Dunántúli Protestáns Lap, 1915 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1915-07-11 / 28. szám
1915. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 223. oldal. leszünk az Ő kezében. Bízzuk azért sorsunkat Istenre, majd gondoskodik rólunk, erőssé tesz ez újabb küzdelemben s itt is, mint másutt, győzelemre vezérel! | Bár az irás is azt mondja : „mikor elesik a te ellenséged, ne örülj!“ mégis jóleső érzés tölti el keblünket, ha ellenségeinket megrontva, letiporva látjuk, s Istennek adjuk meg érte a dicsőséget!“ Majd megemlékezik az esperesi jelentés főtiszteletü és méltóságos Pöspök úrnak május havába végzett látogatásáról a csurgói főgimnáziumban, valamint a kaposvári, csurgói, zágrábi és fiumei kórházakban, hol jelenléte s buzdító beszéde mindenütt lelkesedést keltett. A missziókról szóló részében a jelentésnek megemlíti esperes úr, hogy Zágráb anyásítása még mindig függőben van, dacára annak, hogy úgy az egyházmegye, mint a kerület végérvényesen kimondotta az anyaegyházzá alakulást. Az eljárás folyamatban van, de csigalassúsággal halad. A múlt évi közgyűlés óta semmi változás nem történt, maradt minden a régiben. Majd az elmúlt közgyűlés óta elhunyt tagokról s nevezetesebb halottakról emlékezik meg a jelentés, így kegyeletes szavakkal parentálja el az egyházmegye egyik érdemes tagját, a szigetvárvidéki lelkészi kör elnökét, a számvevőszék munkás tagját: Búza József zádori lelkészt, valamint a harctéren elesett Horváth Kálmán főgimn. tanárt, a szerető, jó családapa példányképét s Czakó Gábor nyug. tanítót. Mély hatást keltett a jelentésnek az a része, melyben a magyar református püspöki kar Nestorát, az agg pátriárchát, az édesen zengő, tősgyökeres magyar nyelvnek egyik leghivatottabb művelőjét: Baksay Sándort parantálta el esperes úr. Majd az indítványok következtek sorra, melyek közül legnagyobb és leghevesebb vitát provokált a csurgóvidéki lelkészi körnek azon indítványa, hogy mivel az isk. dologi tandíjkárpótlás kérvényezése ügyében több lelkész a konventi előadói hivatal részéről állandó zaklatásban és fenyegetésben részesült, sőt egyik lelkész — Máté Lajos — ellen ez ügyből kifolyólag bűnvádi eljárás is folyamatba tétetett, foglaljon állást az egyházmegye testületileg, hogy jövőben a lelkészek ilyen kellemetlenségeknek ne legyenek kitéve. Az egyházm. közgyűlés sajnálattal, megdöbbenéssel, sőt megütközéssel vette tudomásul nevezett lelkész esetét s hogy az ily bajokat orvosolja: elfogadta az egyházmegye ügyészének azon indítványát, melyben a kerület utján felkéretik a Konvent, miszerint a 249/913. sz. konventi határozat módosításával utasítsa az egyházm. elnökséget, hogy jövőben csak oly esetekben indítsák meg a fegyelmi eljárást, a dologi tandíjkárpótlás kérvényezésének elmulasztásáért, az illető lelkészek, a presbyteriumok ellen, amikor a következményekkel járó mulasztás alapos jelenségei látszanak fenforogni. Egyéb esetben pedig az eljárást elnöki végzéssel szüntessék be. Egy másik indítványból kifolyólag felkéretik a Konvent, hogy a következő felszámítás alkalmával az egyházi hivatalnokok terményjárandóságait, a mostani alacsony árak helyett kellő értékükben váltsa meg. Elfogadtatott Esperes úr azon indítványa is, melyben felkéretik a Konvent, hogy az 1913 április 23—26. napján tartott ülése jegyzőkönyvének 119/3. pontját ekként szíveskedjék módosítani: „Káplánfizetés legfeljebb egy év tartamára, valamint az ezen egy évet közvetlenül követő nyugdíjazási eljárás ügyrendszerü időtartama alatt, legfeljebb azonban fél évig s végül azon lelkészeknek, kik segédlelkészt nem tartottak, nyugdíjazási kérvényük beadásától számított félévig folyósítható, t. i. mig a nyugdíjazási eljárás véget ér!“ Tudomásul vétetett a német császári kabinet iroda köszönő levele az egyházmegye múlt évi üdvözlő feliratáért. Számvevővé választatott az elhunyt Búza József helyébe : Écsy Pál pettendi lelkész. Megerősítette a közgyűlés a galamboki (Fekete János), a segesdi (Györék József) s kaposszentbenedeki (Kovács József) lelkészválasztásokat. Majd az egyesek, egyházak, csurgói főgimnázium s népiskolák ügyeinek, végül a különböző bizottságok jelentéseinek letárgyalása után a közgyűlés véget ért. REFERENS. Á FŐISKOLAI IGAZGATÓTANÁCS ÜLÉSE. főiskolai igazgató-tanács nyári gyűlése e hó 9-én volt Pápán. A gyűlésen dr. Beöthy Zsolt v. főiskolai gondnok elnökölt, a társelnöki széket pedig, mivel az újonnan választott e. főiskolai gondnok, Kis József még nincs beiktatva, Németh István püspök töltötte be. A gyűlés elején Dózsa József az iránt intézett kérdést az elnökséghez, hogy a theol. akad. tanárok miért léptek vissza az 1914—15. tanév folyamán a főgimn.-ban vállalt órák tartásától ? Mire Németh István püspök megnyugtató választ adott. Majd ugyancsak ő a legációknál elkövetett visszaélések megszüntetésére hívta föl igen helyesen az igazgató-tanács figyelmét. Németh István püspök úrnak azért a lekötelező, szives előzékenységért, hogy pápai házát az 1914—15. tanévben díjtalanul engedte át a theol. akadémiának, az igazgató-tanács köszönetét mondott; úgyszintén a pápai ág. hitv, ev. és ref. egyházaknak, valamint a róm. kath. főgimnáziumnak is, hogy a főgimnáziumi oktatás céljaira helyiségeket adtak. Az egyes intézeti ágak 1914—15. tanévi állapotáról szóló jelentések meghallgatása után az 1915—16. tanévi segélyek kiosztása és az internátusi fölvételek tárgyában határozott az igazgató-tanács. Az ellátási díjak sem a főiskolai köztartáson, sem a nőnevelő-intézetben nem maradhatnak az eddigiek; föl van híva a gazdasági tanács, hogy a viszonyok mérlegelésével tegyen javaslatot az emelésre. Fő, hogy az élelmezés tápláló, □==c A □-------;□
