Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-19 / 20. szám
172. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LÁP. 1912. és vacsora jegyekkel, állások közvetítésével; kedvezményes jegyekkel a tudományos és művészi előadásokra, kiállításokra, hangversenyekre, színházakba. Tagjainak módot nyújt arra, hogy a testedzés minden ágában gyakorolják magukat. Az a Kör, amely ily nemes tevékenységet fejt ki; amely igy alapozza a jövőt: bizony méltó a dicséretre és a támogatásra. Igen helyén van, hogy e tízéves jubileum rendezésével hathatósan felhívja a protestáns társadalom figyelmét magára. Forduljon is feléje a protestáns társadalom egész figyelme és jóakaratu támogatása. Szerény eszközével eddig még szerény munkásságot fejtett ki az anyagi segélyezés terén. Erről azonban nem tehet. E téren csak a protestáns társadalom áldozatkészsége segítheti nagyobb eredményekre. A léleknemesítés, sőt talán a lélekmentés munkájában azonban igen elismerésre méltóan forgolódott nem csak Budapesten, de a vidéken is, kivált a nagyobb központokon. Teljes elismeréssel lévén úgy a derék alapítók, mint a későbbi fenntartók és vezetők nagy energiája és lelkes buzgósága iránt, szeretettel küldjük üdvözletünket: vivat, crescat, floreat! K. J. Az Esterházy grófok jogelődei. Vonatkozásul Sebestyén Bélának : „Enyingi Török Bálint, mint Pápa földesura“ című munkájára. Az Árpádok alatt Pápa királyi vagy királynői birtok; a kir. udvar papjai (Smaragdus főesperes 1225 ; Pál plébános 1245;) vagy szolgái (udvarnokok 1266), kir. jobbágyak (1345—47;) birtokolják egészen 1383-ig, amikor a királyné zálogba veti Zámbó Miklósnak. Ezt nevezném én a város története első korszakának (1225— 1389). A vegyesházi uralkodók alatt két család vetekedik az egész Pápa birtokáért; a régibb telepes Zsemlyének vagy a Pápayak (1309—1464), letelepedésüktől hűtlenségükig és a Garák (1389—1482 ;) Pápát, tudnillik a belvárost és Somlyót cserébe kapták Ivánkaszentgyörgyért 1389; 100 év múlva pedig magvaszakadt a családnak s így Pápa 2 uradalma a koronára szállt, csaknem egy időben. Ettől fogva négy évtizeden át (1484—153.7) a Zápolya család bírja adományul Mátyástól a bécsi ostromnál nyújtott segítségért; 1527—1535. pedig, Ferdinánd kegyelméből, mint már jeleztük, a reformátor Thúrzó Elek, kitől Török Bálint s jogutódai az Esterházy grófok vették át. A város gyorsan fejlődik a Garák alatt: 1398. civitas; 1401. oppidum; 1441. castellum; 1444-ben már castrum van benne. 1439 iki adomány levelében Albert felségjogai egy részét, a bíráskodást, a földesúrra ruházza s vámmentességet biztosít lakóinak. Ilyen kiváltságokkal emelkedett Pápa a Dunántúl leghatalmasabb gócpontjává (a 14. században például 600 forint királyi adót fizetett, az egész megye adójának V5-ét;) virágzása korát Török Bálint alatt érte el s megtartotta férfiágának kihalásáig, 1618-ig; akkor, mint a többi városok, a háborús világban, hanyatlásnak indult s csak pár évtizede kezd megint erőt gyűjteni. Mint philogus, 2 következtetést engedek itt meg magamnak, okulásul a historicusoknak. Én Pápa város nevét a Popo családtól származónak nem hiszem, mert ezek sose bírták Pápát; ellenben „Poppá“ „Pappa“ (még 1678-ban is) talán a szlávból érthető meg ; u. i. pop = pap ; popa = papé, úgy mint Knyezsa, Knyizsa (Kenese), a királyé; — amilyen szláv helynévvel bőven találkozunk e vidéken Sz. István király görög adománylevelében, ahogy azt Kálmán átírta a veszprémvölgyi apácáknak (pl. Podrug, ma : Padrag, — a. m. a szög alatt), vagy magyarul is: Szentk irályszabadja. Popa tehát papé, papföldje volt; István király papoknak adta, védőszentjének, István vértanúnak tiszteletére alapítván itt egyházat. Ezt erősíti meg a város pecsétjén látható cimerkép (1. Kapossy, „Pápa város egyetemes leírása“ 363. lapján), térdeplő diakónus. Ámde ennek a térdepelő papnak tonsurája van, tehát barát volt, szerzetes ; Sz. István korában csak bencés lehetett. A 13. századi oklevelek pedig világi papokat emlegetnek (főesperes, plébános). Lehettek egyidejűleg mind a ketten: világi papok és bencésrendü szerzetesek; mind két rendű papság máig is megvan s birtokos a városban. Ez az első megjegyzésem. A másik pedig, hogy Zsemlyér nem lehet zsemlyeszerű föld, mert az Árpádok korában tudatosan még nem képeztek új szókat szláv képzővel („r“); zsemlye TT O f % r % Káté, irta: Kis József. IV. új tantervszerinti kiadás. Ara: 32 fill. It AmlllinQpiAl Emléklap, finom papíron, ízléses kivitelben. Ára: 5 fillér. XiiXi Miauiul Ajándékok: Vallásos iratok, Bibliai fali iratok, Zsoltárok, _____________ímakönyvek, Szentirások, Koszorú füzetek, „Házi Kincstár“ kötetei, Képes új-testamentum, stb. nagy választékban kapható: ■ ■ Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápa, Fő-utca 21-ik szám. — -
