Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-02-26 / 9. szám

9. szám.

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

77. oldal.

abban az értelemben, hogy megválogatja növendékeit, elsőséget biztosít a felvételnél a jeles és jó éretteknek s akik valamely nyelvet (német, francia) beszélnek; így is csak 25 növendéket vesz föl az első évre. Ezeknek megélhetése eléggé biztosítva van, arányítva a budapestiekéhez és kolozsváriakéhoz ; van m. e. 30, 5—600, sőt 2500 koronás ösztöndíj; a tandíj is alacsony (80 K egy évre). Körülbelül minden második tanuló élete van tehát biztosítva. Ilyen erős kiválogatás megérdemelné az egésznek, mind az 50 hallgatónak biztosítását ; ez volna az igazi demokrácia ; így tett Napoleon, mikor a 32 licéét alapította; a szervezéssel egyidejűleg minden líceum kapott 200 alapítványt, összesen tehát 6400-at; ennyi hű. embert biztosított magának örök időkre; mi meg csak mutogatjuk a demokráciát Ízelítőnek; az iskolákban, de meg nem valósítjuk. Legelőbbre vannak e tekintetben az ősi protestáns iskolák.

A kereskedelmi iskolák szemességét bizonyítja, hogy, amint maguk fölveszik a felső ipariskolák végzett növendékeit az akadémiai kurzusra, akik így egy évvel előbb jutnak ide, mint a gimn. vagy reáliskola érett tanulói, a maguk abiturienseinek is biztosították a gazdasági akadémiákra való felvételt; de ezek az akadémiák konzervetívebbek, amennyiben kereskedelmi érettségivel csak olyanokat vesznek föl, akiknek jeles vagy jó az általános osztályzatuk. így az ipari és kereskedelmi iskolák azon hatását, hogy a középiskola

IV. osztálya után elvonja a középiskolák ifjúságát a gyorsabb boldogulás biztosításával, a gazdasági akadémiák közömbösítik.

III. FEJEZET.

Végére jutottam tanulmányomnak; csak az van hátra, hogy konkrét javaslatot is tegyek, eszméim megvalósítására. Ez volna pedig:

Egy kormányrendelet vagy törvényjavaslat kieszközlése, mely szabályozza a) a mezőgazdasági iskolák, b) az ipariskolák alsóbb fokozataiból a középsőkbe, ezekből a felsőkbe (akadémiákra) való föllépést, úgy hogy a saját szakmában tanulással eltöltött idő a föllebb lépésre egyértékünek tekintessék a középiskolák hasonló számú évekre terjedő tanulásával;

c) a mezőgazdasági és ipari szakiskolák, szerves kiképzésük után, legyenek nyitva a középiskolák számára; különösen pedig szerveztessenek 1—2 éves tanfolyamok az érettségizett ifjak számára.

d) A kereskedelmi akadémiák száma szaporíttassék, legalább 10-re a mostani keresk. iskolákhoz (40) viszonyítva; a meglevő felsőkereskedelmi iskolák fokozatos kifejlesztésével. A keresk. akadémiák tantervéből a nyelvek, közgazdasági tárgyak adassanak elő gazdasági akadémiákon is.

Égy vagyok meggyőződve, hogy ez intézkedések megtörténte után a középiskola, különösen a gimnázium tökéletesen megszabadul a zsúfoltságtól; növendékei előtt megnyílik minden olcsóbb, a megélést biztosító életpálya; az érettségiig fölmenő ambiciózus elemek pedig nem lesznek kénytelenek a megélésért tülekedni, ha az egyetemre kerülnek.

Ha javaslatomat az igazgatók értekezlete elvben elfogadja s a főigazgatóké a vallás- és közokt. miniszternek kivitelre ajánlani fogja, az országos közoktatási tanács volna, szerintem, az a testület, mely ezt a nagyszabású tanügyi reformot minden irányban kidolgozná s akkor kerülne, végleges formában, mint javaslat, a vallás- és közokt. miniszter, az összminiszterium vagy a törvényhozás elé. Ha már reformot akarunk, ne szaladgáljunk jelszókért a szomszédba; van itt, hazai talajon, alkalom, olyan gyökeres reform, végbevitelére, amilyen alig merült fel egy negyedszázad óta.

Dolgozatom érdemi részét ezzel befejeztem ; hátra volna még az indokolás vagy magyarázat, melyet, legnagyobb sajnálatomra, mellőzni vagyok kénytelen, azért, hogy az egész munka kiadása idejére elkészülhessen.

Sarudy György.

Végszó.

A Herczegszőllősi kánonok 239—240. lapjain közölt egyházak és lelkészek névsorát ha Összekapcsoljuk, azt a képet nyerjük, mintha a XVI. század kilencvenes éveiben

Zselizen: Magyarádi Mihály,

Kuralyon : Dániel András,

Kálnán : Taksonyi János,

Sáróban : Corvin Ábel,

Varsányban: Corvin Illés,

Perőcsényben : Farnadi Mihály lett volna a lelkész. Es ebben áll Mohos tévedése, mert a megnevezett egyházakban mindenütt más volt a lelkész Szilágyi Benjámin István synodáliái szerint, mint helyreigazításomból is kitűnik, vagyis

Zselizen: Bukonvi Mihály,

Kuralyon : Magyarádi Mihály,

Kálnán : Dániel András,

Sáróban: Taksonyi János,

Varsányban: Corvin Ábel,

Perőcsényben: Corvin Illyés,

Farnadon : Farnadi Mihály.

Ezt minden elfogulatlan olvasó észre veszi, de „s.“ erőnek-erejével nem akarja ezt meglátni. Erről — s nem a Dunántúli egyházkerület történetéről — mondtam, hogy nem megyek vele gombostűt keresni a szénaboglyában, s ezért kértem, hogy jobb szemüveget használjon.

Jobb és megbízhatóbb ITlRgVclkclt M* st Íj 1 &. 11 Bél a magkereskedése

olcsóbban senki sem ad, mint Budapest, Üllői-út 11. szám.

ffésr" A. Kálvin-tér mellett.

* Tessék árjegyzéket kérni!