Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
222. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1914. renc és Megyeri Besenyei György, ki az ürményi traktus esperese lett és az egész bibliát magyarra fordította. Ennek esperességi idejéből feljegyeztetett, hogy Kamocsa ezelőtt a komjáthi traktushoz tartozott; de hogy csak maga maradt meg a sok üldözésekben, az ürményi traktushoz csatlakozott. Kamocsán kívül még négy egyház volt virágzó ezen traktusban: Martos, Madar, Dunaradvány és Réthe. Már csak ezekből is megállapítható, hogy a kamocsai ref. egyház körülbelül egyidős a magyarhoni reformációval és jelenlegi lelkésze a huszonegyedik. Templomára vonatkozólag a legrégibb feljegyzés Kocsis Sámuel lelkész idejéből való, aki előzőleg barsi esperes volt. Ez jegyezte fel, hogy 1739 junius 23-án a templomba a villám belecsapott. Ezt a gyászos esetet a következő latin versecskével örökítette meg: Observa lector: Tristis dies, triste fatum ! Templum est fulmine ictum ; Una hoc est hóra factum Attulit multis ploratum. (Szomorú nap, szomorú végzet! A templom villámtól sujtatott. Ez a pillanatnyi eset, Sokakra siralmat hozott.) A harangokra vonatkozólag legrégibb feljegyzést 1776-ban találunk Kiss János lelkész idejéből. Ő jegyezte fel, hogy „ebben az esztendőben instáltunk a tekintetes nemes Komárom Vármegye előtt elhasadott harangunknak, elromladozott oskolaházunknak reparátiójáért, mely instantiánk mégis hallgattatott“. Majd ezt irta : A harangot megcsináltattuk ebben az esztendőben, újonnan önttetvén azt Pozsonyban. A régi harangon nem volt semmiféle kép, hanem csak ez az öntés: Osvald Barsinger Fudit Tyrnan Aő M. DXXXXX., amely irás igen szépen megmutatja ezen kamocsai Helv. Conf. levő ekklézsiának régiségét, amelyben a Helv. Confessio predikáltatott 226 esztendőkig és hogy ez az esztendő-szám megmaradjon, én Kiss János ekkori kamocsai prédikátor ilyen inscriptiót tétettem reá: In Honorem Dei. Aö MDXXXXX. Fusam, Renov. Curavit. Eccl. Helv. Confes. Kamocsa Aő DCCLXXVI. Ezen új harangnak pártázatján van a harangöntőnek neve így : Johannes Augustinus Christelly Fudit Me Pozsony Aő MDCCLXXV1. (Vége köv.) Könyvismertetés. Egy új könyvről* Nem mondhatni, hogy irodalmunk az újabb időkben szegény lenne a termelésben; sőt ellenkezőleg: egymásután hagyják el a sajtógépeket újabb és újabb művek. A theológiai irodalom szinte napról-napra mutat fel könyvalaku szellemi termékeket, de bizony többé-kevésbbé jól sikerült müvek között csak ritkán akadunk olyanra, amely mind megüsse a szigorú kritika mértékét, mind enyhítse lelkiszomjuságunkat. E csoportba esik a megyercsi ref. egyház ifjú lelkészének: Sohár Kálmánnak nemrégiben „Bölcs Salamon nyomán“ címmel megjelent, 12 egyházi beszédet tartalmazó könyv. Már maga a thémaválasztás, t. i. hogy nem az alkalomszerüségnél és a hangulatosságnál fogva könynyebben ható ünnepi beszédekkel, hanem a sok filozófiai tudást és életbölcsességismeretet kívánó Salamoni példabeszédek magyarázatával lép ki a nagy nyilvánosság elé, — mutatja szerzőnk komolyságát, s lépten-nyomon elárulja ama lelkipásztori tisztéhez valóban illő szándékát, hogy nem annyira gyönyörködtetni, mint inkább tanítani akar. E célját 12 egyházi beszéddel óhajtja elérni; a beszédek címei: A nemzetségekről, Az anyagi viszályokról, A bölcsességről, Kétféle emberről, Félszeg emberekről, A bolondokról, A türelemről, A régi és a mai napokról, A találkozásról, A szeretet nyilvánulásáról, A hosszú életről, A végről. Beszédeinek általános jelleme: a komolyság, értve ezalatt a tudományos komolyságot. Engem ez lepett meg s ezt élveztem a legjobban. Nagyon örültem, mikor céltudatos fejtegetéseit át és átfonva láttam filozófiai, természettudományi, szociálisztikus és történeti fejtegetésekkel, vagy példákkal. Bölcs Salamon régi bölcsességének igazságait a modern tudományok empirikus igazságaival bizonyítgatja. Beszédeit ezenfelül vallásos szellem lengi át. Az a szellem, mely az Isten félelméből indul ki s keresztülvergődvén száz és száz földi akadályon: ugyanoda tér vissza. Alig van a kér. erkölcstannak oly tétele, amelyet meg ne érintene; oly problémája, amelyet megfejteni ne akarna. Sok súlyt helyez az általános törvények prédikálása mellett az egyeseket érdeklő erkölcsi szabályokra, s midőn ezeket hirdeti, kiméletet nemismerő nyíltsággal tárja fel fajunk szégyenpirt keltő RÉGNER PÁL TEMPLOM- ES DÍSZFESTÖ d PÁPA. TEMPLOMOK FESTÉSÉRŐL SZÁMOS ELISMERŐ LEVÉL! — TÖBB KIÁLLÍTÁSON KITÜNTETVE! — TÖBB PÁPAI ÉS VIDÉKI TEMPLOM RESTAURÁTORA ! — ELVÁLLAL SZOBÁK, TERMEK MŰVÉSZI FESTÉSÉT! — ALAPÍTTATOTT 1871-BEN. — CÍM- ÉS BETÜFESTÉSZET! — MODERN KIVITEL! — SZOLID ÁRAK!
