Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-28 / 9. szám
68. óldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. legyen szabad itt, e helyen megkérdeznem. Értem az Ön lelke érzékenységét: más beszélhet munkájáról, csak éppen az Ön lapja ne szóljon. Nem veszi észre azt, hogy az Ön túlságos lelkiismeretessége és szerénysége vád lehet mi ellenünk? Kérem, tegye ezt félre és adja le azt a beküldött bírálatot. Ha pedig az a postán elveszett s kézhez nem érkezett, legalább a sorok kimentenek minket, dunántúli ref. lelkészeket. Hogy van tudomásunk a munkáról, hogy foglalkozunk azzal. S nem hallgatjuk agyon a közülünk valót akkor, mikor felé az egész ország hozsánnát kiált. Tisztelő hive: Sárkeresztes, 1915 február hó BABAY KÁLMÁN. ■SS* •§§' ■§§’ Igazad van, kedves Barátom, úgy volt, hogy vártam, mit szólnak a többi lapok. De azért el voltam határozva, hogy ki fogom adni jóakaratu ismertetésedet, íme jön. Sőt meg is toldom más egyházi lapokból vett idézetekkel. A szerk. EGYHÁZI BESZEDEK AZ 1914. EV1 VILÁGHÁBORÚ IDEJEN. IRTA: KIS JÓZSEF, PÁPAI ESPERES-LELKÉSZ. 126 OLDAL. ÁRA: 3*40 KOR. K □......-is József, mint prédikáció iró, ismeretes előttünk az Igehirdető és Debreczeni Lelkészi Tárból. Ott megjelent beszédeiből nem a n____n |sippal-dobbol dolgozó, hangzatos frázisokkal csömörletileg megtömő, zengő érc és pengő cimbalom, újkori „nyugat“-oskodó erőlködnők : de szinmagyar nyelven, nép ajakáról levett mondatokban beszélő, napvilágos tiszta értelmű, komoly és becsületes törekvésű prédikáció iró beszél hozzánk. Soha a szélsőségek felé nem hajló, de annál inkább a tiszta magnál megmaradó, azt minden oldalán megvilágító, a textust szeme elől soha nem tévesztő prédikátor. Első beszédének elolvasása után tudjuk, hogy az ő vas logikája egyformán érvényesül minden darabban : egyszerű szavakban, keresetlen nyelvvel az igazi tartalmat kihozni s ezáltal olyan beszédet adni, melyet mindenki felhasználhat, hallgatóságát egy építő, megnyugtató órához juttatva. Mely a fő cél. A ma élő legnagyobb prédikáció írók közül Lukácsy Imrét hasonlítom hozzá, az azonban művésziebb formába öltözteti beszédeit, nagyobb perspectivát tár s nagy előadót követel. Kis József beszédei a falusi egyszerű prédikátornak szólnak, aki a napi kérdéseket a biblia szemüvegén át adja hallgatóságának, azt tájékoztatja, kioktatja, neveli s a hitben erősíti. Egyszerű előadó, közvetlen hatással beszélő. Szinte elvész alakja s a hallgató nem őt látja, csak a tárgyat, amiről beszél. A református hívek zöménél voltaképpen nem az a fő, hogy kit hallgat, hanem a beszéd, a tárgy, mely előadatik. Nagyon kevés azoknak a száma, akik válogathatnak az előadó szónokban s élvezhetik egyúttal az előadás művészetét is; a legtöbb egy prédikátorra van utalva, akinek előadásától — megszokásnál fogva — eltekinthet s egyedül azt keresi, amit az elmond. Ebben a körzetben érvényesülnek Kis József beszédei. És itt kitéröleg rá kell mutatnom arra, hogy Kis József beszédei valóságos míssiót teljesítenek Pápán, honnét a seminariumi ifjúság kiindul legációkba papoló káplánoknak stb. s akik körében — fájdalom! — még mindig dominálnak egy letűnt korszaknak egész frazeológiai gyűjteményt felölelő s a magyar kálvinista nép helyes nyelvérzékét valósággal megtámadó s elrontani akaró bombasztok zuhanyával teli „szekeres prédikációk“. A pápai gyülekezet lelkésze beszédeiben mutatja meg az ifjúságnak, hogy a „pihedelem, áldott pihedelem!“ korszaka letűnt a perifériákon is, megértik és jobban megbecsülik ezeknél az egyszerű, természetes és az értelemhez szóló magyar beszédet. Ezért is van szükség kiadásukra. Lukácsy Imre beszédei olyan vas-logikusak, mint a sróf, mely hézagot sehol sem enged; de azok oly nagy conceptiójuak, akkora művészettel vannak megszerkesztve s olyan felséges élvezetet nyújtanak, amelyek csak kevesek által, illetve előtt érik el igazi értéküket. Az előadó által való népszerűsítésük legnagyobb értéküknél fosztja meg azokat, zománcukat hámlasztja le, letörli róluk a himport. Kis Józsefnél erre szükség nincs. A beszédek szerkezetében meg van a vas-logika; de hiányzik a művészi köntös. Ezeknek zománca egyedül a bibliai tartalom és nyelv, amely annak is megvan a többi melleit. De kevés az a hallgató, mely distingválni tud s külön-külön mindegyiket élvezni is tudja. Kevés hallgatónk rendezkedik úgy be, amikor egy beszéd meghallgatására a templomba megy. Kurtább a — hogy így fejezzem ki magamat — figyelmi kör. Ezért a legtöbbet azok kifárasztanak s a figyelem lelankadván, elvész a legmagasztosabb élvezet. Azt hiszem, megértik az olvasók, mit akarok mondani, amikor a két irót itt, egymás mellé állítom. Nagyon rosszul esnék azonban nekem, ha valaki az RÉGNER PÁL dFszfestő “ PÁPA. TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL l — TÖBB KIÁLLÍTÁSON KITÜNTETVE! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA I — ELVÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉTI — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
