Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-01 / 48. szám
48. szám. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. nagyobb mértékben a Krisztus százada lesz, mint bármely eddigi megelőzője ? Említsem korunk nagy missziói jelszavát : „A világ evangélizálása ebben a nemzedékben?“ Említsem, hogy hány ezer főiskolát végzett férfi és nő adja oda életét e jelszó megvalósítására ? Említsem, hogy Keleten minő tüneményszerű gyorsasággal terjed az evangélium ? Egy a magyarázat: a szél fű, nem látod honnét és hova. Krisztus Lelke munkálkodik köztünk. * * * Valahol azt olvastam, hogy a benyomások, amelyek nem váltanak ki munkát, megcsalják az egyént és az ügyet is. Vájjon, mi mit csinálunk benyomásainkkal. amelyeket ez ünnepnapon szerzünk? Nincs más út, mintáz Ö útja, vagy a Tőle elvezető út! Melyiken fogunk járni? Szembe merünk-e nézni Jézussal? Miben áll a mi protestáns voltunk? Emlékezzünk, minő eredményre jutottunk : csak az az igazi híve a reformációnak, akit Krisztus reformált. Vájjon, mi hogy állunk e tekintetben ? Egy ílorenci filozófusról jegyezték fel, hogy nem akart belenézni Galilei távcsövébe, mert attól félt, hogy akkor meg kell győződnie arról, hogy az ö eddigi világnézete helytelen volt. Nem így vagyunk-e mi is Jézussal? A nyáron kaptam egy levelet egy diáktól, melyben az illető azt mondotta, hogy ö íél olvasni a Bibliát. Egy afrikai laluból kiűzték a misszionáriust, mert azt mondották, hogy •az a Jézus, akit a misszionárius hirdet, leleplezi őket és ez kellemetlen. Vájjon, mi hogy vagyunk Krisztussal ? Voltunk-e már a damaszkusi úton ? Jézus Krisztus tegnap és ma és örökké ugyanaz. És Ő ott áll szivünk ajtaján, felajánlja kincseit, elfogadjuk-e ? Ma akkor ünnepiünk igazán, ha kinyitjuk szívünk ajtaját és beeresztjük Öt. „Amint vagyok, bár gyötrelem S kétség rágódik lelkemen, Kívül harcok, benn félelem, Bárány Jézus, jövök“. Halljátok a wittenbergi kalapácsütéseket ? Azok azt jelentik, hogy valaki döntött és kimondta az örökkévaló igent; felesküdött Krisztusnak, hogy ne nézzen se jobbra, se balra. A reformátorok Jézus nyomdokain jártak és nekünk példát hagytak, hogy mi is Őt kövessük. „Elmúlt a csodák kora? A csodák kora mindig itt van“, mihelyt az emberek hisznek a Jézus Krisztus által Istenben. Lássuk be végre, hogy ránk is illik a szemrehányás : ti nem hisztek, ti csak azt hiszitek, hogy 415 oldal. hisztek. És lássuk be azt is, hogy hősökké az embereket csak sziklaszilárd meggyőződések, erős hit avatják és hogy hős mindaz, aki azt mondja az ellenségnek : útállak, megvetlek, soha a te szolgád nem leszek. Ily hősökké avat minket Krisztus. „Mi szeressük Őt, mert Ő előbb szeretett minket.“ „Mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világöt ; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.“ „Aki győz, örökségül nyer mindent és annak Istene leszek és az fiam lesz nékem.“ Halljátok az ígéretet ? Aki dönt, az győz, aki győz, az Isten gyermekévé lesz! Legyünk méltók a mai ünnep nagy emlékeihez ! — Vége. — Tudósítás a Sainte-Croíxban tartott díákgyülésről. Diákgyűlés (Conferanee dissociation Chrétienne d’Étudiants) volt október 1—12-én Sainte-Croixban. Ezt a szép helyen fekvő helységet választották már évekkel ezelőtt az őszi gyűlések színhelyéül. Az érkező vendégek szives fogadtatásban részesültek már az állomáson ; szálláson legnagyobbrészt Sainte-Croix vendégszerető lakosságánál voltak elhelyezve, 20—30 résztvevő pedig a közel fekvő falvakban. Nekem is az a szerencse jutott — mert csakis szerencsének nevezhető — hogy minden nap a 3—4 km.-re levő Aubersonba sétáltam ki öt társammal. A gyűlés első napján az idő nem volt valami kedvelő, a nap minduntalan vereséget szenvedett a reá zúduló felhőktől és a természet fenséges panorámájának szemlélését megakadályozta a nagy köd, mely teljes súlyával nehezedett a tájra. Ősz volt, de azért mindenki úgy jelent meg, mintha legalább is decemberben járnánk, azonban a második napon már nem volt szükség a téli ruhákra, a nagy kabátokra. Megérkezésünkkor akármekkora köd volt is, nem tudta elhomályosítani, megzavarni az öröm verőfényes sugarait, melyek mindenki arcán tündököltek, a szeretet melege minden szívet áthatott. A konferencia programmja elég változatos és gazdag volt. Minden ülés énekkel, imával és bibliamagyarázattal kezdődött. 9-én dr. Neeser brevinei lelkész mélyen járó, tudományos felolvasást tartott „Hagyomány és egyéni vallásos kísérlet“ címmel; este Landriset bexi lelkész a helység templomában intézett Ifj. Stern Lipót Pápa , Kossuth-Lajos-utca 2d. sz. Mindennemű kézimunka-, hímzést előnyomda-, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint íehér hímzésekéi és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!
