Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-17 / 46. szám
396. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1912. pithagorizálásra, vagyis az absztrakt nagyságoknak önálló létezők gyanánt felfogására, amely eljárás jogosulatlanságát már Aristoteles is tisztán belátta, legutóbb pedig Hertz teljes nyomatékkai kiemelte. Még kevésbbé vehető számba a napjainkban leginkább elterjedt és ismert Háckel-féle monizmus, amely meg sem kisérli alaptételeinek az exakt tudományokra alkalmazását, hanem megelégszik nem igazolt alapfeltevéseknek és nem bizonyított tételeknek tisztán hatásra szánt összeállításával. Ezzel szemben a haladó tudomány megcáfolhatlanúl kimutatta, hogy a monizmus alapfeltevései egytöl-egyig tarthatatlanok. S valóban szomorú világot vet kultúránk színvonalára az a sajnálatos tény — amit egyébként első sorban az üzleti élelmesség rovására kell írnunk — hogy Häckel ez irányú munkái nyelvünkön és pedig a teljesen megtévesztő „természettudományi könyvtár“ cím alatt akkor jelennek meg, amikor már azok értéktelenségét, sőt félrevezető célzatát Häckel korábbi hivei is kezdik beismerni s a természettudomány álarca alatt rejlő egyéni véleményeket igazi értékök szerint mérlegelni. A tényállás az energetika és a monizmus nagyhangú kijelentéseivel szemben tehát az, hogy az elméleti filozófiában ma egyetlen általánosan elfogadott és az összes fizikai jelenségeket felölelő magyarázat nincs, sőt számos elsőrendű fizikus szerint ilyen magyarázat egyáltalán nem is lehetséges. Még kevésbbé beszélhetünk tehát arról, hogy a biológiai, vagy lelki jelenségeket bármelyik fizikai s illetve chémiai tudomány keretébe beilleszthetnénk s azok alaptörvényeiből levezetni tudnánk. Az energia megmaradásának törvénye egymagában sokkal határozatlanabb, semhogy arra ily bonyolódott jelenségek és változások magyarázatát felépíteni lehetne. Az energi-átalakúlás korlátozottsága, az ú. n. entrópia-tétel meg nemcsakhogy nem illeszthető be a modern filozófiai irányok világfelfogásába, hanem elutasíthatlan kényszerűséggel vezet egy az anyagitól lényegesen külömbözö, rendező elvnek a felvételére. Azt a sajátságos jelenséget ugyanis, hogy az összes energianemek a hőbe és egymásba is teljesen átalakúlhatnak, ellenben a hő más energianemekbe csak korlátozott mértékben : a mechanika a statisztikai, vagyis átlagszámítás alkalmazásával a rendezetlen mozgás természetéből, annak feltételezése mellett vezeti le. Az ekként magyarázott entrópia törvény szerint a változások annál hevesebbek és tartósabbak, minél nagyobb hömérsék-külömbségek állanak fenn s annál kisebbek, minél csekélyebb a temperatura-külömbség; azonos temperatura mellett pedig minden energia-átalakúlás, tehát minden élet, sőt az energetika szerint minden létezés is teljesen megszűnik. Nyilvánvaló, hogy e következtetések a szerves lényekre teljesen érvénytelenek, mert egyfelől a szervezetek azonos belső temperatura mellett élnek és működnek s ami még csodálatosabb, azok munkájának hatásfoka a legjobb szerkesztésű gépeknél is kedvezőbb. Ennek a feltűnő és az elméleti fizika egyik kardinális tételével ellenmondásban levő jelenségnek egyedül elfogadható magyarázata az, hogy a szerves jelenségek nem tisztán rendezetlen mozgásokból erednek, tehát nem vakesetnek a szülöttei s hogy eszerint minden olyan magyarázat, amely ezt a kétségtelen tényt figyelmen kivül hagyja, nélkülözi a tudományos elmélet alapkellékét s ezért komolyan figyelembe nem vehető. Ha már az imént mondottak szerint a legalsóbb rendű szervezetek működése is kizárja a rendezetlenséget, még inkább áll ez az emberre s különösen annak lelki működésére nézve, amelyet puszta atommozgásokra, vagy fizikai és chémiai energiák átalakúlására visszavinni nem lehet. TEMPLOMI PRÉDIKÁCIÓK KÖZÖNSÉGES VASÁRNAPI ALKALMAKRA. IRTA CSÁKI ISTVÁN REF. LELKÉSZ. GYÁSZ- ÉS SIRBESZÉDEK. ^üünm □□□□□□□□üuucKi IRTA CSÁKI ISTVÁN REF. LELKÉSZ. I. KÖTET. 20 BESZÉD. 124 OLDAL. ÁRA 3 KOR. II. KÖTET. 27 BESZÉD. 104 OLDAL. ÁRA 2 KOR. KAPHATÓ KIS TIVADAR KÖNYVKERESKEDÉSÉBEN, PÁPA, FÖ-UTCA 21.-IK SZÁM.
