Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-09 / 45. szám

45. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 375. oldal. Claparéde Sándor halála* Ritka eset, hogy olyan igaz és mély részvétet keltsen ismerősei körében valakinek elhunyta, mint amilyent keltett Claparéde Sándoré. Nemcsak a mi szükebb, református körünkben ismerjük már évek óta ezt a nevet, ismerik országszerte. Hisz a Magyar Tudományos Akadémia is méltónak ítélte arra a meg­tiszteltetésre, hogy beválassza kültagjai sorába. Ez a derék genfi barátunk, ki úgy megszerettette magát velünk, hogy mindig ünnepszámba ment, ha vele találkozhattunk, október közepén ismét ellátogatott hozzánk. Részint azért jött, hogy áldott emlékű nejé­nek, a magyar Pap Ilonának, akit a múlt évben, szeptember 8-án temettünk el, síremlékét fölállíttassa; részint, hogy az október 22—23-án tartott ifjúsági kér. egyesületi nagygyűlésen résztvegyen. Október 23-án nagy előadást tartott e nagygyűlésen. Azóta volt Aradon a sógoránál. November 1-én Budapesten egy jó ismerős családhoz volt hivatalos barátságos vacsorára. Oda már nem mehetett el. Sőt azon az estén meghalt. Ma se tudják, mi okozta a halálát. Úgy vélik, hogy valami romlott eledel mérgezése. Gyászos elhunytát még fájóbbá teszi, hogy utolsó küzködésében nem állhatták mellette a jó barátai, mert sejtelmük se volt arról, hogy baja van. Haláláról a következő gyászjelentés értesítette a számtalan sok érdeklődőt: A Budapesti Református Theológiai Akadémia igazgató-tanácsa, tanári testületé és tanuló ifjúsága a fenntartó Dunamelléki Egyházkerület nevében is mély fájdalommal jelenti, hogy Claparéde Sándor bölcsészet­tudományi doktor, a genfi református egyház konziz­­tóriumának tagja, a Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világbizottságának jegyzője, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság és a Kálvin-Szövetség tiszteletbeli tagja stb. folyó hó 1-én, életének 53-ik évében, rövid, de súlyos szenvedés után Budapesten váratlanúl elhunyt. Hazán­kat második hazájaként szerette, Genfben tanuló inaink­nak gondviselő atyja, az ifjúság keresztyén nevelésé­nek lelkes és áldozatkész barátja volt. Temetése folyó hó 5-én, délután fél 4 órakor lesz a farkasréti temető halottasházából a református egyház szertartása sze­rint. Budapest, 1913. évi november hó 3-án. Az igaz­nak emlékezete áldott! A temetést Petri Elek egyházkerületi főjegyző végezte. A sírnál dr. Tari Imre és B. Papp Lajos búcsúztatták el, mind a ketten francia nyelven. Gyász­dalokat a budapesti ref. theol. akadémia ifjúsága zen­­gedezett. A temetésre megjött az elhunytnak két test­vére. Ott láttuk még dr. Darányi Ignác v. b. t. t., volt földmivelésügyi minisztert, Kovácsy Sándort, dr. Heinrich Gusztávot, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében, dr. Bernát Istvánt, P. Horváth Zoltánt, a Kálvin-Szövetség vezetőit; a budapesti theológiai akadémia tanárait és ifjúságát testületileg; a vidékről ott voltak: Debreczenből Kiss Ferenc egyházkerületi főjegyző és dr. Erdős Károly docens; Sárospatakról: dr. Rácz Lajos; Pápáról: dr. Thury Etele főiskolai igazgató, dr. Antal Géza és Kis József esperes, Kiliti­­ből: Kájel József lelkész presbitériuma néhány tagjával. A temetés igen nagy közönség jelenlétében és igen nagy részvéttel ment végbe. Ott pihennek most már férj és feleség a farkas­réti temetőben egymás mellett! Legyen csendes a pihenésük és áldott az emlékezetük ! K. J. „Stem kell elmeaniöh...“ Az Isten-ember jár, — nyomában Ötezren vannak, — férfiak. Ajkáról úgy lesik az igét, Éhes a lelkűk, emiatt, Nincs égető napfény, sötét éj, Mi elrettentsen egyet is; Feledve a családi tűzhely: Férjével megy nő s gyermek is. — Éhes a lelkűk: haj, de már-már Nyugvóra száll ismét a nap; Puszta a hely, hová jutának, És ők még nem ettek aznap! Puszta a hely, hová jutának, S mi erősebb nap égetésnél, S éjsötétnél félelmesebb: Erőt vesz rajtuk testi éhség, Mit el nem olt az ige sem . . . — Kétkedve szól a tizenkettő: Most jelent meg s kapható Kis Tivadar könyvkereskedésében, Pápán, Fő-u. 21. Felvilágosítások a Teozófia iránt érdeklődőknek ...... 20 fillér. A Besant 1 Az élet reitélue “ Aki kiváncsi tudni, miért élünk?, miért szeretünk?, miért H I 51 ■ gyűlölünk?, miért halunk meg? és miért élünk újra? — az érdeklődéssel fog e könyv olvasásába mélyedni, melyből egyedül angol nyelven 80.000 példány fogyott el. Ára 1‘50 K. Mabel Collins: „Világosság az Ösvéngen.“ E9U mű van csak, mely .értékre hozzá fog­­” 3 3 ható s e mü: a biblia. Ara 1 korona 50 fill. C. Jinarajadasa: „Az ő nevében.“ Ára 70 f. — „Teozófia“ októberi száma 60 f.

Next

/
Thumbnails
Contents