Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-07-05 / 27. szám
27. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 223. oldal. sebeit. Nem hiszem, hogy az a gyülekezet, mely a beszédeket azon frissiben hallotta elmondani, ne haladt volna már is nagyot az ifjú Timótheus által mutatott erkölcsi úton. Homiletikai szempontból is csak dicséret illetheti szerzőt. Beszédei közt vannak igen hosszuk és rövidek, de azért mindkét fajta kellő arányosságot árul el. Stílusa erőteljes, tömör, kifejezései világosak, — sok újszerű, de azért magyaros kifejezést használ. Idézetei sok ügyességet és a biblia meglepő ismeretét mutatják fel. Hellyel-közzel kicsillan szerzőnk régebbről ismeretes költői vénája. A könyv külseje tetszetős, elég jól olvasható ; külső kiállítása a nagymegyeri „Haladás“ nyomdát dicséri. Bízvást ajánlhatom e könyvet úgy az igehirdetők, mint a komoly kérdésekkel foglalkozni szeretők figyelmébe; a csekély 2 kor. ár ellenében sok lelki kincshez juthatnak. v. Vegyes közlemények* A trónörökös pár szörnyű halála. Junius 28-án az esti órákban rémhír riasztotta fel nemcsak országunk lakóit, de az egész jóérzésü világot. Az általános romlottság, melyben szenved beteg korunk, egy szörnyű tettben csúcsosodott ki ismét: Ferenc Ferdináncl trónörökös és fenséges neje: Hohenberg Zsófia hercegnő rémes meggyilkolásában. A nemzeti érzés eszeveszett fanatikusai összeesküdtek trónörökösünk ellen és a sarajevói látogatást alkalmas időnek látták embertelen tervük végrehajtására. A részletek immár ismeretesek. Előbb bombával, majd ez első merénylet nem sikerülte után, revolver-golyókkal törtek a kiszemelt áldozatokra. Nem tudta őket visszatartani az a gondolat se, hogy a gyűlölt politikai ellenféllel elpusztítják három gyermek édes atyját is, édes anyját is! Nem bénította meg kezüket az a gondolat, hogy barbár kézzel feldúlnak egy bensőséges, édes családi otthont; apátián, anyátlan árvává tesznek ártatlan gyermekeket. Úgy lett, amint kieszelték. Az áldozatokat immár a világ jóérzésü népeinek általános és igaz részvéte mellett eltemették e hó 4-én. Legyen áldás emlékükön ! A három árvát pedig vigasztalja a közrészvét, őrizze a Gondviselés! E gyászeset alkalmából Németh István püspök úr felszólította a gyülekezeteket a gyászlobogók kitűzésére, harangoztatásra és gyászistenitiszteletek tartására. A főiskolai igazgató-tanács e hó 2-án tartotta szokásos nyári gyűlését Pápán Czike Lajos és Barthalos István, illetőleg Szabó György elnöklete alatt. A tanulók jövő tanévi segélyezése ügyének elintézésén kívül fontosabb tárgyai ezek voltak: A tanárok családi pótlékának és lakáspénzének állami minta szerint való rendezése fölvétetik az 1915. évi költségvetésbe; az ószövetségi írásmagyarázati tanszékre, és pedig r. tanári állásra aug. 1-i határidővel pályázat hirdettetik; a nőnevelő-intézetnél ugyanazzal a határidővel két s. tanári, illetőleg tanítónői állásra pályázat hirdettetik; a főiskolai és köztartási építkezések elmaradnak 1915 nyarára ; a fiú-internátusi építkezés egyelőre függőben marad ; hosszabb vitát provokált az egyhuzamban való tanítás behozatala, amit az igazgató-tanács sem a főgimnáziumban, sem a nőnevelő-intézetben nem javasol. Gyászhir. Igaz részvéttel közöljük csurgói főgimnáziumunk egykor igen jeles, páratlanul lelkiismeretes és kiváló sikerrel tanító tanárának elhunytáról a következő gyászjelentést: Özv. Bosznay Istvánná szül. Schöpf Emilia, a maga és hozzátartozói nevében mély fájdalommal jelenti, hogy szeretett férje, a leggondosabb apa és nagyapa Bosznay István fölszentelt ref. lelkész, a csurgói ref. főgimnázium nyug. tanára munkás és hasznos étetének 75-ik, boldog házasságának 26-ik évében, rövid szenvedés után folyó évi junius hó 27-én elhunyt: hitünk szerint jobb hazába költözött. A megboldogultnak porrészeit Somogy-Csurgón a családi sírboltban, hétfőn, junius hó 29-én délelőtt 11 órakor helyezték örök nyugodalmára, amikor a tanári kar nevében Matolcsy István vallástanár búcsúzott el tőle. Lelkészegyesületi közgyűlés. A barsi ref. egyházmegye lelkészt kara junius hó 24-én Léván, a ref. iskola termében tartotta évi szokásos gyűlését, mely gyűlésen csaknem teljes számmal jelentek meg a gyűlés tagjai. A betegeskedő és távollevő elnök, Varannay Lajos helyett Birtha József alelnök vezette a gyűlést, ki megnyitó beszédet tartott, melyben a lelkipásztorok legfőbb ékességeiről, az imádkozásról, szeretetről és munkálkodásról szólott, felmutatva e tekintetben fáradhatatlan Idvezitőt példányképül. Majd elnöki előterjesztéseket tett a lelkészeket érdeklő aktuális kérdésekre vonatkozólag. — Ezek után Konta Károly kiskálnai lelkész boldogult elődje, Somogyi Lajos felett tartott emlékbeszédet. Tóth Lajos zólyomi lelkész pedig székfoglalójában a vallástanításról elmélkedett.
