Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-22 / 12. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. 94. oldal. A magyar protestantizmus problémájához. Irta VASS VINCE. III. Be kell vallanunk, hogy nem a tudományok módszeréhez való akart visszatérés, nem a támadásokkal szemben elfoglalt apologetikai álláspont volt a megújulásnak, az öntudatra ébredésnek közvetlen okozója. Az emberiség tapasztalata szülte a visszatérést. A emberiség tapasztalata mutatta meg, hogy a vallást nem lehet kiküszöbölni az emberi életből. Az emberiség tapasztalata mutatta fel, hogy a vallástalan, Isten nélkül való élet alá sülyed, elsatnyúl, erejét, intenzitását veszíti. „Isten nélkül élni annyi, mint öngyilkosságot követni el“ — mondja Secretan, egy keresztyén filozófus. Igen, mert az ember nélküle sötétségben jár, nem látja meg az élet útait, annak célját s nem veszi észre értékeit. Ami a tudomány előtt misztikus, megismerhetetlen, ami az esztétikában a magasztos, a társadalmi életben a szeretet, a vonzalom, az erkölcsi világban az önátadás, az önfeláldozás, az erkölcsi kötelességérzet; ami azokban megoldást nem nyerhet, helyet nem foglalhat, egyszóval a kezdet és a vég misztikuma, az erkölcsi cél felé való előhaladás : az a vallás területe. Az ember érzi, hogy vannak valami misztikus erők, valami titokzatos hatalmak, mik befolyást gyakorolnak reá, melyeknek irányítását, bármint helyesli is, önerejéből nem képes követni. Vágyik valami magasabbra, összeköttetésbe igyekszik jutni az erkölcsi öntudat szerzőjével és irányítójával s mikor a vallásban ezt megtalálta, mikor a hit által ezt a viszonyt gyümölcsözővé tette, erkölcsi érzéke és ismerete hatalmas lökést nyert, intenzívebbé vált: felemelkedik a törvény fölé s követi a lélek irányítását. Ebben az állapotban új világfelfogás, új munkatér jelenik meg előtte, új képességek ébrednek fel benne s növekekedésnek indulnak e tökéletesedés, a végső cél felé. Isten, a minden jók forrása, az igazság, a szeretet, a világosság, az emberi öntudatba lép személyesen s az ember átadja magát neki, hogy éljen, mert az Örökkévaló él őbenne. Ezen a tapasztalaton épül fel az új keresztyénség, ezen a tapasztalaton épült fel a régi is. Nem a dogmák, nem a külső formák alkotják azt, de az élet. 5 az életben szerzett tapasztalat teremti majd meg a formákat. Nem a régieket, de a huszadik századba illőket. Talán a régieket, de nem szemfedő alatt, hanem élettől duzzadó öltözetben. Ha protestánsok akarunk lenni, akkor ne feledjük el, hogy első sorban keresztyéneknek kell lennünk. Keresztyénségünket pedig nem a filozófiai okoskodásban, az értelmi műveletek csiszoltságában, kötelezőleg mienkének vallott vallásos meggyőződések stoikus bizonyítgatásában, hittételek megtanulásában és tanulmányozásában találhatjuk fel, hanem saját magunkban, belső életünkben, külső tevékenységünkéi irányító és tápláló emberi öntudatunkban. Elméleti keresztyénség. Ez a mi veszedelmünk. Talán sehol sem oly hatalmas ez az ellenség, mint éppen nálunk, hol a hit annyi, mint elhivése bizonyos régi nagy keresztyének meggyőződésének s a keresztyén élet teljességének fokmérője a hitelvek bizonyítgatásában kifejtett ügyesség. Egyháziasság vallás nélkül, vallásosság Isten nélkül, keresztyénség Krisztus nélkül. Van-e nép, mely oly hűen feltüntetné e beteges szimptómákat, mint a magyar ? Ván-e nép, melybe oly sok alkotásra, életre kész erő oltatott volna, mint a magyarba ? S van-e nép, mely energiái annyira a külsőségekre pocsékolná, mint mi ? Összetörnek bennünket a külső keret abroncsai. Összenyomnak; összeomlunk, mert nincs bennünk élet, parlagon hever az energia, kiszáradtan a felbuzdulásra kész hitélet. Nem vagyunk protestánsok, mert elfeledtük, hogy keresztyének akarunk lenni. Tekintsünk körül. A világprotestántizmus megmozdult. Gyakorlati keresztyénséget hirdet. Meg akarja tapasztalni a keresztyén életet, hogy bizonyosságot szerezzen annak igazsága felől. Meg akarja tapasztalni ma, a huszadik században. Ma akar élni Krisztus szerint, ma akar lenni az Ő tanítványa, a mai kor viszonyai, kívánalmai között, mint modern ember, mint a civilizáció gyermeke. A magyar protestántizmusnak nem a részletekben, nem a külsőségekben, de a lényegben bele kell kapcsolódni az egyetemes protestántizmus élő organizmusába, ki kell terjeszteni látókörét, hogy szélesebb mederben, nagyobb hullámokban áradhasson le a magyar protestántizmus nagy kérdésének szívébe, a falu problémájának megoldásáig. Addig él a magyar nemzet, míg a falu igazi, becsületes magyar marad. S akkor lesz igazán életre való magyar népünk, ha keresztyénné tesszük azt. Innét árad vissza, A szegénység oka és gyógyszere. Henry George könyve: Mfaladás és szegénység. Ez a könyv lázba hozta a müveit külföldet. Már mint kipróbált, diadalmas munka jön hozzánk s millió és millió ember olvasta már, mire magyarul megjelenhetett. Az 572 oldalas könyv bekötve szép 0 és tartós vászonkötésben csak & korona. Lebilincselő és érdekfeszitő új könyv! Oláh Gábor: Szegény ma Ez a két kötetes regény az újabbkori Magyarország belső, lelki életét festi. Parányiságunk lélekvesztöjének Isten-kisértö útja a nagy fajok óceánján. A magyarság Don Quijote-i szélmalomharcának gyásza és furcsasága. A huszadik század regénye. ■ 4 két vaskos kötet ára nyolc korona. Kaphatók ezek és bárhol hirdetett könyvek Kis Tivadar könyvkereskedésében Pápán, F2fnffa
