Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-16 / 7. szám
Huszonnegyedik évfolyam. 7. szám. Pápa, 1913 február 16. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő cimére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4*50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. A vallás- és közoktatásügyi államtitkárság. Tudvalevő, hogy dr. Balogh Jenő volt államtitkárnak igazságügyminiszterré kineveztetésével megüresedett a vallás- és közoktatásügyi első államtitkári állás. Heteken át folyt a találgatás, hogy kivel töltik be. Mondták, hogy Kozma Andor, dr. Antal Géza, dr. Szász Károly, dr. Pékár Gyula lesz az új államtitkár; az első három református, a negyedik ág. hitv. ev. Ennél az államtitkári állásnál már szokássá lett, hogy protestáns vallású államférfi tölti be. Ez volt az első szempont, amiért a föntebbi nevek forgalomba jöttek. Egyik nap egyiket, másik nap már a másikat nevezték ki —-a találgatók. Végre aztán megtudtuk, hogy ezek közül se egyik, se másik nem lett államtitkárrá, hanem azzá lett dr. Jankovich Béla v. b. t. t., a képviselöház aielnöke, egyet, magántanár; kinevezéséta hivatalos lap febr. 11. sz. közölte is immár. A miniszter tehát nem respektálta az eddigi szokást. Az igazság kedvéért mégis meg kell jegyeznünk, hogy — legalább így tudjuk — tényleg fölajánlotta az állást Kozma Andornak. 0 azonban nem volt hajlandó elfogadni. Érthető, hogy visszatetszést kettett az eddigi szokástól való eltérés. Érthető, ha a protestánsok széles köre élénken sajnálja e magas pozíciónak elvesztését és bizonyos aggodalmakat is táplál. Ehhez az ügyhöz mi eddig nem szóltunk hozzá. Nem szóltunk, mert bizonyosak voltunk benne, hogy a protestáns sajtó igen kevés szerepet játszhatik ily ügy elintézésében; sőt könnyen a hívatlan prókátor szerepére juthat.. Nem szóltunk, mert egyformán megfelelőknek tartottuk ez állásra a szóban forgó egyéneket: Kozmát, Szászt, Antalt. Nem szóltunk hozzá, mert mi azt se mondhatjuk, amit a Debreczeni Protestáns Lap mond, hogy „mi is felszólíttattunk arra, hogy csatlakozzunk“ a Jankovich kinevezése ellen megindult támadásokhoz. És ha eddig hallgattunk, mi indít most szólásra ? Nem más, mint a budapesti Protestáns Egyházi és iskolai Lap legközelebbi számának vezércikke : „Felhívás a protestáns államtitkárság ügyében!“ Ezt a felhívást illetlenség volna viszhang nélkül hagyni. De meg tényleg van mondanivalónk is ez ügyben. Bár ne volna ! Ez azt jelentené, hogy nincs semmi panaszunk a közoktatásügyi minisztérium ellen ; nincs panaszunk az általános vallás- és közoktatásügyi politika ellen. E felszólalásban azonban semmi része sincs az említett felhívás e pontjának : „A lelkészeknek adott silány korpótlékért pedig, de semmiféle korpótlékért sem szabad hallgatnunk oly kérdésekben, melyek a legszorosabban összefüggenek a magyar protestántizmus további sorsával és érdekeivel“. Nagyon méltatlan dolog feltenni akár vezető embereinkről, akár egyházi lapjainkról, hogy ilyen indok is hallgatásra bírhatná őket. A nevezett felhívásban a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szerkesztősége „nagy veszedelmet jelentő körülmény“nek mondja, hogy a szóban forgó politikai államtitkári állás a jelen alkalommal nem protestáns férfival, hanem római katholikussal töltetett be. „Ennek a nagy egyházpolitikai sérelemnek jóvátételét — úgymond — sürgetnünk
