Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-14 / 7. szám

52. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1915.

munkaidő volna itt rendelkezésre. Csakhogy nem szóbeszéd ám ez, amiből kihagyni és hozzátoldani a szerint lehet, amint az ember akarja, vagy amint éppen eszébe jut, mint a készületlen szónoknak, hanem ehhezprecíz munka kell, mert a pénz- és számművelet nem ismer felületességet. A példabeszéd is azt mondja: „Aki minek nem mestere, elrontója annak“. Amivel nem azt akarom mondani, hogy más nem volna képes ezt megtanulni, hanem amig meg nem tanulta, addig egy lépést se tud itt tenni. Hiszen még a kongruanyugtákat is sokszor javítani kell, pedig azt nem diákok írják, sőt nyomatott iv is van hozzá. Vagy talán úgy tetszik képzelni, hogy minden egyes utalványt én diktáljak le, mikor év elején két hét alatt legalább ezer utalványt kell Írni, levonások és kamatszámításokkal vegyest, a sok egyéb pénztári munka mellett. Ezt a felfedezést elteheti az őrségi lelkész úr jobb időkre, mikor a kerületi pénztárnak nem kell egyszerre ötféle, vidékre küldendő fizetést és segélyt küldeni, és a tanári, internátusi fizetések és rendes folyó dolgokon kívül nem lesz egyéb teendő, akkor majd lesz ideje a pénztárnoknak az utalványt mással Íratni le, de most az ajánlott segítség igénybe vételére nem ér rá.

KEMENCZKY LAJOS kér. pénztárnok.

LEVELEK A HARCTÉRRŐL

A BUDAPESTI REF. IFJ. EGYESÜLETNEK A HARCTÉREN LEVŐ EGYES TAGJAITÓL AZ EGYESÜLETHEZ ÉRKEZETT NÉHÁNY ÉRDEKES LEVELET KÖZLÜNK AZ ALÁBBIAKBAN.

aliciát mi Nyima országának neveztük el, mert bármit kértünk, egyszerű volt a válasz: „Nyima nyic". Nincs semmi! Volt rá eset, hogy mást I sem ettünk 2 nap, mint káposzta-torzsát és almát. Most itt Laborczfüreden van egy jó házigazdám, egy igazi vallásos görög katholikus rutén bácsika, kinek megígértem, hogy küldetek neki egy szép emléket, irántunk tanúsított jóságáért. Nagyon szépen megkérem azért, hogy egy rutén bibliát és hozsannát az én számlámra legyen szives küldeni, egy kis magyar bibliával együtt, a gyermeküknek. Most pedig rátérek arra, hogy a mi számításunk szerint talán csak a feltámadás dicsőséges ünnepe hozza meg a mindnyájunk által óhajtott és kérve-kért békét, vagy tán még az sem. Mindazáltal lehet, hogy a jó Isten hamarább is véget fog vetni ennek a borzasztó állapotnak és ellenségünk átkozott fegyverét hamarább meg fogja alázni és kényszeríteni véghetetlen hatalmával, hogy terjeszkedési mániájáról mondjon le és lépjen a müveit emberiség sorába s nemzetek s népek irtása helyett nemzete jobblétén dolgozzon, az Úr félelmében és az Ő dicsőségére. Óh bár ez az idő jönne el mentői hamarább. (Móz. II. 17. r. 8—16., Neh. IV. r. 7—14. v.) Szeretnék küldeni egy pár préselt mezei virágot is, melyeket azokon a helyeken szedtem, ahol harcoltunk, de nyitott levélben ez úgy is kiszóródna. Mi augusztus

28—29-én voltunk először tűzben. Sz. úr és ha lehet, az összes testvér bajtársaim pontos cimét szíveskedjék megírni. Szeretettel üdvözli mindnyájukat. Sz. 1.

Lev. lapon már Írtam arról, hogy folyó hó (december) 22-én d. u., kedden, fél 5 órakor egy shrapnell-golyó a jobb lábamon megsebesített. A sebesülés egyáltalán nem súlyos s mihamar ki fogom heverni. Talán érdekelni fogja az Egyesületet, a sebesülést megelőző pillanat. Főhadnagyommal és egy első századbeli hadnaggyal beszélgettünk egyről-másról, Istennek különös gondviselő kegyelme volt az, ami arra késztetett bennünket, hogy eredeti helyünktől jóval balra menjünk. Megállva, a beszélgetést folytattuk. Ez körülbelül fél 5 óra tájban volt. Ekkor történt, hogy egy shrapnell nem messze tőlünk felrobbant és közelünkben valóságos golyózápor vágódott a földbe. (Ha el nem megyünk az első helyről, talán mind a hármunkat agyoncsapott volna.) Én pedig egy hatalmas ütést éreztem és észre vettem, hogy bőr kamásnim két helyen lyukas, tehát a golyó keresztül ment a lábamszárán. A fájdalmat a golyó forró volta okozta. Embereim lefektettek, sebemet bekötötték s hordágyon levittek a segélyhelyre, ahol újabb kötést kaptam s még este levittek a Brigadsanitétsanstaltra, ahonnan másnap továbbítottak Boszniába, innen pedig még aznap este, teher autón a tiszttel (sebesült) együtt Tuzlára a kórházba. Környezetem igen kellemes, az ellátás is kitűnő, amely körülmények csak segíteni fogják felépülésemet. Szerintem teljesen rendbe fogok jönni két hét alatt. Sz. D.

Messze délről küldöm e sorokat a táborból, szünet alatt. Sokat visszagondolok az ott eltöltött kedves órákra. Bizonyára nagyon sokan eljöttek onnan is különféle helyekre és nyugodtan várják Isten akaratát kötelességük teljesítése közben. Szeretnék és megköszönnék egy pár sort az ottani viszonyokról, s azokról is, hogy kik mentek el. Nekünk ezideig nem voltak túlnehéz napjaink, csak az utóbbi hetekben léptünk akcióba, de most is el vagyunk látva élelemmel kitünően (már a viszonyokhoz képest). Sokan bizony

'Pl RÉGNER PÁL dFszfestő 44 PÁPA. 131

TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉLI — TÖBB KIÁLLÍTÁSON, W/J \V\ KITÜNTETVE! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA! — EL- // CM VÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. W/Q — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK l|

it------- J ... ................... . .............. ............................................— - .........................i.---------