Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-19 / 29. szám

245. oldal.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

1914.

mények, államok és társadalmok talán még kevésbbé keresztyének, mint maguk az emberek. Jézusnak fő célja az Istenország megvalósítása volt. Az eddigi keresztyénségnek súlyos, végzetes hibája, bűne, hogy az Istenországról és különösen ennek politikai és társadalmi jelentőségéről csaknem egészen megfeledkezett. Arra kell törekednünk, hogy államainkban és társadalmunkban is igazán és egészen az Isten uralkodjék. Csak az Isten . . . Végtelenül fájlalja, hogy azok közé, akik erre törekszenek, nem számlálhatja a r. kath. egyház híveit, mert a r. kath. egyház az embereknek való feltétlen engedelmesség egyháza . . . Ellenben ide számítja korunk hatalmas társadalmi mozgalmát — akármilyen zavarosan, iszaposán örvénylenek is még hullámai — mert ez egy jobb, igazságosabb és boldogabb társadalmat akar... Örömmel látja, hogy a keresztyének és a szociálisták táborának egyre nagyobb része közeledik egymáshoz s kezdi megérteni egymást. Vallja, hogy a keresztyénségnek szövetséget kell kötnie a munkásosztállyal. Ä munkásosztályt be kell vinni Isten országába . . . A kis füzet érdemes az elolvasásra, eszméltet, gondolkodóba ejt. Jánosi lelke tanulságosan nyilatkozik meg benne.

Egyházmegyei tanítógyülés. A pápai ref. tanítóegyesület e hó 21-én a pápai ref. elemi iskolában jubiláns közgyűlést tart a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó. 2. Visszaemlékezés az egyesület fennállásának ötven évére; előadó: Tóth Albert. 3. A tanító anyagi helyzete ; előadó : Gaál Gyula. 4. A választmányi ülés jegyzőkönyvének előterjesztése; előadó: Páhány János. 5. A vallástanítás népiskoláinkban; előadó: Tóth Albert. 6. Jelentés az egyesület pénztáráról és a Tanítók Háza javára történt befizetésekről; előadó: Szeremley Lajos. 7. Az Eötvös-alap és Péterffy Sándor emlékezete; előadó: Tóth Kálmán. 8. Esetleges indítványok. 9. Tisztújítás: elnök, alelnök, jegyző, pénztárnok, számvevő, könyvtárnok és választmányi tagok választása.

Flavius Josephus: Jeruzsálem pusztulása.

Fordította: Szentesy Alfonz. A szent város világraszóló tragédiáját mondja el ez a könyv igen érdekes, élénk stílusban. Nem száraz tudományos munka, hanem megkapó, érdekfeszítő elbeszélés, mely a legizgatóbb regénnyel is vetekedik. Ez az egyedüli pártatlan leirása a Krisztus születése körüli korszaknak. Élénk színekkel ecseteli Jeruzsálem véginségét, megrázó képekben rhutatja be a közel milliónyi ember lemészárlását, a hajmeresztő kínzásokat, amelyek messze fölülmúlják a középkor borzalmait s a francia forradalom vérözönét. Szerzője Flavius Josephus, aki előbb zsidó pap volt, aztán római vezér lett, olyan kimagasló alakja korának, mint nálunk egy Deák vagy Széchenyi. Nélkülözhetetlen ez a könyv minden művelt embernek. Ára 3 korona.

A „Vasárnapi Újság“ julius 19-iki száma képekben és szövegben egyaránt változatos tartalommal ’jelent meg. Érdekes képeket közöl a londoni bajnoki sport-versenyeken résztvett magyarok szerepléséről verseny közben, a trónörökösné szülőházáról nagyon szép belső képeket, gróf Vay Péter japáni útjáról képeket és cikket, Neogrády Antal pompás nyári képét, aztán egy sereg aktualitást, mig szövegrészében Kaffka Margit eredeti és fordított regényének folytatólagos

közlése mellett Színi Gyulától hoz novellát, B. Szász Piroskától és Farkas Bélától költeményt, illusztrált cikket a budai kir. kápolna és koronázó-templom egyházi kincseiről, képeket és cikket a legújabb divatról s a rendes heti rovatok. Irodalom és művészet sakkjáték, stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ-króniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utca 4. sz.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fillér.

Az Ösvény II. évfolyam 2. füzete a szokott érdekes és igen építő tartalommal jelent meg. Kapi Béla befejezi benne „Két templom között“ cimü mélyen járó, az igazságot fölhasogató, teljesen alkalmi elmélkedését. Dr. Bruckner Győző befejezi „Egy szepesi prépost a XVI. században“ cimü történeti visszaemlékezését. Dr. Sziklay Ferenc méltatja Győry Vilmost, mint vallásos költőt. Gyönyörű életkép az „Emlékezés egy parochiára“. Egy szép költemény van Torkos Lászlótól; aztán jön a pozsonyi uj diakonissza-anyaház leirása képpel. Igen tartalmas az irodalom c. rovat is. Az Ösvény a Luther-Társaság folyóirata. Szerkeszti Kovács Sándor theol. akad. tanár, Pozsony. Ára egész évre 4 korona. Egyes szám ára 1 korona. Kiadóhivatal : Hornyánszky Viktor, Budapest V., Akadémia-u. 4.

Az Érdekes Újság a legváltozatosabb tartalmú, a legszebben illusztrált és legolcsóbb képes hetilap. Állandó rovatai Molnár Ferenc, Heliay Jenő, Nagy Endre, Karinthy Frigyes, Vulpes tréfái. A család számára rendes mellékletei Az asszonyok, A gyermekek, A tudnivalók, A sportok érdekes újsága. A hét minden eseményéről a legművészibb képekben számol be. Páratlan könyv- és képkedvezményeket ad. Előfizetési ár V4 évre 2'80. Budapest, Váczi-körut 78.

ígéret földje címmel az ág. hitv. ev. egyháznak egyik jónevü lelkésze: Duszik Lajos arról ir, hogy a reformáció jubileumára minden egyházközség létesítsen inségalapot, szeretet házat, minden kerület fejlessze humanitárius intézményeit s akkor az új századok utaira bátorsággal, bizalommal léphet egyházunk, mert megtalálta igazi evangéliomi munkaterét: a humanizmus végtelen területén. Ez az igéretföld ! De hogy e téren igazán sikeresen munkálkodhassanak a gyülekezetek és az egyházkerületek, az iskolákat, melyek csendesen, de biztosan vándorolnak át az állam szárnyai alá, át kell engedni az államnak, mert „Az iskolák, mint egyházfenntartó lelki források, nem olyan teljesítő képességűek már, hogy érettük azoknak az áldozatoknak körömszakadtig, kimerülésig leendő folytonos meghozását a lutheránus számolni tudás, a mi felekezeti géniuszunk praktikus érzéke kiadósnak találná. Hiszen ma — ugyan vegyük már észre — a gimnáziumi tantermekben előadnak, kikérdeznek, osztályoznak, de a nevelést az otthonra bízzák . . . Egy szó, mint száz: az iskolák ma már ismereteket tanítanak, merném állítani csak tanítanak . . .“ Iskoláink csakugyan fölöslegessé tették volna magukat a vallásos nevelés terén ?!