Dunántúli Protestáns Lap, 1912 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-24 / 12. szám
Huszonharmadik évfolyam. 12. szám. Pápa, 1912 március 24. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. AZ EGYHÁZ ÉS ISKOLA KÖRÉBŐL. A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez: Kis József felelős = szerkesztő címére küldendők. = Megjelenik minden vasárnap. Az előfizetési díjak (egy évre 9 K, félévre 4’50 K), hirdetések, reklamációk: Faragó János főmunkatárs címére küldendők. i Jézus elfogatása.* „ A názáreti Jézust keresitek ? “ „ Én vagyok az! ... De csattan éles dorgálása is : „ Mint egy gonosztevő ember ellen jöttetek szablyákkal és fustélyokkal . . . Lám minden nap ti közietek voltam a templomban és a ti kezeiteket nem vetettétek én reám : de ez ama ti órátok és a setétség hatalma!“ Megjegyeztétek dorgáló szavait ? Tengernek mélysége és tenger-gyöngy szépsége ragyog fel ezekben : ellenségeit is szerető léleknek mélysége . . . üldözői sorsát is munkáló szív fényes gyöngye. Mert e dorgálás is megtérést óhajtó szeretet munkája . . . Oly forma beszéd ez, mint aminöt pár nappal ezelőtt Jeruzsálem felett sírt el, hogy az az utolsó időkben térne meg, meggondolván, ami békességére való, vagy csak rohanjon tovább a végromlás felé . . . Csak hogy a bűnösök nem igen szokták kiérezni a fenyegető Ítélet mellett a mentő szeretetet.. . Csak' hogy többnyire szándékos orcapirítást éreznek csupán, melyért megtorlást és bosszút kell állani ... Oh az utolsó percben téríteni, midőn a setétség hatalma teljes, még az Urnák sem sikerül mindig . . . Nem döbbentek meg e tény hallattára ? És nem kérditek ezt tudva, hát a Krisztus miért pazarolja akkor igyekezetét, hasztalan erőlködvén ? . . . Azért, mert a jó Pásztor kész elhagyni kilencvenkilenc igazat, hogy a századik eltévelyedettet az elveszés percében is megmentse. Azért, mert a Krisztus tudja, hogy a megtérítésnek más útja *Mészáro8 János ócsai (Pest megye) református lelkész „A keresztyénség lényege“ szószéki egyházi beszédek alakjában cimü, igen tartalmas, tanulmányozásra nagyon érdemes művéből. I. kötet. (B. rész.) 302 lap. nincs Isten tanácsában . . . Mert orcapirulás és szégyen, megkeseredés és bánat szerez idvességre való megtérést . . . Innen van, hogy beszéde orcapirító, mikor bűneinket szemünkbe vágja — szeretettel . . . Mégis . . . Szeretetének leheletét elfojtja a szégyen nyomán támadt gőgünk, legáldandóbb törekvését meghiúsítja sértett büszkeségünk . . . Szemébe szórhatod bűnét a próféta-gyilkos Jeruzsálemnek Megváltóm, hogy most az utolsó időben gondolná meg a békességére valót . . . téged is itt ölnek meg és épen azért sietteték halálod . . . Arcába dobhatod gyalázatát ellenségeidnek, itt a Getsemánéban, hogy megkeseredett szívvel ez utolsó estén megtérnének, . . . épen ezért követelik s különösen ezért sürgetik a keresztedet . . . Megszégyenítheted a főpapot, hogy az utolsó órán ismerjen el téged . . . épen ez erőszakoskodik veszteden s különösen ezért dühöng ellened . . . Hiába í Hiába . . . Hívod — amint hívnod kell — az egész világot, az összes hivatalosakat, de, csak a választottak, a tieid értenek meg ! Hát ti kiéreztétek-e, Testvéreim, orcapirító beszédéből is szeretetét? Tapasztaltátok-e szemetekbe szórt igazából is üdvötök — munkáló igyekezetét ? Boldog, kinek ezt szégyen árán érezni nem kell! Nagyon boldog, ki azt pirongatás utján is érezni tudja! . . . Mert mi is sokszor szó nélkül türtük nyilvános feddését, mint a papifejedelmek és vének, kikre, mint a pöröly csapás, a nép előtt hullott megtérésre hivó kemény beszéde: „Jaj ti néktek, képmutató farizeusok és Írástudók, mert szinte hasonlatosak vagytok a megfehérűett koporsókhoz : kívül szépek,
