Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-28 / 9. szám
9. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 69. oldal. elmondottakból azt a következtetést vonná le, hogy Lukácsy értékesebbet produkál, mint Kis József. Művésziesebbet, igazi classikus beszédeket ád az, melyek minták lesznek mindig s a gyakorlati semináriumokban, mint a classicitásnak és a tökéletes, prédikációknak mintái, oktatás tárgyául szolgálhatnak. Kis Józsefet azonban a falusi papi könyvtárak éppen így nem nélkülözhetik. S ezért nagy kár, hogy önálló beszédeiből még eddig csak ez az egy kötet van. S ezt is az alkalmiság szülte, mely — imádkozunk érte, hogy — minél hamarább elveszítse aktualitását. Az aktualitás hozta létre e kötetet, a mostani világháború, mely hatását minden téren, s így a prédikáció irodalomban is érezteti. És hogy ha béltartalma és annak értéke nem involválná is, már csak az az egy körülmény, hogy a nagy időknek maradandó emléke kiván lenni, kötelességünkké tenné a megszerzését. De maga a tartalom is utal erre bennünket, mert bár elmúlt idők s események időrendszerü lerajzolása hozta létre egyiket-másikat, melyek igy aktualitásukat elveszítették, találhatók a kötetben olyan darabok, amelyek aktuálisak fognak lenni a háború egész folyamán. Nem számítva ide a Függelék-be felvett 4 beszédet, mely nem éppen csak azért került ide, hogy ki legyen a kötet, de mutató kiván lenni a szerzőnek többi, — szeretem hinni, hogy — ezután megjelenő beszédkötetéből. Lássuk most már a beszédeket ügy, amint a kötetben egymás után következnek. I. A trónörös pár gyászünnepélyén. E beszédben irója prófétai szemekkel belát a jövőbe; még a demarse gondolata sem foglalkoztatja a lelkeket, de már a háború szele üti meg a beszédben a hallgatót. A prédikátor a próféták eszme- s munkakörébe lép s mintha Jeremiást hallgatnánk, szintúgy meghat, megdöbbent és felráz bennünket II. Dicsősség és ékesség a vitéz derekán a kard. E beszéd a Szerbiának elküldök hadüzenet után Íratott és mondatott el. Maga a beszéd inkább felolvasásnak való, szószékben elmondani tán csak olyan gyülekezet előtt lehet, hol nincsen intelligencia, mely a hírlapokból s a napi politikából ismeri e kérdések complexumát. Pápán a beszédnek csak részleges hatása lehetett. Értékét évtizedek múlva lehet megbecsülni. Mint a mostani nagy napok kezdő történelmét. III. Mindenki hozzon illő áldozatot a haza oltárára. „Jobb adni, mint venni!“ Ebből az eszméből indul ki a beszéd, mely a hadbavonultak családtagjainak segélyezéséért és eltartásáért tör lándzsát. Az 1882. XI. t.-c. ugyan megtette ezt ő előtte. De a törvényalkotók nem számíthattak arra az irigységre, mely még a törvény végrehajtása idején a szivekben gyökeret ver. A segélyezés kérdése foglalkoztatja az egész társadalmat. E kitűnő érvelésű beszéd jó hatással lehet mindenütt, hol az a kaján érzés felburjánzott. IV. Az Úr gondot visel. E beszédbe meghatóan szövődik bele egy magasztos családi motivum: az apai szív vívódása a honszerelmi hűséggel. És ezért olyan közvetlen a hatás és könnyekig meghódító e vívódás, mert belőle a honszerelmi hűség kerül ki győztesen. Nem csak nála pedig, hanem a hallgatóságnál is, hol a vérző sziveket szelíden beleringatja az Úr gondviselésének hitébe. V. Az Isten gyűlöl minden büncselekvőt. A keserűség elfogulttá teszi az embert. Gyülemlhet-e a szivekbe több keserűség, mint most, a nagy leszámolás idején, amikor még a diadal is keserű lesz a sok veszteség miatt. Lehet-e egyébkor elfogultabb az ember, mint most ? íme, mi a mai világháborúnak minden ódiumát, igazságtalan felidézését ellenségeinkre hárítjuk, őket nagy bűnösöknek, kapzsiknak, lelketleneknek minősítjük, magunkat pedig egészen tisztáknak, ártatlanoknak és áldozatoknak. De hát igaz-e ez ? Ezt a kérdést veti fel és erre felel meg meggyőző erővel. VI. A külső vallásosság hiábavalósága. E beszéd tünteti fel legjobban azt a jellemzést, mellyel fentebb illettem Kis József beszédeit. A logika kérlelhetetlen csavarja az egész beszéd, melyet olvasni élvezet, elmondani ambíció. VII. Aki velem nincs, ellenem van az! Jánosnak eme mondását veszi alapul, amikor a kitört világháború kezdetén számba veszi azokat a nemzeteket, amelyek velünk és ellenünk sorakoznak s amelyek semleges magatartást tanúsítanak. S felveti a kérdést: vájjon épp úgy áll-e e kijelentés igazsága a földi országokra, mint Isten országára? S feleli, hogy nem, mert mig itt a szövetségesek egyike semleges lehet s evvel nem követ el hitszegést (?), a másik semleges ország — talán — önző célokból csak alkalomra vár, hogy egyik, vagy másik félhez csatlakozzék: a kérdést nem lehet a földi országok viszonyaira alkalmazni. De annál inkább Jézus országára, mely nem e világból való. Ennek kér. szempontból való helyes fejtegetése után arra a végkövetkeztetésre jut — és ez is a célja a prédikátornak ! — hogy emez utóbbi igazságnak amott is érvényesülni kellene. Mert amily utálatos érdekből STELCZER KAROLY müasztalos, oltárépítő és templom-berendezési vállalata Gijőr, JCossuth £ajos utca 24-ik szám. □ 3°Won: 578. ................... Számos elismerő nyilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. .......... ........
