Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-21 / 8. szám
8. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 61. oldal. csak 71. Én azt kértem, hogy a bentlakókra nézve se legyen kötelező tárgy, kértem, mért nekem is van két bentlakó leányom. A jelen világháború csak annyiban volt befolyással ezen idítványom felterjesztésénél, mert most igen sokszoros mértékben érezzük, hogy milyen végtelen nagy szükségünk van egy világnyelv tudására. Most mintegy kézen fogva vagyunk figyelmeztetve, hogy ez a világnyelv iskoláinkban csak a német lehet. Minek 2—3 féle nyelvet taníttatni, ha azután az olvasás-iráson kívül alig marad több eredmény az életre. Legyen egy több órával, több eredménnyel! Mint rendkívüli tárgy, ám maradjon meg, műveltségi szempontból a francia, de ne kényszeresük bentlakó növendékeinket ennek tanulására. Sokunknak közvetlen tapasztalatunk, hogy latin, görög, francia, angol, héber nyelvek tanulására fordított időnket ezerszerte jobb lett volna a német nyelv tökéletes elsajátítására fordítani. Aki szükségét érzi, tanuljon arabusul, japánul is, de kötelező tárgyul mi csak azt a nyelvet tegyük, amelyre a mindennapi életben nélkülözhetetlen szükség van. 45. jkv. p. a. indítványomban azt kértem, hogy az egyházkerület a nőnevelő intézet részére szerezzen be 1—2 cimbalmot, hogy szerényebb anyagi körülmények között levő növendékeknek is legyen alkalmuk valami zenét tanulni. A zongoratanulás igen sok időt és költséget igényel, ha csak közepes eredményt akar is valaki elérni. Az internátusbán is heti 3 órai tanulásért évenként 160 koronát kell fizetni. Hány szülő van, aki egyszerre két leányát taníttatja? 320 koronát fizetni csak zene tanulásért, olyan összeg, hogy inkább zenetanulás nélkül hagyja polgári iskolát élvező leányait. Ezért volt, hogy tavaly 166 polgári iskolás közül 45 tanult zenét. Márpedig a tanítónőképzőben a zene mindenütt kötelező tantárgy, aki minden zenei előképzettség nélkül megy képezdébe, igen érzi elmaradottságát. De aki tovább nem tanul is, hányadik lelkész vagy tanítólakásra lehet zongorának helyet szakítani, mig a cimbalom csak egy kis sarkot igényel és kevés költséget a tanuláshoz. A mai kor műveltségéhez valami zenében való jártasság hozzá tartozik. 46. jkv. p. a. indítványoztam, hogy a nőnevelőintézet bentlakó növendékei szüleinek az egy hónapon felüli időre bármi okból igénybe nem vett, illetve fel nem használt ellátási díjrészlet visszatéríttessék. Itt is kintlakó szerepel bentlakó helyett. Ez nem olyan sajtóhiba, amelyen egyszerűen átsiklunk. A kintlakó növendékek ellátási dijja magán egyezmény tárgya, ehhez nem kell kerületi határozat. De a bentlakó növendékekre vonatkozólag kerületi határozat alapján történik a tavalyi értesítő XVI. fejezet végén levő ezen intézkedés : „Az ellátási- és tandíj esedékes vagy befizetett részlete még akkor sem tartható vagy követelhető vissza, ha a növendék betegség vagy egyéb ok miatt az intézetet elhagyja. Ha az intézet járványos betegség miatt hatósági orvosi rendeletből egyidőre bezáratnék, ez idő alatt a teljes díjak fizetendők“. Tudom, hogy az intézetnek megvannak a maga kiadásai akkor is, ha a növendékek teljes számmal nincsenek jelen. Nem is 2—3 heti távollétért kértem a visszatérítést, hanem csak egy hónapon felüli távollétért és csakis az ellátási díjakra vonatkozólag. Az intézetnek itt vesztesége nincs, mert a viszont szolgáltatást az illető nem veszi igénybe. Az ellátási és minden díjak 3 részletben előre befizetendők, megtörténhetik, hogy az illető világi szülő befizette a 200 korona ellátási díjat s leánya az első hónapban meghal vagy tartós betegség miatt kimaradni kénytelen. Vagy hatóságilag beszüntetik a tanítást esetleg 2—3 hónapra, mint ahogy az idén sok intézetnél megtörtént. Bizony ilyen esetekben a betű megöl, a lélek az, mely megelevenít; egy szemernyi méltányosság előbbre való egy tarisznya haszonnál. 47. jkv. p. a. indítványom a szó szoros értelmében ki van forgatva eredeti mivoltából. A kerületi j-kvben ez van: „mondassák ki, hogy a pápai lelkész kövessen el minden tőle telhetőt a tekintetben, hogy az egyházkerület kötelékébe tartozó tanárok, tanítók és mindenfokú tanintézetek növendékei a templomban az imádságot állva hallgassák“. Hát kérem én ilyen abszurdumot nem indítványoztam. Az egyházkerület, mint hatóság rendelkezik intézeteink tanáraival, tanítóival, növendékeivel, de a pápai lelkész nem. Igenis az egyházkerület rendelheti, hogy saját intézeteinek összes tanárai és tanítványai az egész kerületben divó szokásnak megfelelőleg a pápai templomban az imádság alatt ne üljenek, hanem álljanak. Sőt a kerületnek elsőrendű érdeke, hogy papnövendékeink az életbe minél jobb, ésszel és szívvel megegyeztethető szokást vigyenek magukkal és a távolból gyermekeikkel Pápára utazó és esetleg templomba menő szülékben visszatetszést ne okozzanak ezen csak Pápán divó, semmivel nem indokolható szokással. Hogy külföldön mit csinálnak, azzal ne -indokoljunk, magyar kálvinista ©»•«a*®®©®®»®©®«®© . „ _____________ [ _ _ ®<s ®® • •• ®®»® a *©ea©o 1 STELCZER KAROLY o®ee»««®®®®®®®®®®® műaszfalos, oltárépíto és templom-berendezési vállalata ••«•••©•••••••aaee ®®®®»®®®—® ®®®»®e® 0íj őr, jCossuth £ajos utca 24-ik szám. □ s'cl2"3n; 578.: Számos elismerő nuilatkozat e téren készített kiváló munkálatokért. ______________ é®®®®®®®*®®®®®®®®®®
