Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1913-12-07 / 49. szám
49. szám. DUNÁNTÚLIPROTESTÁNS LAP. 409. oldal. lékunk után az évi tagdíjat és egyházainknak a fenntartói járulékot — mert bizony ezt konventi határozat dacára se fizették a lelkészek — és elveszítjük belépési járulékunknak egy évi kamatját, mivel egy évvel korábban fizettették velünk, mint tartoztunk volna. Arról nem szólok, hogy a törvény által adott azon kedvezmény, hogy a belépési járulék 5 év alatt fizethető, az új Ügyrend által megszoríttatott annyira, hogy a 200 koronát meg nem haladó belépési járulék egy év alatt befizetendő, de az ellen jó előre felemeljük tiltakozó szavunkat, hogy a 800 korona korpótlékos lelkészek 132 korona jövő évi belépési járuléka után 1913-ben 4%-os késedelmi kamat kivettessék, t Legyen elég és szolgáljon kárpótlásul, hogy a konventi végrehajtó-bizottságnak reánk nézve sérelmes sietsége miatt egy évig már megelőzőleg kamatozik pénzünk a nyugdíjintézet javára. Igen megköszönném, ha valaki felvilágosítást adna arra nézve, hogy az új Ügyrend II. fejezet, Az ügyvitelben közreműködő egyházi hatóságok jelentős cím alá foglaltak közül a 4. egyházmegyei nyugdíjbizottságok ; 5. egyházmegyei bíróságok; 7. egyházkerületi nyugdíjbizottságok ; 8. egyházkerületi bíróságoknak mi a hatáskörük ? Mire jogosítvák fel az egyházmegyei nyugdíj pénzkezelő (helyesebben pénzközvetítő) számadásainak formaszerü átnézése és hitelesítésén kívül ? Kamocsa. Boross Kálmán e. m. ny. pénzkezelő. Káplántartásí jogosultság* Köztudomású, hogy a folyó évi konvent jegyzőkönyvének 119. p. a. úgy határozott, hogy „az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlések által megállapítandó szolgálatképtelenség jogcíme alapján káplántartási díj és kápláni fizetéskiegészítés legfeljebb egy év tartamára, valamint az ezen egy évet közvetlenül követő nyugdíjazási eljárás ügyrendszerű időtartama alatt folyósítható. Ezen egy év azon rendes lelkészekre nézve, kiknek szolgálatképtelensége már meg van állapítva, 1914 január 1-től számítandó.“ E szabály alól kivétetnek azok a lelkészek, akik 10 beszámítható szolgálati évvel még nem bírnak; valamint azok is, akik a nyugdíjintézetnek csak gyámintézeti jogosultsággal biró tagjai. Nem ismerem se a kongrua-bizottságnak, se a konventnek azon érveit, amelyek erre az álláspontra bírták. Talán ha ismerném, helyeselném a határozatot, így azonban nem helyeslem ; sőt úgy vélem, hogy sérti a magánérdeket is, a közérdeket is. Az utóbbi két kategóriába tartozó lelkészek közül az elsőkre vonatkozólag így határozni emberséges dolog, ez utóbbiakra egyszerűen kötelesség volt. A határozat sérti a magánérdeket. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy a lelkészi fizetések a nyugdíj alá nem egységesen és nem a tényleges állapotnak megfelelően vétettek föl. Innen van, hogy igen sok lelkészi állásnál addig a bizonyos 4000 koronáig is, aminél nagyobb nyugdíjat senki se élvezhet, százakra, sok 1000—1200 koronára is megy a különbség. Ennyivel kevesebb a nyugdíjigény. Tehát ha az illető nyugdíjba megy — föltéve, hogy megvan a szabályszerű föltétel ahhoz, hogy teljes nyugdíjat kapjon — nyugdíja 1000—1200 koronával kevesebb lesz annál, amit fizetésül eddig kapott. Ezenfölül még elesik lakásától, ami meg a másik 1000—1200 koronát jejenti. Egyszerre világossá lesz így előttünk, hogy a legtöbb lelkész, még ha teljes nyugdíjra van is igénye, tényleg csak az általa élvezett javadalomnak a felét kapja meg, ha nyugdíjba megy. Áll ez — sőt még inkább áll — a nagyobb javadalmú lelkészekre, akiknek 5, 6, 7 ezer koronára, vagy ennél is többre megy lakáson kívül a javadalmuk. Azt is könnyen kiszámíthatjuk, hogy mily csekély összeggé zsugorodik azok nyugdíja, akik a nyugdíj alá fölvett fizetésüknek csak 50—60 százalékát kapják meg. Ezek kelyzetét súlyosbítja az is, hogy ebben a korban még rendszerint vannak iskolásgyermekeik. Mennyire ráférne az ilyenekre, ha egy-két korpótlékot még megvárhatnának és 8—10 év alatt 16—20%-kal még amúgy is emelkednék az az összeg, amit nyugdíjul kapni fognak. Egészen más hát a lelkészek helyzete, mint az állami tisztviselőké, vagy a tanároké. Az állami tisztviselőknél az új nyugdíjtörvény szerint beszámíttatik a lakáspénz is. Ezek hát tényleg megkapják a teljes javadalmukat akkor is, ha nyugdíjba mennek. Rájuk nézve hát nem jelent veszteséget a nyugdíjba-menés; őket nem nyomorítja az meg. A lelkészekre nézve a nyugdíjba-menés általában nagy veszteség. Éppen ezért csak nagyon meggondolva, szinte az utolsó szükségben lesz szabad az illetékes tényezőknek azt erőltetni, hogy ez, vagy az menjen nyugdíjba. Aki maga kívánja, az más. Volenti non fit injuria. Legszebb karácsonyi ajándék a könyv !j— Olcsó képes- és meséskönyvek. Ifjúsági iratok. Regények. Legújabb könyv-S és zeneműújdonságok! Naptárak 1914-re. Divatos levélpapir-külön le'|Kis Tivadar gességek! Célszerű családi dobozok. Remek kötésű ima- és énekes-*könyvkereskedése könyvek! Rajz- és írószerek! Karácsonyi képeslapok nagy választékban ! | Pápa, Fő utca 21. sz
