Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-29 / 52. szám
448. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. természetüknél fogva szét nem osztható ügyek (pl. tanárválasztás) intézésével megnöveltetnék. Szóval az összes, függőben levő kérdéseket meg lehet és meg is kell oldani minél előbb. Csák méltányosság és jóakarat kell hozzá. Daruvár. Eőrí-Szabó Dezső. Baptisták — kontra kálvinisták* Nagyon érdekes per foglalkoztatta nov. 7-én a a komáromi törvényszék büntető főtanácsát.: az ácsi baptistáknak az ácsi kálvinista egyház vezetői és tagjai ellen indított bűnpöre. A per előzményei ezek: Kántor Ferenc neszmélyi lakos, aki bibliaárusítással szokott foglalkozni, komáromvidéki egyházak kebelében itt is. ott is szerzett a baptista felekezetnek néhány hívet. így Ácson is, ahol 2—3 családot sikerűit megnyernie. Ezek között volt Kocsis István háznépe is, akik közül a 16 éves Katalin f. év április havában halálát érezvén közeledni, kifejezte abbeli óhaját, hogy bár ő még a ref. egyházhoz tartozik, mégis a baptista felekezet szertartásai szerint baptista lelkész temesse el őt. A szülők az óhajhoz képest elhivatták halálos ágyához Kántor Ferencet, aki ott meg is jelent s vigasztalásokkal látta el a haldoklót. A leány április 22-én meghalván, sürgönyileg kértek Budapestről baptista papot. A temetés eszközlése végett április 24-én Hartó Dávid, a budapesti baptista egyház kiküldöttje Ácsra érkezett. Szükséges itt megjegyeznem, hogy a temetés napjáig Kocsis István családja a ref. egyházhoz tartozott, maga Kocsis István néhány nappal azelőtt jelentkezett a lelkésznél első Ízben kitérés céljából. A halálozás napján Kocsis István elment Kelemen János helyi ref. lelkészhez, hogy a temetőben leányának sírhelyet kérjen. A lelkész nagyon korrekten úgy rendelkezett, hogy a jog és humanizmus szabályaihoz képest sírhelyet foglalhatnak, de a temetőben semmiféle baptista szertartást meg nem enged. A lelkész, hogy szavának még nagyobb súlya legyen, összehivatta a presbitériumot s a hithűségéről és egyháziasságáról közismert presbitérium csatlakozott lelkésze véleményéhez, határozatát pedig írásban közölte Kocsis Istvánnal. Ezen előzmények után felvirradt a temetés napja. Megérkezik Hartó Dávid; közlik vele, hogy az ácsi nép zúgolódik a baptista temetés miatt, el is megy a jegyzőhöz, aki aztán megnyugtatta őt, hogy „ne féljen, mert az ácsi nép is olyan, mint a szelíd bárány“. Közlik vele a lelkész és presbitérium rendeletét is. De ő erre nem is hederít. Már az udvaron végzett szertartást megzavarták a boszús kálvinisták, de jellemző a nép türelmességére, hogy Kántor Ferenc csillapító szavaira a zaj, lárma elült. Ezalatt a temető bejáratát megszállotta a kálvinisták 6—700 főnyi tömege azon célzattal, hogy a temetést ugyan meg mem akadályozzák, de a baptista papot nem engedik be. A tömeg közt volt Kelemen lelkész és Béla fia is, aki mellette s.-lelkész volt. Mikor azután a menet a temetőhöz közeledett s a nép meglátta a „csak azért is“ tüntető baptista lelkészt, körülfogta a baptistákat s nem akarta beereszteni a temetőbe. Ez ideig legfeljebb lárma volt, de ez, sajnos, tettlegességgé fajúit. A tanúk vallomása szerint maga a halott apja, Kocsis István kezdte a verekedést, arcúi ütvén az egyik presbitert. Most az eddigi türelem elfogyott s a nép Kocsisra és Hartóra támadt. Zuhogtak az ütések mindkettőre; az utóbbit maga Kelemen Béla s.-lelkész kiterjesztett karokkal védelmezte a bántalmazásoktól (maga Hartó vallotta !), de megóvni mégse tudta a lesújtó öklök s a repülő kődaraboktól. Kocsis a földre esett le, Hartó kalapja szintén leesett s egy leány a saját kendőjét terítette fejére. Kelemen Béla csillapítására aztán a nép boszúsága elült s a baptista prédikátor békén távozhatott el. Ez idő alatt a kálvinisták bevitték a holttestet és tisztességesen eltemették. Kocsis István és Hartó Dávid pedig a csendőrségre mentek, ahol az esetet feljelentették. A csendőrség, majd a nagyigmándi főszolgabíró nyomozása alapján ez ügyből kifolyólag a komáromi kir. ügyészség vádiratot adott be Kelemen János lelkész, Kelemen Béla s.-lelkész és még 28, az ácsi gyülekezet szine-javát képező egyháztag ellen „magánosok elleni erőszak büntette“, „vallásháborítás vétsége“ és „vallás elleni bűntett“ címén. A törvényszék vádtanácsa az ügyészi vélemény alapján az említetteket vád alá is helyezte. A tárgyalás november 7-ére tűzetett ki. Nagy érdeklődés kisérte a pert, amelynek tárgyalásánál maga a törvényszéki elnök vitte az elnöki tisztet. Birák és ügyész : róm. kath. vallásúak, ami az ügy pártatlan elintézését csak előmozdította. Az összes vádlottak védelmét dr. Mohácsy János, a tatai egyházmegye ügyésze, közismert komáromi .„fogas“ ügyvéd látta el nagy buzgalommal; ritka, erős logi.Aiapíttatott 1804-ben. a vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzleto Aiapíttatott i864-ben Manheim Ármin, ezelőtt Altstädter J. cipőraktára Pápa, Kossuth L. utca, hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő után nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (orthopäd-munka) kiváló gondot fordít. —.— Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. "" Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át
