Dunántúli Protestáns Lap, 1913 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-30 / 13. szám

102. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1913. Mit tegyenek ilyenkor! Nem lehet erre azt felelni, hogy hagyják el állásukat. Hanem az egyetemes egy­ház vagy hagyja meg a „szentirás és hitvallás“ köve­telését s tiltsa el a szabad vizsgálódást, vagy, ha megengedi, sőt kívánja a szabad vizsgálódást, akkor ? Nos, mi legyen akkor! Mit látunk ma ? A kér. diák­­egyesületben együtt vannak ág. hitv. ev. és ref. diákok, végzett diákok, sőt papok. A főiskolákon Ev. Kér. Diákegyesület és Bethlen Gábor kör. A Bethlen Gábor körben ref., ág. hitv. ev. és unitárius diákok. A Magy. Prot. Theol. Szövetség is — úgy tudom — mind a három prot. felekezetből toborozza tagjait. Az ág, ev. és ref. egyház parókiáin, sőt legfőbb kormányzó gyű­léseiken egymás mellett orthodox és racionalista papok ülnek. Nem jól van ez így ? Dehogy nem ! Ez a protesíántizmus lényegéből folyik. Még egyet! Ki meri a baptista egyházat, aminő szintén van Magyarorszá­gon, Krisztus- vagy biblia-ellenséggel vádolni azért, mert a hitéről vallást tenni tudót keresztel, vagy me­rít be! 1905-ben a pécsi élőkeresztyén konferencián Szabó Aladár mellett Csopják baptista lelkészt is ott láttam s a legszebb testvériség uralkodott közöttük. Mi legyen hát? A protestántizmus lényegéből folyó következménynek, természetes következménynek felel­jen meg a fundamentom is: a papok a „szentirás és hitvallás“ helyett a Jézus tanításának hirdetésére és a Jézus követésére eskettessenek föl. Ajánljuk ezt a zsinat figyelmébe. Eddig a beszélgetés, melybe disszonáns hang nem vegyült. Szinte hozzáfűződnek ehhez Földváry Jenőnek az értekezleten elhangzott indítványai. Egy­házmegyénknek nincs liturgiái bizottsága. Szükséges pedig, hogy a liturgia reformja is alólról indúljon ki. Tehát egyházmegyei liturgiái bizottság alakítandó! Az értekezlet hozzájárúlt. Indítványozta továbbá, hogy az egyetemes egyház a közös urvacsorai kehely helyett külön kelyheket hozzon használatba. Tessék a vérbajos, tüdővészes, bagós emberekre gondolni! Sokféle eszme­cserére adott alkalmat az elv gyakorlati megvalósítása; úgy látszik, hogy erről még máskor is kell értekezni. De magát az elvet az értekezlet egyhangúlag elfogadta. Harmadik indítványa az evangéliumnak az istenitiszte­let keretében leendő olvasása. Lehet ugyanis alapigé­jét bőven választani a terjedelmes ó-testámentumból s ilymódon a Krisztusról akár emlékezés se legyen az istenitiszteleten. Rendelje el tehát az egyetemes egyház, hogy az istenitiszteleten evangélium mindig olvastassák olyan formán, hogy a fölvett alapigét megvilágító evangéliumi részletet a lelkész mindjárt az alapige után fölolvassa. Ez a kettős alapige. Ezt az értekezlet nem fogadta el, mert hiszen így az első alapige mellőzésével teljesen elegendő volna csupán a kikeresett evangéliumnak, mint alapigének alkalma­zása. Az evangéliumolvasást értekezletünk inkább az úrasztala előtt szeretné. Egyházpedagógiai szempontból nagyon fontos Arany Bálint rinyaújlaki preoráns-tanítónak amaz indít­ványa, hogy a preoráns-tanítók irányítására, tájékoz­tatására az egyetemes egyház vezérkönyvet adjon ki, esetleg a preoranciára jelentkezőt bizonyos vizsgálat­nak vesse alá. Hogy mily üdvös hatása volna ennek a magyar ref. egyház 284 leányegyházára, azt mon­dani sem kell. Szükséges ennek az indítványnak meg­­valósúlása ! Bárcsak minél előbb olyan javadalmazást nyújthatna egyházunk a preoránsoknak, hogy eme nagy felelősséggel teljes állások betöltésénél a java­emberek között válogathatna. Ha jó lenne a javada­lom, szívesen tanulnának érte a tanítóképesítő tárgyai­nál többet is az emberek. A tudomány körébe tartozó emez eszmecserék­nek befejezője akart lenni az a szabadelőadás, melyet alólirott akart tartani „Jézus és a törvény“ címmel, amelyre azonban a közigazgatási ügyek hosszadal­massága miatt elegendő idő nem jutott. Általánosan óhajtották, hogy ezt az elmaradt előadást a Dunántúli Protestáns Lap hasábjairól olvashassák. Igen ám — mondám én —, de mikor ott is a közigazgatás foglal le minden lapot, vájjon akar-e a közigazgatás­tól egészen mentes búvárkodásnak helyet adni a Szerkesztő Úr?* Szólok röviden a közigazgatási ügyekről is. Egyházmegyei tiszíújítás van nálunk, a jelölés, vagy megállapodás volt a főtárgy. A kaposvár-vidéki lelkész­értekezletnek e tárgyban küldött átiratát tudomásúl vettük. A mi értekezletünk abban állapodott meg, hogy egyházi tisztviselőknek az eddigieket, az ürese­désben levő egyházi aljegyzői állásra pedig Halka Sándort, az erdőcsokonyaiak kedves és színes poézis­­sal megáldott lelkipásztorát ajánlja. Egyébként pedig e megállapodást sem teszi kötelezővé. Ki-ki lelke szerint szavaz. Elfogadta az értekezlet Kiss Zoltánnak az egyház­­megye gyűlési fuvarköltségeknek az egyes egyházak által egyenlő mértékben leendő viselésére vonatkozó­lag beadott indítványát. Eddig ugyanis nálunk némely egyháznak 5—6 korona, másoknak 30, sőt ennél is * Miért ne ? ! Csak tessék beküldeni a dolgozatot. Szerk. Regner Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora! — Elvállal szobák, termek művészi festését ! Alapíttatott I87í-ben. — Cím- és betüfestészet! — Modem kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott I87í-ben.

Next

/
Thumbnails
Contents