Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-06-22 / 25. szám

Huszonnegyedik évfolyam. 25. szám. Pápa, 1913 junius 22. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap, Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4-50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. A 15. § átszövegezendő ilyenképpen: „Az egyházközségnek saját hatáskörében ho­zott határozatai közül I. az egyházmegyei és egyházkerületi köz­gyűlés jóváhagyása alá mindenesetre feíterjesz­­tendők: a jelenlegi a), a „ b), • a „ e), a „ g)­II. az egyházmegyei gyűlés jóváhagyó meg­erősítése alá tartoznak, csak közbetett fellebbe­zés esetén terjesztendők fel végérvényes el­intézés végett az egyházkerületi közgyűlés elé: d) és f) pontok. III. az egyházi közteherviselés megállapí­tására vagy változtatására vonatkozó határoza­tokat, fellebbezéssel vagy anélkül, végérvénye­sen az egyházmegyei közgyűlés erősíti meg. A határozatok megerősítésére vonatkozó mostani rendelkezések nem megfelelők. Javí­tani, pótolni szükséges. Némi ellenmondás is észlelhető bennök. Nevezetesen: az I. t.-c. most tárgyalt 15. §-a szerint az egyházköz­ségi határozatok közül csak az egyházmegyei és egyházkerületi közgyűlés jóváhagyása után vál­nak jogerősekké azok is, melyek az egyházi közteherviselés megállapítására vagy változta­tására vonatkoznak. Ugyanezen I. t.-c. 56. § k) pontja szerint az ilyen ügyek csak fellebbezés esetén terjesztendők fel az egyházkerületi köz­gyűlésre. A III. t.-c. 20. §-a. szerint ily ügyek­ben az egyházmegyei közgyűlés döntése vég­érvényes. Ez ugyanazon tárgyi kérdésre vonat­kozó három féle rendelkezés. Azt még lehet mondani, hogy az I. t.-c. 56. §-a az I. t.-c. 15. §-át magyarázza; de mondani sem lehet, hogy az 56. § jelzett k) pontja s az ezzel kapcsolatos 67. § o) pontjának zármondata és a III. t.-c. 20. §-a nem ellenmondás. Ez ellentétes rendelkezés kiküszöbölésére s általán a teljes szabatosság szempontjából hozzuk ja­vaslatba új szövegünket, melynek indokolására előadjuk, hogy az I. csoportba sorozott, új egyházközség felállítására [a)], ingatlan szer­zésére, eladása s megterhelésére [b)j, új tiszt­viselői állások szervezésére [é)j, emlékszem tárgyak elidegenítésére [g)] vonatkozó határo­zatokat oly fontosaknak tartjuk, hogy azok ér­vényességéhez az egyházmegyei és egyház­kerületi közgyűlések jóváhagyó határozata min­den esetben szükségesnek látszik. A II. cso­portba sorozott, kölcsön felvételére [d)j és je­lentékenyebb építkezésre [f)j vonatkozó hatá­rozatokra, ha fellebbezés közbe nem vettetik, élégnek véljük az egyházmegyei közgyűlés jóváhagyását. Ez kellő biztosíték afelől, hogy kölcsön ne vétessék fel vagy nagyobbszerü építkezés ne történjék jelentős ok nélkül. És, ha az egyházközségben, a jelentős ok mél­tánylásra találván, az egyező akarat megvan, egészen felesleges dolognak véljük ezeknek végső fokoni intézésével a kerületi közgyűlést vagy annak csak elnökét is terhelni. Látjuk is, hogy a jelen törvény e célú rendelkezése puszta formalitássá lett. Mint elnökileg elintézett ügyek, bevégzett tényékként referáltattak a kerületi közgyűléseken. Másfelől, az ellentétes vélemé­Javaslat az E. T. I. t.-c. 15.| §-hoz.

Next

/
Thumbnails
Contents