Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-10 / 41. szám

41. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 325. oldal. szent hevével dolgozzatok ott a Haza javára s igy lesz­tek ti a magyar Hazának fenntartó karjai! Ápoljátok a hazaszeretetei itt az iskolában is, vall­­játok magatokat ébren és álmaitokban minden körül­mények között és mindenki előtt büszkén és felemelt fővel magyaroknak s ne feledjétek el, sőt érezzétek át egyik legnagyobb magyar költőnknek a magyar nőkre készített s mindannyiunk által ismert legszebb költeményét s vonatkoztassátok azt magatokra ilyként: „Magyarnak születni mi szép s nagy gondolat, hogy magyarnak születtél, áldd érte sorsodat!“ Isten áldását kérem hazafias munkátokra! AZ IFJÚSÁG ELLENŐRZÉSE. 3 D főiskolai igazgató-tanácsnak legközelébb tar-Atott gyűlésén javaslatot tettem, hogy a főgimn. tanuló ifjúság napközben való magaviseleté­­j____j- nek ellenőrzésére külön ember alkalmaztas­sák. Javaslatomat az ifjúság jól felfogott ér­dekében tettem s okot rá az a körülmény szolgáltatott, hogy mióta az ifjúsági felügyelői állás megszűnt külön intézmény lenni s az ifjúsági felügyelő teendőit az iskolaszolgák végzik, az ifjúság napközben való maga­viseletének az ellenőrzése bizonyos tekintetben fogya­tékos. Amig ugyanis külön ifjúsági felügyelő volt, az nappal is szemmeltartotta a tanulók lakásait, hogy nem kártyáznak-e; olykor-olykor megnézte a borméré­­seket, hogy kuglizás örve alatt nincsenek-e ott tanulók? Ha valamelyik tanuló elmaradt az óráról, az igazgató, vagy az osztályfőnök nyomban utánaküldte az ifjúsági felügyelőt. Az iskolaszolgák másnemű elfoglaltságuk miatt most mindezt épen nem, vagy nagyon fogyaté­kosán tudják megtenni. A javaslatot az igazgató-tanács, amint ez a Jegyző­könyv 4. lapján, a 13. sz. a. világosan olvasható, véle­ményezés céljából kiadta a főgimn. tanári karnak. A tanári kar hozzászólása alapján határoz majd az indít­vány ügyében az e hó 16-án összeülő igazgató-tanács, amint jónak és helyesnek látja. Bármint határoz is azonban, az indítványozó nem fog restelkedni javaslata miatt, mert mint minden csele­kedetében, ebben is az ifjúság: a nemzet jövője iránt való igaz és nagy szeretet vezette s épen nem az, amit a Dunántúli Protestáns Lap legutóbbi számában az ezen tárgyban cikkező gondol, hogy az ifjúság egyéni szabadságára leskelődéssel, besugással korlátot vessen! Ha valaki barátja a legnemesebb értelemben vett egyéni szabadságnak, elmondhatom, hogy én az vagyok; megsértését sem másnak nem engedem, sem én magam meg nem sértem soha. Aggódó gonddal őrzöm még az I. o. tanuló egyéni szabadságát is ; a leskelődésnek, a besugásnak pedig még a puszta gon­dolatától is irtózom! A legnagyobb hibának tartanám, ha valaki az iskolában, akár a legnemesebb szándékból is, ilyen nemtelen eszközhöz folyamodnék. Az ifjúsági felügyelői intézményt azonban úgy, amint én azzal mindig bántam, jónak, helyesnek, sőt szük­ségesnek tartottam eddig is, annak tartom ezután is s a leghatározottabban tiltakozom cikkírónak azon föl­tevése ellen, hogy az afféle spicli, besúgó, avagy spion lenne! Csak az a föladata, hogy az ifjúságot szemmeltartsa s azokat, akik rósz útra akarnak térni, először jóakaratu figyelmeztetéssel, majd az igazgató­nak való bejelentéssel észretérítse. Ha fát ültetünk, mig meg nem erősödik, támasztékot teszünk mellé, hogy el ne ferdűljön, vad hajtásait lemetszegetjük; ha megerősödik, szabadjára hagyjuk. Szakasztott így va­gyunk az ifjúsággal is! Ha egészen szabadjára hagyjuk, később ő maga teszi majd a legnagyobb szemrehányást, hogy kellő időben nem korlátoztuk. Ami cikkírónak a vezetésre vonatkozó jó tanácsait illeti, azokat nagyon köszönöm, követni fogom. Bocsá­natát kérem, ha elmondom, hogy azok tekintetében eddig is tettem valamit. Nemcsak szóval hirdetem, tettekkel is igazoltam, mennyire érzem annak igazságát, hogy a jó iskola, a jó tanár. Bizonyára a cikkírónak is volt alkalma meggyőződni, hogy mennyire rajta voltam mindig, hogy a jó tanárt meg is kell becsülni. A jó tanár alatt nem csupán a kiválóan szakképzett tanárt értem, bár az eredményes munkásság szempontjából ez is fontos, hanem azt, hogy mennyire szereti az illető a maga hivatását, mennyire szenteli magát egészen az iskolának, az ifjúságnak. Elmondhatom, hogy ezen a téren is megtettem minden tőlem telhetőt. Az én hívásomra sok derék tanár jött már az intézethez. Sajnálom, hogy nem valamennyien maradhattak itt s Tömöntöde! _pr LJ i_|—. Modern gépek! Nagy betűkészlet! j—| □ * I— Villamos üzem! A főiskolai könyvnyomda k Pápán jutányos áron vállalkozik mindennemű nyomtatványok gyors és hibátlan elkészítésére. Nyomdakezelő: KIS TIVADAR könyv- és papírkereskedő PÁPA, Fő-utca 21. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents