Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-01 / 9. szám
70. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. a zsugori az aranyé. De a szelidé igen. „A szelídek“, úgymond Krisztus, „örökségül bírják a földet. “ Nem úgy veszik ; nem úgy hódítják; öröklik. Vannak emberek, akik úgy járnak-kelnek a világban, mintha mindig mellőzések után kutatnának s szükségképpen szerencsétlenek, mert minden fordulón rájuk is találnak — különösen a képzelődök. Sajnálkoznunk kell az ilyeneken éppen úgy, mint a nagyon szegényeken. Ők az erkölcsileg tanulatlanok. Nincs igazi nevelésük, mert sohasem tanultak meg hogyan élni. Kevesen tudják, hogyan kell élni. Felnövünk találomra, azok közül, amik gyermekkorunkban voltak bennünk, csupán az állati tulajdonságokat és motívumokat érleljük meg. S nem jut eszünkbe, hogy ennek mindnek meg kell változnia; hogy sokat belőlük ki kell küszöbölnünk; hogy az élet a szépmüvészetek legfinomabb művészete; hogy egész életen át tartó türelemmel kell tanulnunk s hogy a mi zarándoklásunk évei nagyon rövidek ahhoz, hogy diadalmasan megtanuljuk. De éppen ezért a keresztyénség: megtanítani az embereket az élet művészetére. Egész tanfolyama pedig ennyi: „Tanuljatok tőlem“. Csaknem tisztára személyi nevelés ez, nem úgy, mint a legtöbb nevelési rendszeré ; könyvekből, felolvasásokból, credo-ból, tanokból meg nem tanulható. Az életből való tanulmány. Krisztus soha nem beszélt hosszan keresztyén tulajdonságokról. Élte őket, lénye voltak. Mi mégse pusztán másoljuk Őt. Úgy tanulunk, hogy vele élünk, mint a korosabb tanulók mesterükkel. Most már meg fogjuk érteni egészen. Krisztus hivogatása a megfáradtakhoz és megterheltekhez új princípiumon épülő új élet kezdésére hívó szó, az ő maga princípiumán épülőre. „Vigyázzátok az én útamat, mikor cselekesztek“ — úgymond. „Kövessetek engem. Vegyétek az életet úgy, mint én veszem. Legyetek szelídek és alázatosak és nyugalmat találtok.“ — Folytatása következik. — K. G. A szórványok közalap! járuléka* Irta Fülöp József körmendi ref. lelkész. Az egyetemes konvent legutóbbi, december hó folyamán tartott ülésében kimondotta, hogy a közalapi járulék a szórványok léiekszáma után is fizetendő. Ez annyit tesz, hogy az egyes anyaegyházközségek — mint már a műit évben határozathozás nélkül is történt — a hozzájok beosztott, tehát az egyházfenntartásban részt nem vevő szórványok hívei után is nemcsak felelősek a közalapi járulékért, de azt helyettük befizetni is tartoznak. A Konvent üléséről közölt hírlapi tudósításokból azt olvashattuk, hogy e határozat meghozása nem történt meg vita nélkül és csakis szótöbbséggel sikerült az, ami azt bizonyítja, hogy a határozat nem egészen indokolt, nem minden sérelem nélkül való és éppen ezért méltó arra, hogy némi reperáció végett egy cikkecske keretében is foglalkozzunk vele. Mint a közalapi kivetések ügyének tapasztalt ismerője, nyugodt lélekkel állíthatom, legalább egyházmegyénket illetőleg, hogy azoknak a szórványoknak hívei, melyek az egyházfenntartáshoz egyházi adóval hozzájárultak, eddig is számításba vétettek az egyes egyházközközségeknél. Vannak azonban nálunk, bizonyára másutt is az országban, olyan szórványok — talán két-három járásra kiterjedőleg —, melyeknek híveiről, kik többnyire jövő-menő cselédemberek, szolgák, szolgálók, csak akkor lehet tudomást szerezni, midőn születés, vagy haláleset fordul elő náluk, vagy éppen kitérés végett jelentkeznek. Méltán tehető fel azért a kérdés, hogy vájjon helyes, sőt igazságos lehet-e az, ha az egyes anyaegyházközségek, melyekhez e szórványok földrajzi helyzetüknél fogva beosztattak, ezek után közalapi járulék fizetésére köteleztetnek ?! Hiszen még nagyobb szórványokkal is, melyekben egyházi adókirovás van, állandó a kellemetlenség a hanyag fizetés miatt és bizony ezek legtöbb esetben csak az adóhátralékokat szaporítják. A szabadság emlékünnepe: március 15-íkére alkalmas beszédek, felolvasások és alkalmi költemények kaphatók Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápa, Fö-u. 2L Márciusi dalok és költemények. Irta Ábrányi Emil Ara..........................................................r....................30 fill. Szabadság, Haza. Irta Ábrányi Emil. Ára .... 30 fill. 1848 március 15. Irta Gracza György. Ára . . . 30 fill. Március 15-iki szózatok. Irta Jókai Mór. Ára . . 30 fill. Kurucvilág költészete. Ára....................... 60 fill. Haza és Szabadság. Irta Petőfi Sándor. Ára ... 60 fill. Kossuth Lajos élete. Irta Magyar. Ára ...._. 30 fül. A szabadság ünnepére. (Alkalmi költemények.) Ára 20 fill. 1848>iki törvények emlékezete. (Áprliis ll.) Ára 20 fill. Kegyelet ünnepe. (Aradi vértanuk) Ára...................24 fill. Nagyjaink emléke. (Kossuth, Rákóczi, Széchenyi). Ára 28 fill. Emlékbeszédek. (Honvédek apotheosisa. Szabadságünnepén. Kossuth születése napján. Honvédek emlékezete. Március 15. Emlékezés honvédeinkre, stb.) __ Irta Csomasz Dezső. Ára...........................................1 kor. Ünnepi versek. Szavalókönyv iskolai ünnepélyekre. 496 oldalon 300 költemény. Irta Vajda Emil. Ára . 3 kor. Ifjúsági és hazafias színdarabok nagy választékban kaphatók Kis Tivadarnál, Pápán, Fő-u. 21.
