Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-01 / 1. szám
1911, 4. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP., Közben célszerűnek találtam az értekezés kinyomatását azért, hogy a tanügyi hatóságok, szakkörök s más érdeklődők is alaposabban szemügyre vehessék; ezalatt változott a cim is a mostanira, a tartalom pedig némely részlettel megbővült, anélkül, hogy ez a körülmény az elfogadott indítványokat befolyásolná. A fejtegetés sajátom, melyért helyt állok s nem kívánom érte a felelősséget áthárítani a testületre. Helyt állok azért a többször hangoztatott nyilatkozatomért is, hogy iskoláink egy részén, a gazdasági akadémiákon, kevesebbet tanulnak, mint kellene; katonasorban levő, szellemileg is fejlett ifjakat csak napi 2—3 órai oktatásban részesíteni, túlságos fényűzés; ipari szakiskoláink a. másik túlzásba esnek, többet tanítanak, mint kellene s szabad volna, az egészség kockáztatása, a fejlődés megakasztása nélkül, azáltal, hogy napi 9 órán át tartanak az iskolában 13—14 éves gyermekeket. Régi meggyőződésem az is, amiből titkot nem csinálok, hogy modern középiskoláink, a reál- és polgári iskola, mást tanítanak, mint ami hivatásuk lenne; utánozzák t. i. latin kurzusaikkal a gimnáziumot. Úgy kell tehát lenni, hogy minden fajta iskolánk vágyainak netovábbja olyanná lenni, mint a gimnázium, amivel bizonyítva van, s azt vallom magam is, hogy legtökéletesebb iskolatípusunk a gimnázium; az újabb keletű iskolák s a társadalom szakadatlanul folytatott ostroma elérni a gimnáziumot tanulmányi szervezetében, bejutni osztályaiba, — óriási tömegeit zúdította a tanulóknak a gimnáziumba; torlódás, zsúfoltság, az érettségi devalvatiója járt ennek a nyomán s az eredetileg arisztokrata tanintézetet, a gimnáziumot „vezető osztályok tanintézete“ demokratizálta, — ami egymagában nem volna baj, — de proletarizálta és pauperizálta is, annyira, hogy a helyzet tarthatatlansága miatt ma már tenni kell valamit, megkezdeni a gyökeres újítást, de nem a gimnáziumon, mert ennek szervezete jó, kifogástalanul is működnék, ha nem kívánnának tőle lehetetlen feladatot, hogy az egész társadalom minden rétegét ő nevelje; a gyökeres újjászervezést végre kell hajtani a szakiskolákon, demokratikus szellemben ; lehetővé kell tenni úgy a gazdasági, mint a műszaki, nemkülömben a kereskedelmi iskolákon a feljebb lépést minden fokozatban, az alsófoku intézetből a középfokúba, ebből a felsőbe az akadémiákig, műegyetemig, tudományegyetemig ; legyen betudva a szakpályán tanulással eltöltött idő legalább annyiba, mintha a tanulás r nem a szakpályán, hanem a gimnáziumban történnék. Óriási tömegek előtt nyitjuk így meg a művelődés útját, egyúttal a gimnáziumot is visszaadjuk rendeltetésének; megmarad a tudományegyetemre előkészítő tanintézetnek. Főnyavalyája, a zsúfoltság, orvoslást talál; az a kis kanapépör a reáliskolával, élét veszti; a Vili. osztályban elejtjük az osztályvizsgát, de tartunk érettségit minden tárgyból a következő csoportokban: a) ó-kori nyelvek (latin, görög); uj-kori nyelvek (magyar, német, a reáliskolában francia is); c) történelmi tudományok : vallás, bölcsészet, egyetemes és nemzeti történelem; d) természettudományok. A fiú tetszése szerint választ a csoportokból egyet-kettőt; idővel, ha szükségét érzi, megszerezheti a képesítést az elmaradt csoportok vagy tárgyak bármelyikéből. A tárgyak ezen megosztása átmenet a középiskola általános képzéséből az egyetemi szakképzésre. * * * Nálunk, magyaroknál, „a fiút iskoláztatni“ körülbelül annyi, mint beíratni a gimnáziumba; „kenyeret adni a kezébe“ majdnem egyforma a diplomaszerzéssel. Gimnázium és egyetem azok a typikus iskoláink, „melyek a társadalom vezető osztályait képzik“! Á gimnáziumok ennélfogva mindig népesednek, a párhuzamos osztályok szaporodnak, a zsúfoltság mindig nyomasztóbban terjed; nem segit a bajon se a „numerus clausus“, a maximális létszám megállapítása osztályonként, se új gimnáziumok nyitása; a törvényes létszámot, felsőbb hatósági engedéllyel, átlehet lépni; a „diplomás emberek“ ugyan nem tudnak kenyeret kapni, sőt azokéból is letördelnek jókora darabkákat, akiknek, olyan amilyen, kijutott; azért szaporítjuk a gimnáziumokat s a létszám emelkedését örvendetes fejlődésnek minősítjük, mert hisz „terjed a felvilágosodás a legszélesebb rétegekben“. Igaz, van és pedig régóta, olyan áramlat, mely a zsúfoltságnak radikálisan útját akarja szegni a minősítési törvény megváltoztatásával; ne legyen kénytelen mindenki gimnáziumi érettségit tenni, csak az, aki egyetemre készül, — ez a foglalata röviden ennek a gyökeres remedium alkalmazásának. Az elvet könnyebb felállítani, mint megvalósítani, mert a baj oka mélyebben rejlik, hogy sem egy paedagogiai recepttel orvosolni lehetne. Az OKTE 1910. julius hó 3., 4-én Nagyváradon tartott közgyűlésén Schneller István kolozsvári egyetemi tanár nem kívánt egyebet, mint az érettségi vizsgálat eltörlését. Érvelése olyan meggyőző volt, hogy a közgyűlés már-már eltörülte az érettségit; akkor léptek közbe az angurok egy kompromisszummal, t. i. hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter sürgősen revideáltassa az érettségi vizsgálati szabályzatot az országos közoktatási tanáccsal; így megmaradt a decorum; különben megtörtént volna, hogy a közgyűlés, szinte egyhangúlag, eltörli az érettségit, de azért év végén csak úgy érettségiznek, mintha semmi sem történt volna. T. i. a vizsgálati rendszer megváltoztatására nem az OKTE közgyűlése illetékes, de vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter, vagy a törvényhozás. Ott pedig nem oly könnyedén megy a kapacitálás. Különben is, bár tagadhatatlanul komikus, hogy a mai érettségi könnyebb az osztályvizsgánál (hisz öt tárgyból nincs érettségi, melyből osztályvizsga van), fenntartása tehát nem belső értéke, hanem azon taktika miatt szükséges, mert eltörlése után még többen tódulnának az egyetemekre, főiskolákra, mint idáig, növelnék tehát a versenyt, illetve szaporítanák a diplomás proletárokat. RégnCf Pál templom- és díszfestő Pápa. Templomok festéséről számos elismerő levél! — Több kiállításon kitüntetve! Több pápai templom restaurátora ! — Elvállal szobák, termek művészi festését! Alapíttatott Í87í-ben. — Cím- és betűfestészet! — Modem kivitel! — Szolid árak! — Alapíttatott Í87í-ben.
