Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-19 / 29. szám
29. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 244. oldal. Vegyes közlemények* Hivatalos látogatás a főisk. könyvtárban. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége képviseletében folyó hó 11-én meglátogatta főiskolai könyvtárunkat dr. Fejérpataky László udvari tanácsos, a M. N. Múzeum könyvtárának igazgatója. Egy egész délutánt töltött intézetünkben s részletesen megvizsgálta a könyvtár egész kezelését és állapotát. A tapasztaltak felett megelégedését nyilvánította, csak az olvasóterem szűk és alkalmatlan voltát kifogásolta. Kilátásba helyezte, hogy ha az új építkezésekkel kapcsolatban új könyvtári helyiség létesítésére kerül a sor, személyesen is eljön, hogy tanácsaival mozdítsa elő annak minél célszerűbb berendezését. Megnézte a régiségtárt is. Innét Szombathelyre utazott a városi múzeum és könyvtár megvizsgálása céljából. Beiktató ünnepély. A b.-somogyi egyházmegye junius 30-án tartott közgyűlésén iktatta be hivatalába újonnan választott gondnokát dercsikai Huszár Aladár kaposvári kir. törvényszéki elnököt. A beiktató ünnepély igen fényesnek ígérkezett. Az egyházmegye meghívta arra az egyházkerület vezérembereit a püspök és főgondnok uraktól kezdve; meg a kerületbeli espereseket és egyházmegyei gondnokokat is. De mégis szinte egész csendben kellett végbe mennie a trónököspár szörnyű gyászesete miatt. Elmaradt a szerenád, el a közebéden a zene és a felköszöntő. Mind a mellett a beiktatás a templomban teljes melegséggel és nagy tisztességgel ment végbe. A választás eredményének kihirdetése után küldöttség ment az új gondnokért, hogy meghívja széke elfoglalására. Az esperes lelkes üdvözlő szavai után megtartotta székfoglaló beszédét az új gondnok. Ez igen tartalmas és formás beszédet közöljük a lap élén. Ott a templomban üdvözölte az ünnepeltet a csurgói főgimnázium tanári kara nevében dr. Horváth József h.-igazgató; majd a somogyi ág. hitv. ev. egyházmegye küldöttsége, élén az esperessel és a felügyelővel. Az ünnepély fényét emelő díszes közönségben ott láttuk Somogy vármegye főispánját: Makkfalvav Gézát; alispánját: Kracskovics Lajost, a nagykanizsai törvényszék elnökét: Eőry Szabó Jenőt; sok ügyvédet, bírót Somogymegye területéről. Más egyházmegyéinkből ott voltak: Sárközy Kázmér egyházai. gondnok, Szily János, Szűcs Dezső és Kis József esperesek. A beiktatási ünnepélyen megjelent nagy és előkelő közönség egészen megtöltötte a templomot. Isten áldását kérjük az új gondnok működésére. Nemes hagyomány. Néhai dr. Thaly László ny. honvéd főtörzsorvos 4500 K-át hagyott pápai főiskolánkra; ugyanarra hagyta értékes könyvtárát is. Áldott legyen a nemesszivü emberbarát emlékezete! Felvétel a Kálvineumba. A hajdúböszörményi fiuinternátus ez év szeptember havában megnyilik. Teljesen ingyenes helyre felvehető lesz 35 fiuárva, és pedig elsősorban egész, másodsorban félárva lelkészi és énekvezéri gimnáziumba járó fiuk; esetleg néhány féldijas árva. Kérvényezni kell a Kálvineum igazgatótanácságához (cim: Kiss Ferenc Debreczen, ref. főiskola) folyó évi julius 31-ig. A kérvény mellékletei: 1. Az árva keresztlevele (lelkészi kiadvány alakjában). 2. Az 1913—14. tanévről nyert bizonyítvány. 3. Az illető lelkész bizonyítványa az árva családi s vagyoni viszonyairól. 4. Esperesi ajánló levél, mely a lelkészi bizonyítványra is rávezethető. 5. Nyilatkozat arról, hogy az édes anya (gyám) az orsz. ref. lelkészi nyug- és gyámintézettől nyerendő neveltetési segélyt a Káivineumnak átengedi. A fölveendő tagok útiköltség és ruha kivételével mindennel elláttatnak. A leányárvák segélyezését is folytatni szándékozunk; valószínűen 40 leánynak adhatunk 100—150—200 koronás taníttatás! segélyt. A kérvény a fenti módon küldendő be s szerelendő fel az 5. számmal jelzett nyilatkozat kivételével. Nyilatkozat űrlapokat kívánatra azonnal küldök s bármiféle felvilágosítással készséggel szolgálok. — Kérem Ielkésztársaimat, hogy e hirdetményt az egyházközségben lakó érdekeltek tudomására hozni, egyben, hogy a fokozódó kiadásokra tekintettel a Kálvineum támogatásában buzgólkodni sziveskedjenek. Kiss Ferenc. Szobrok a Balaton mentén. A Balatoni Szövetség elhatározta, hogy több szobrot állít a balatonmelléki vármegyékben. Somogy varmegyében, Balatonföldváron, a kuruc nóták megmentőjének, Pállóczy Horváth Ádámnak, Fonyódon Berzsenyi Dánielnek állít szobrot. Veszprémmegyében Siófokon szobrot állít a balatoni hajózás megalapítójának, Széchenyi István grófnak, Almádiban Árnyos Pálnak, Vas Gerebennek, Ruzicskának és Csermáknak, a hires zenésznek. Zala vármegyében : Balatonfüreden Jókainak és Deák Ferencnek, Tapolczán Batthyány Jánosnak, Badacsonyban Kisfaludy Sándornak, Keszthelyen Petőfiné Szendrei Júliának és Nagy Ignácnak, a Pesti Életképek volt szerkesztőjének. Mind e szobrok közül legelsőnek Jókai Mór balatonfüredi szobrát állítják fel. A szobrok költségeinek előteremtésére a Balatoni Szövetség Annanapján matinét rendez Balatonfüreden, ahol Jókai legszebb regényeit irta. A tervezett szobrok közül legeredetibb lesz két honfoglaló vezér szobra. E két vezér Lehel és Vérbulcsu. A Balatoni Szövetség választmányának egyik akadémikus tagja, Sebestyén Gyula nemzeti múzeumi igazgatóőr ugyanis történeti kutatások alapján megállapította, hogy a honfoglaló vezérek közül csak két vezérnek tudjuk a szállásbirtokát pontosan meghatározni. Ez a két vezér az augsburgi romlás mondáiban szereplő Lehel és Vérbulcsu. Mindkettőjük szállásbirtoka a Balaton mellett volt. Lehel vezér szobrát Lellén, Bulcsúét pedig a régi Őrskához tartozó Révfülöpfürdőn fogják fölállítani. Mi célból és kikkel szövetkezzenek a protestánsok ? írta: Jánosi Zoltán. Ára 50 fillér. Debreczen. Hegedűs és Sándor könyvkiadó vállalata. E 15 lapra terjedő füzetben Jánosi a maga széles látókörével azt bizonyítgatja, hogy az állammal szövetkezett keresztyénség szinte képtelen a hivatásánák élni; szinte képtelen az Isten országát megvalósítani. Szerinte akkor is, mikor Nagy Konstantin idejében a keresztyénség uralomra jutott, voltaképpen nem az győzött, hanem a pogányság, a pogány császárság győzte meg a keresztyénséget. Nagy Konstantin valóságos világi pápa volt. Az ő korától kezdve a keresztyénség : félig pogányság, félig keresztyénség ... A reformáció se irtotta ki a keresztyénségből gyökerestül a pogányságot ... Az emberiségnek csupán egyharmada keresztyén. És ez az egyharmad is csak névleg az. Az igazi keresztyének száma nagyon csekély. Talán ötszáz se az ötszáz millióból. Áz intéz
