Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
46. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. Erre a komáromi egyházmegyei közgyűlés az e. m. lelkészértekezlet előterjesztésére elfogadta ezen határozatot: „A kerületi határozatot a temetési stólákra vonatkozólag elfogadja s mivel a keresztelési és esketési stólákra nézve a kerület javaslatot nem tett, az értekezlet nincs abban a helyzetben, hogy e tárgyban véleményt nyilvánítson“. Az egyházkerületi jegyzőkönyv 248. pontja szerint csak Belsősomogy nem fogadta el az előző évi kerületi javaslatot, a többi a lelkészekre vonatkozólag változás nélkül elfogadta, Veszprém és Bars kívántak a tanítói stólára némi változtatást. Én, mint az egyházmegye által felküldött egyházkerületi képviselő soha se tudnám megtenni, hogy felküldő egyházmegyei közgyűlésünk határozatával ellenkező nyilatkozatot tegyek, még ha magam talán egyénileg más véleményen lennék is. Kilenc egyházmegye közül nyolc felterjesztette határozatát, hogy a kerületi javaslatot elfogadja. Szerintem ezen ügyben nem a kér. közgyűlésnek, de az egyházmegyék véleménye kéretett és így a szavazati jog az övéké volt. Az egyházkerületi közgyűlés indokolása mellett nem tudom megérteni azoknak aggodalmát, akik a lelkész temetési stólájának 2 K helyett 4 K, házi beszédnél 4 K helyett 8 K emelése ellen szónokolnak. Hiszen ha mi híveinkre szorulunk, velünk se az ezelőtt 50 évi állapot szerint bánnak. Szivességbeli kocsizásról a lelkész vagy tanító által kijelölt napon és helyre szó se lehet. Sőt ahova ezelőtt 20 évvel fizettünk 2 K fuvart, most bizonyosan 6 koronát kell fizetnünk. De hiszen joga van a lelkésznek a temetési stólát elengedni még a jobbmóduaknál is. Amellett szónokolni, hogy a lelkész a jelen viszonyok között is 2 koronáért imádkozzék a háznál, beszéljen a sírnál,* a tanító egy koronáért énekeljen háznál, sírnál, háztól a temetőig vezető közel fél órás kátyús utón: azt a gyanút ébreszti bennem, hogy az ilyen lelkész csak a drágább temetéseket szokta maga végezni, a többit a tanítóval végezteti. Itt már határozott véleményem, hogy minden temetést lelkész végezzen, természetesen a teljesen vagyontalannál engedje el a stólát, de jobbmódu ne kívánja, hogy a lelkész és tanító igen sokszor a ruhájában több kárt tegyen a stólánál. BOROSS KÁLMÁN. SZERKESZTŐI ÜZENET. B. K. A másik is megérkezett Jönni fog. — F. J. Az ígért folytatás nem érkezett meg. — E. Sz. D. Megérkezett. A jövő számban jön. *Sok helyen a lelkész nem kiséri ki a temetőbe a halottat, se a házhoz nem megy el. Csak a templomban végzi a dolgát. Szerk. VEGYES GYÁSZHIREK. Arat, egyre arat a halál. Rendre hullanak a deli ifjak ott a harcmezőn. Ebbe már-már bele is törődtünk, belefásultunk. Most aztán mély megdöbbenéssel kell tudomásul vennünk, hogy főgimnáziumunk egyik igen derék, szép reményekre jogosító, kedves növendéke hirtelen elhalt. Operálni kellett s az operáció után két napra meghalt. Igaz részvéttel osztozunk a jó szülők mélységes bánatában. A család a következő gyászjelentést adta ki: Dömötör Lajos és neje szül. Györke Lenke mint szülei, Lenke, Ilona és Árpád mind testvérei, özv. Dömötör Lajosné szül. Kovács Juliánná, özv. Györke Sándorné szül. Klára Zsuzsánna mint nagymamái, Kiss Móric és neje szül. Györke Honor mint nagybácsi és nagynéni, Kiss Maris, Vilma és Ilona mint unokatestvérei, úgy a maguk, valamint az összes rokonok nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a forrón szeretett legjobb fiú, illetve testvér, unoka, unokaöccs és rokon Dömötör Kornél folyó hó 31-én, reggel 7 órakor, életének 15-ik évében rövid szenvedés után az Úrban csendesen elhunyt. A drága halott hült teteme folyó évi február hó 1-én d. u. 1 órakor fog Vili., Hársfautca 13—15. sz. a. a református egyház szertartása szerint megáldatni és onnan Gyöngyösmellékre szállíttatni és ott isméti megáldás után folyó évi február hó 4-én d. e. 10 órakor örök nyugalomra helyeztetni. Budapest-Gyöngyösmeliék, 1915 január hó 31-én. Áldás és béke lengjen drága porai felett! Özv. Kovács Józsefné, született Szikszay Paulina, mint nagyanya, Peti Klára, Peti Lőrinc mint testvérek a maguk és alulírottak nevében fájó szivvel, de Isten akaratján megnyugvó lélekkel jelentik, hogy Peti József a hetesi református egyházközség kántortanítója, a m. kir. honvédgyalogezred önkéntese e hó 1-én d. u. 5 órakor életének 21-ik évében súlyos szenvedés után az Úrban elhunyt. A megboldogultnak hűlt teteme február 3-án d. u. fél 4 órakor kezdődő egyházi szertartással tétetik a bürüsváradi temetőbe nyugalomra. Áldott emlékezete! Peti Lőrinc nagybátyja, Kovács Katinka nagynénje, Peti Erzsébet és férje dr. Horváth Gyula, Peti Sándor és neje Szűcs Adél, Peti Jolán és férje Antal Domonkos unokatestvérei. VÁLASZTÁSOK. A főiskolai egyházi gondnoki és * az egyházkerületi tanácsbirói állásokra a püspöki hivatalhoz január 15-ig beadott szavazatokat a kD küldött bizottság felbontotta és megállapította, hogy a a főiskolai egyházi gondnoki tisztre Kis József 132, Szűcs Dezső 71, Patay Károly 59, Dózsa József 22 szavazatot kapott. E szerint új szavazás lesz Kis József Elsőrendű haranggyár, szerel a kitűnő Pozdech-féle rendszer szerint, mely annak idején 6 felsége a király által két aranykereszttel lett kitüntetve. Mesekőnnyű indítás, nem rezegted az állványt, még kevésbbé a tornyot. Csupán előnye van, hátránya nincsen. Mérsékelt arak, szolid kiállítás. Kedvező fizetési feltételek. Felülmúl minden eddigi szerelést. Inricifc Márton ~~harangöntő és dili lOlVO Ifiül LUll harangfelszerelő gyár Budapesti Rózsa-utca 51—53-ik szám alatt. Alapítva 1868-ban. ■ Telefon 77—51. sz. Elvállal minden e siakmábs vágó munkát, úgymint: elsőrendű harangok szállítását, rági harangok átöntését, régi harangok átszerelését Pozdech-féle forgatható öntöttvas-koronára, esetleg forgatható kovácsoltvas-koronára, kikopott csapok kicserélését, stb. Készít fekvő ée álló harangvaa-állványokat Jutányos áron. Költségvetéssel ■■■a. — szívesen szolgát. Jutányos arak, pontos éa tisztességes kiszolgálás 1 Kívánatra saját költségemen utazom a hely színére.
