Dunántúli Protestáns Lap, 1916 (27. évfolyam, 1-53. szám)
1916-05-07 / 19. szám
148. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1916. nak, de vezetője az iskolai administrációnak s végrehajtója a felettes hatóságok törvényes rendelkezéseinek, a megbeszélt megállapodásoknak és tantestületi határozatoknak s ellenőrzője azok pontos végrehajtásának. 20. §. Köteles ez okból minden felsőbb hatósági intézkedést, mely az iskola belső életét vagy administrációját vagy a tantestületet, vagy annak tagjait illeti, vagy érinti sürgős szükség esetén rendkívüli testületi ülésen is bejelenteni s a végrehajtást foganatosítani. 21. §. Köteles tanulmányi és ellenőrzési tapasztalatairól s az iskolát bármi módon érintő eseményekről, tett intézkedéseiről, eljárásáról röviden naplót vezetni, melyet a rendes tantestületi üléseken mindenkor bemutat. 22. §. Köteles évharmadonként legalább egyszer — a szükséghez képest többször is — minden osztályt tanítási idő alatt meglátogatni, a tanítást megfigyelni, az eredményről kérdések és kérdeztetések által meggyőződni, — amikor meggyőződést szerez az iskolai naplók pontos vezetéséről is — a tapasztaltakat naplójába bevezetni. Amennyiben akár a jó rend, pontosság, akár a tanítás menete, lefolyása, eredménye szempontjából tapasztalatai nem kedvezők, az érdekelt tanítót (tanítónőt) első esetben bizalmasan, mindig tapintatosan s csak négyszem között barátságos hangon, ismétlődés esetén tantestületi ülésen figyelmezteti s ha ezek célra nem vezetnek, köteles az iskolaszék elnökénél s egyben az illetékes esperesi hivatalnak is jelentést tenni. 23. §. Beteg, vagy szabadságolt tanító helyettesítétéséről osztály összevonással, 14 (tizennégy) napon át az igazgató gondoskodik; hosszabb időre szóló helyettesítés az iskolaszék, illetve presbitérium tiszte. 24. §. Fegyelmi joga az iskola összes növendékeire kiterjed, de csak akkor él vele, ha a beavatkozásra az illető osztály tanítója kéri, vagy tantestületi határozat ezt szükségesnek látja. 25. §. Figyelemmel kíséri az összes növendékek erkölcsi életét, fejlődését, lehetőleg ifjúsági egyesület szervezésével, az ifjúság valláserkölcsi és hazafias nevelését, fejlődését az iskolai időn, sőt 15 éves koron túl is irányítja s azt állandóan figyelemmel kíséri. 26. §. Minden iskolai év végeztével az intézet életéről, saját és társai tevékenységéről, az iskolaszéknek írásos jelentést terjeszt elő. 27. §. Az elemi népiskolai tanítás terén kiváló eredményt feltüntető, legalább 15 (tizenöt) év óta működő tanítót (tanítónőt), akinek a református népoktatás terén egyébként is érdemei vannak, az illetékes esperes, illetve egyházmegye előterjesztése alapján, az egyházkerület püspöke, illetve az egyházkerület, elemi népiskolai igazgatóvá kinevezheti. Ezt a jogot az egyházker. püspöke saját kezdeményezésével is gyakorolhatja. 28. §. Az így kinevezett igazgatónak azonban — lévén az előléptetés tiszteletbeli, igazgatói pótlékra igénye nincs. 29. §. Az igazgató-tanító, mint ilyen is, az egyházi törvények és rendeletek hatálya alatt áll, a rábízott intézet vezetéséért első sorban tartozik felelősséggel. 30. §. Jelen szabályrendelet sem az egyházi hatóságoknak, sem az egyház képviselőinek fennálló jogait nem érinti. 31. §. Az e szabályrendeletben körülírt hatáskör és teendők az egy tanítós iskolánál a tanítóra háramlanak. 32. §. Jelen szabályrendelet határozati erőre emel-Az egység indítéka. Mégis Jézus alkalmazása e ponton elkerülhetetlen. Míg a régi törvény követője erényesnek tarthatta magát, ha a vett sérelmekért hasonló sérelmekkel fizetett, — „szemet szemért, fogat fogért“, addig Jézus hangsúlyozza, hogy e téren másképen nincs győzelem, csak úgy, ha a bosszúálló lelkűiét helyébe teljesen a bővölködő szeretet lelke lép. Mert ha a szeretet az élet és a gyűlölet halál, akkor a bosszúálló lelkűiét melengetésének biztos gonosz következményei lesznek az egyénben. A betöltés indítéka. S az e lelkűiét felett való győzelemnek az igazság követelményének belső betöltése által, amit Jézus ez egész fejezetben hangsúlyoz, kell bekövetkeznie. Ez azt jelenti, hogy amint a 39—42. v.-ben levő illusztrációi bizonyítják, az embernek az ellenkező lelkűiét, a szeretetteljes szolgálat oly mértékét kell tanúsítania, ami messze felülmúlja azt, amit a másik gyűlöletében kíván. Szeretetteljes szívvel, gondolja Jézus, mindent képes leszesz megtenni, amit a másik önző gyűlölete kíván, sőt annál többet is. A te óhajod, hogy szolgáljad őt, képes lesz önző követeléseinél többet tenni. Kész leszesz oda fordítani a másik orcádat, odaadni felső ruhádat, elmenni vele két mérföldre, kölcsönadni neki. Jézus itt ismét nem külső, csalhatatlan szabályokat ad, hanem csupán illusztrálja azt a mélyreható belső lelkületet, amely egyedül szabadíthat meg a bosszúállás leikétől, mivel ez a szeretet törvényének valódi betöltése. Az emberek testvériségének indítéka. Az emberek testvériségének gondolatából folyó indíték ugyanerre az eredményre vezet. Gondoljunk pl. arra a bánásmódra, amelyben az igazi anya és apa kész örömmel részesíti érdemeden fiát, aki méltán elvesztette minden jogát, hogy neki szeretettel szolgáljanak és mégis kérkedő, önző lelkülettel követelődzik atyjával, vagy anyjával szemben. A bánkódó, de szerető apa, vagy anya felelete egész biztosan összhangzó lesz Jézus illusztrációival: „Fiam, az igazán csekélység, amit kérsz. Talán kétségeskedel az iránt, hogy nem tennék meg örömest mindent, ami hatalmamban van s ami előmozdítja valódi érdekeidet?“ Csak a legjobb és legmélyebb szeretet képes valójában megérteni és értékelni Jézus itteni szavait (589_42.)*14 Az Isten Atyaságának indítéka. Az Istennek Atyaként
