Dunántúli Protestáns Lap, 1914 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1914-04-26 / 17. szám
Huszonötödik évfolyam. 17. szám. Pápa, 1914 április 26. DUNÁNTÚLII PROTESTÁNS UP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési dijak (egy évre 9 K, félévre 4‘50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. A tanítók Az 1913. évi XVI. t.-c. 10—12. §-ai alapján a fizetési osztályokba való előléptetés feltételéül kikötött érdemességnek és az érdemesség fokának megállapíthatása végett a hitfelekezeti tanítókat a kir. tanfelügyelőn kivül — saját szabályai szerint — a hitfelekezetnek illetékes hatósága is minősíti. A minősítés körüli eljárás részletes szabályozása iránt a kir. tanfelügyelőkre, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelettel intézkedik. Ezen rendeletet, mivel még kiadva nincs, nem ismerjük, nincs is elkésve, mert a kir. tanfelügyelők által végzendő minősítés a jövő 1914—15. tanévben fog megtörténni. A dunántúli ref. egyházkerület azonban már a folyó tanévre kötelezően elrendelte azt. A múlt őszi egyházkerületi jegyzőkönyv 105. pontja alatt a következő határozat van: „Az egyházkerületi közgyűlés a barsi egyházmegyének azon javaslatát, hogy református tanítóink az 1913. évi XVI. t.-c. értelmében az 1913—14. iskolai évtől kezdődőleg az egyházmegyei tanügyibizottság által minősíttessenek s e minősítés törzskönyvbe foglaltassák, elfogadja és ezen határozatnak megfelelő intézkedésre az összes egyházmegyéket felhívja.“ E határozat hallgatással mellőzi a komáromi egyházmegye azon javaslatát, mely elveti a tanítók szolgálati magatartásának minősítését. (L. 105. p.) Már ezen körülmény, hogy a minősítés gyakorlására nézve nincs a kellő egyetértés, szükségképen maga után vonja egy szabályrendeletnek készítését az egyöntetűség és igazságosság kedvéért is. Adminősítése. dig pedig, míg ez elkészül, a fentebb említett határozatot fel kellene függeszteni, mert nincs semmi ok rá, hogy a hitfelekezeti minősítés megelőzze az államit. A kétféle minősítés ellenzésére nézve pedig nem oszthatom a komáromi egyházmegye javaslatát, már csak azért se, mert e kettő annyira együvé tartozik, hogy egyik a másik nélkül csonka volna és nem felelne meg annak a célnak, amelyet a törvény kitűzött. Hihetőleg a kerületi közgyűlés is azért mellőzte e javaslat érintését határozatában, mert egyházi szempontból felette kívánatos, hogy a szolgálati magatartás minősítve legyen. Úgy vélem, hogy a tanítói karnak nincs és nem is lehet komoly oka az ettől való idegenkedésre, mert a felekezeti hatóság eljárása sohasem lehet oly rideg és hatalmi súllyal nehezkedő, mint az állami. A minősítési szabályrendelettel kapcsolatban elkészítésre vár a minősítési törzskönyv mintája is. Erre nézve legyen szabad javasolnom, hogy minden tanító neve részére két egymás mellett fekvő lap nyittassák. A baloldalon levőn ezek a rovatok lennének: 1. sorszám, 2. a tanító neve, 3. működési helye és az iskola jellege, 4. hány tanítós az iskola, hány osztályt tanít, 5. a működés minősítési foka, 6. szolgálati magatartás minősítése, 7. a tanfelügyelő által közölt működési és 8. a szolgálati magatartásának rovata. A jobb oldalon lenne a jegyzet-rovat, ahova az iskolai főkönyvi jegyzetek (jelentések) volnának beírhatok. így a tanítóra és iskolájára tartozó összes adatok együtt, egy helyen találtatnak fel
