Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
412. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1915. Hl MARADT MEG AZ ELSŐ KARÁCSONYBÓL AZ 19154K KARÁCSONYRA? — Gondolatok a szeretet ünnepének küszöbén. — Máté II. 16.—18. lmultok hát ti is, — mint elmúlik minden e világon, — máskor oly nyájas, szelíd, most oly szomorú, búval-bánattal teli ádventi szent napok ! Tovatűntök, messzeszálltok, alámerültök a végtelen idő feneketlen tengerébe, hogy helyet adjatok annak a szent, boldogságos nagy ünnepnek, a mi Urunk Jézus Krisztus áldott születésére emlékeztető karácsonynak! „Még egy kevés, csak egy igen kevés idő vagyon és aki eljövendő, eljő és nem késik“. Már hallatszik a vágyó kérdés innen-onnan : „Vigyázó! mit mondasz az éjszakáról?“ „Mikor jön el az Izrael őrizője?“ S csak egy egy-két rövid nap még és a sóvárgó kérdésre megfelel a Jézus bölcsője körül Isten házaiban egybesereglő sokaság örömteli válasza: „Eljött már, akit a szent atyák vártak. A szent királyok akit óhajtottak, Kiről jövendőt próféták mondottak, Nyilván szóllottak“ . . . Igen ... eljő csakhamar a legédesebb, legboldogabb, legvárvavártabb ünnep: ártatlan gyermekkor tündérálmainak megtestesítője, eszmények után törő, sokszor tünde délibábot kergető, igedenben nevelődő ifjúság legboldogabb hazaszálló gondolata, küzdő, robotoló férfikor legédesebb visszagondolása a múltra, redős orcáju, remegő térdű, fehérlő hajú simeoni vénkornak mennyekbe vágyó hattyúdala — a karácsony! De hát lesz-e oly boldog ez az ünnep, mint máskor? lesz-e örvendező, vigadozó, hálaadó sokaság az Úr templomaiban ? Szegénynek, gazdagnak, kicsinynek, nagynak, ifjúnak, férfiúnak, aggnak, bölcsnek, együgyünek, alattvalónak hoz-e kívánt békességet, mint egyébkor? !.. . Egy tekintet a sok hulló könnyre, könynyes szemre, kisirt orcára, panaszkodó szájra, rombadőlt boldogságra . . . megfelel mind e kérdésre! . . . Szomorú ádventre mi jöhet más, mint: szomorú karácsony ! . . . Csakhogy e karácsony még szomorúbb, még bánatosabb, könnytől még harmatosabb, mert reménységek elmúlásáról, tervek, számítások rombadüléséről, fájó csalódásról beszél! . . . Még az ádventi siró szemek előtt talán fel-felcsillant, mint egy mennyei apokalipsis a ^reménység J------E 3=d szivárványa, még az ádventi kesergő keblekben talán fel-felcsendült ottan-ottan az eljövendő Jézus biztató szózata: „Békességet adok néktek, ám az én békességemet adom néktek“ . . . ámde a napok gyors tovatüntével egyre-jobban elszált a keblekből a jobb jövendő hite, reménye, s most a szent ünnep küszöbén fájó érzéssel kell megállapítanunk, hogy reményeinkben — ismét — csalatkoztunk! Könnyben, vészben, lángtengerben, füstgomolyagban, romokon, omladékokon át lép hozzánk az Eljövendő, köszönt be a karácsony ünnepe! De hát igy tölt be rajtunk a tökéletesedés törvénye, a lelki, szellemi haladás, melyre Jézus serkentett, szólván : „legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok is tökéletes!“ Az 1915-ik karácsonynak így kelle eljön nihozzánk, világháború rémségei, kegyetlenségei, borzalmai között?! Ezerkilencszáztizenöt karácsony nyom nélkül szállt el az emberiség felett, nemhogy nevelve, fokrólfokra tökéletesítve, de még mélyebbre sülyesztve, szinte a vadállati kegyetlenség legalacsonyabb színvonalára ?! . . . Szomorú, fájó jelenség, de így van! Szomorú, fájó, hogy ebből az első karácsonyból, melyben a világosság mellett a sötétség, a szeretet mellett a gyülölség, az áldás mellett a sötét átok együtt jelentkezett: — csak a sötét oldal, a rémes árnykép maradt meg az Úr 1915. esztendőjének karácsonyára! . . . * Sajátságos dolog, de valóság, hogy isteni szeretet és kegyelem üdvmunkájának legfényesebb, legragyogóbb tényei mellett azonnal ott láthatjuk az ős-emberi bűn legsötétebb megnyilatkozásait! íme: alighogy a világegyetem teremtése bevégeztetett, alighogy a világosság legelső sugarai beragyogták a még elrendezet len elemeket, még alighogy |rálehelte az Úr porgyermekére a maga isteni képét: már felüti fejét az ősi bűn, az engedetlenség, ott az Éden kertében ! íme: még alig alakult ki a legelső családi élet, a társadalmi közösség legelső megnyilvánulása : a szelíd, békés Ábel mellett feltűnik az irigy, kaján-lelkű bátya, Kain, gyilkos dorongjával . . . S ha az isteni szeretet és kegyelem üdvmunkájának uj-testamentumi legelső megnyilatkozására, a Jézus születésére gondolunk, ép így láthatjuk a sugárözön, a fény, a ragyogás mellett, mint sötét, tragikus hátteret : a bűnt, az ős-emberi gonoszságot felbukkanni I. .. A csodástitku szent éjszakának alig ejt még meg Fülöp József: Karácsonyi és évfordulói beszédek és imádságok Ára 160 korona Szolnoky Gerzson : Háborús idők imádságos könyve. — Ára 1 korona. © © © Uray Sándor: Tábori énekeskönyv. Ára 36 fillér. © © © Ács Károly : Ne felejts Istent Imakönyva prot nép számára. Vászonkötés 2 40 K, bőrkötés 4 K. Vallásos irányú könyvek, népies kiadványok, remek kötésű zsoltárok, bibliai fali mondások nagy választékban kaphatók: Kis Tivadar könyv-, zenemű- és papirkereskedésében Pápán, Fö-utca 21. szám.
