Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-07 / 6. szám
6. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 47. oldal. és Szűcs Dezső között . . . Egyházkerületi egyházi tanácsbirói állásra Varga Dezső 105, dr. Horváth József 64, dr. Thury Etele 23, Udvardy Gyula 20 s még többen 20- on alól kaptak szavavazatot. E szerint új választás lesz Varga Dezső és dr. Horváth József között. Az egyházkerületi két világi tanácsbirói tisztség regyikére Szász Károly 186 szavazattal megválasztatott. Új szavazás lesz Sárközy Jenő (77 szavazat) és Kis Albert (71 szavazat) között. Kapott még: Medve Miklós 61, Kenessey Móric 34 szavazatot és még többen 34-en alul. A szavazás eredményéről az értesítést február 5-én reggel kaptuk; ezért nem közölhettük előbb. Az egyházkerületi világi tanácsbirói állásra megválasztott Szász Károly urat mély tisztelettel üdvözöljük. A MERIKAI LELKÉSZ A SZÜLŐHAZÁBAN. Az ame** rikai keleti magyar református egyházmegye (amely onnét az idegenből is hazai egyetemes egyházunkhoz tartozik) lelkészi karának egyik kiváló és az amerikai egyházi és társadalmi életben nagy érdemeket szerzett tagja időzik most itthon, az édes szülőhazában. A Connecticut állambeli hridgeporti magyar ref. egyház lelkésze, Komjáthy Ernő tíz hosszú esztendei távoliét és szakadatlan munkálkodás után most tért haza első Ízben családjával látogatóba s a közben kitört világháború és a tengeri utazás kockázatos volta miatt egyidőre itthon kell vesztegelnie, holott amerikai hivei aggódva várják szeretett papjukat. Komjáthyék még a múlt évi julius 21- én indultak New-Yorkból a Kaiser Wiihelmmel, mely hajót nemsokára az angolok az afrikai partokon elsülyesztettek. Julius 28-án értek Brémába, de már a tengeren jelezte a hajó utasainak a szikratávíró a háború kitörését Szerbiával. Brémából julius 30-ára Berlinbe értek, ahol szemtanúi voltak a berliniek világraszóló tüntetésének s az óriási tömegben elvegyülve Komjáthy közvetlen közelből látta és hallotta beszélni a német császárt a császári palota erkélyéről. Berlinből csak négy nap múlva tudtak utrakelni, mig a tenger sok kellemetlenség és kimondhatatlan fáradalmak után végre Budapestre érkeztek, honnan a Dunántúlra, Pápa mellé, felesége szüleihez, majd Tárkányba Komárom megyébe (ahol Komjáthy testvérbátyja lelkész) utaztak s ott pihenték ki az út fáradalmait. A háborúra való tekintettel itthon való tartózkodásukat meg kellett hosszabbítaniok s az így nyert időt arra használja fel Komjáthy Ernő, hogy részint amerikai híveinek, ismerőseinek hozzátartozóit keresi fel s több helyen prédikál is felkérésre. Legutóbb Túrkevében kereste fel Baja Mihály túrkevei volt amerikai lelkészt, kihez meleg beráti érzelmek fűzik s a gyülekezetben is szolgálva közvetlen előadásával meleg érdeklődést keltett. A bridgeporti egyház pedig éppen november 22-én ünnepelte meg tiz éves fennállását. Az amerikai hívek szerető szívvel gondoltak itthon levő lelki vezérükre, ki őket tiz évvel ezelőtt egyházzá szervezte s az akkor alig negyven tagot számláló gyülekezet ma a legvirágzóbb magyar egyházunk egyike s egyházi birtokainak értéke 30 ezer dollár. íme, ez az a munka, amelynek kipihenése végett jött volna haza a buzgó lelkipásztor a most vérrel áztatott s háború viharaitól dúlt szülőhazába. Üdv a derék kálvinista magyar apostolnak, kit hazafelé vezető útjában az a szent cél is tüzelt, hogy Amerikában született gyermekeit itthon magyar iskolába adja s magyar emberekké nevelje a magyar hazának. Valóban, erre sohasem volt nagyobb szükség, mint napjainkban. (Nem a Lelkészegyesületből vettük át. Ide is megjött, de a múlt számra későn érkezett. Szerk.) A BAGDADI VASÚT ÉS ÉRDEKEINK. A Turáni Társaság közgazdasági szakosztálya a mai háborús időkben is aktuális és fontos kérdéseket tárgyalt legutóbb a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Társulat épületében tartott ülésén. A tárgysorozat legfontosabb két pontja A bagdadi vasút és érdekeink, továbbá Kis-Ázsia gazdasági lehetőségei voltak. Paikert Alajos ügyvezető alelnök bevezetésében utalt a mostani világháború következtében előrelátható politikai és gazdasági eltolódásra. Szerinte a nagy háború a turáni népek együttérzését részben már valóra is váltotta, a magyar és török nemzetek máris együtt küzdenek szövetségeseinkkel jövő nagyságukért. Élő kell készítenünk már most a közeli jövőben várható keleti föllendülést és ezt a maguk és a társaság hasznára fordítani. Lakos Béla dr., ki a társaság megbízásából Kis-Ázsia délkeleti vidékeit tudományos expedíció élén, a mostan lefolyt évben beutazta, röviden ismertette a Bagdadi vasút keletkezését és az építkezésének jelenlegi állását. A vasút Konstantinápolyból, illetve a Boszporusz ázsiai végén levő Haidar Pasa állomástól indul ki és Kutahia, Áfion-Karahiszár, Kónik és Eregli városokon át Adanába ér. Eregli és Ádana között töri át a nagy Taurus hegyláncot, több nagyobb alaguton keresztül. Adanából kis mellékvasut vezet a középtengeri Merzina kikötővárosba. Adanából keletfelé ismét néhány alaguton át az Eufrát folyó felé igyekszik, amelyet már el is ért, sőt az Eufráteszen keresztül vezető nagy hid már befejezéséhez közeledik. Konstantinápolytól az Eufráteszig tehát, — egy kis vonalszakaszt Marmure és Rädern között kivéve — a vasút már használható Az Eufráteszen túl már síkságon halad a tervezett és készülőben levő útvonal Kis-ebin és Moszul felé. Ennek közelében vannak a nagykiterjedésü petróleum-mezők. Innen Tellrit-ig folynak az építkezések. Tellrittól Bagdadig kész a vasút. Bagdadtól ismét délfelé kanyarodik a vonal, átszeli másodszor az Eufráteszt és Baszoráig, illetve a Lehak el Arab folyóig ér, ahonnan egyelőre Koveit-ig ér, amelyet az angolok azért foglaltak el csellel, hogy a nekik India miatt kellemetlen bagdadi vasutat meghiúsítsák. Ez szerencsére nem sikerült nekik. A németek terve és a mi érdekünk is a bagdadi vasút további kiépítése Dél-Perzsián át Indiába. Azután részletesen ismertette a bagdadi vasút mentén található termelést, az eddig a németek által már megépített és működő nagy öntöző művel Kómában, a kisázsiai gyapot, dohány, szezám, gyapjú stb. termelést. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Kovács Jenő dr. a bagdadi vasútnak sziriai és palestiniai vasutjait ismertette részletesen. Szerinte a kikötők ott rossz állapotban vannak, ezen segítve megindulhatnának új és jövedelmező hajójáratok. Dicsérőleg kiemelte az ottani német és cionista telepesek sikerült kuiturmunkáját. A szakosztály, melynek tagjai közül ott láttuk Gaál Jenőt, Hoszpoczky Alajost, Domonyi Mórt, Kovács Gyula dr.-t, Hegedűs Lórándot stb., élénk tetszéssel követte mindkét előadást és megvitatva azokat, elhatározta kinyomatásukat s Kovács Gyula dr., a Kereskedelmi Muzeum igazgatója, Lakos Béla dr. és Milleker Rezső dr., a debreczeni egyetem tanára folytatják idevágó előadásaikat. A szakosztály elnökévé Vargha Gyula dr. államtitkárt, társelnökké György Endrét, alelnökké Bernát Istvánt és Hegedűs Lórándot, előadóvá Kovács Jenő dr.-t, Lakos Béla dr.-t és Milleker Rezső dr.-t választották. A BALASSA ANTAL-FÉLE családi alapítvány kiosztás alá eső 1490 47 K kamatának odaítélése tárgyában a főisk. tanári kar 1915 jan. 31-én tartott gyűlésén következőleg határozott: Egyenként 78 42 K-t kapnak Balassa Ferenc gimn. V. o., Balassa István gimn. VL
