az egyháztörténetet elemi iskolás gyermekkel elsajátíttatni nem lehet. Abban a reményben, hogy sokan vannak, kik a mostani változtatást nem helyeslik, igy az kedvezőbb időre halasztatik, véleményünket és óhajunkat ezúttal részletesebben előadni nem óhajtottuk. Szentkirályi Károly: Beszédek és imák. Úrvacsoraosztás napjának délutánján. Ára 5 30 korona Fiilöp József: Isten igéje a világháborúban Ára 3 50 korona. % ® ® Szolnoky Gerzson : Háborús idők imádságos könyve. — Ára 1 korona. ® © © Uray Sándor: Tábori énekeskönyv. Ára 36 fillér. © © @ Vallásos irányú könyvek, népies kiadványok, remek kötésű zsoltárok, bibliai fali mondások nagy választékban kaphatók: Kis Tivadar könyv-, zenemű- ó* papirkereskedésében Pápán j Fö-utca 21. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents