Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1911-01-22 / 4. szám
80. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. a vetőmagot — egy esztendőben kétszer is arathattak: bizony legelőkké formálódtak legnagyobbrészt a nagy latifundiumok s a földmivelők visszasüllyedtek pásztori életsorba; a büszke tanácsurak, lovagok utódai pedig szerencselovagoknak, kalandoroknak, a legjobb esetben udvaroncoknak csaptak föl. Ilyen tanulságokra összetett kézzel várjuk-e Aesopus emberével, mig lefolyik a viz a mederből, vagy pedig, bízva a „kiművelt emberi elme“ hatalmában, közös erővel készüljünk a fenyegető csapás elhárítására ? Emberhez méltóbb munka ez; vegyük hát szemügyre, hogyan kellene megszervezni ? b) A gimnázium és a szakiskolák. Szakiskolák alatt a mezőgazdasági-, ipari- és kereskedelmi iskolákat értem; megítélésüknél figyelembe kell venni történeti fejlődésüket; ebből érthetők előnyeik és hátrányaik; tanulságaik nagyon érdekesek különösen a gimnáziumra nézve. Mig a gimnáziumi és reáliskolai tanulók száma 66000, a főiskolai hallgatókét 13000-ben mutatja ki a hivatalos statisztika. Hova lesz hát a középiskolai tanulók 4/5-e? Keveset változik az arány, ha az I. és VIII. osztályról vizsgázott tanulókat vetjük egybe; vizsgázott az I.-ről 13651, a VIII.-ról 4848; elmaradt 8803, 2/3, a főiskolákra vonatkoztatva 4/5; a kettő között (10/J5—12/15) 2/15 a külömbség. Azt szokták rendesen felelni, hogy a gimnázium kiválogatja, megrostálja az oda nem való elemeket. Ámde ezzel a felelettel be nem érhetjük; ahol a rostán 4/5-e esik keresztül a szemnek, ott nemcsak a szemekben, de a rostában is hibának kell lenni; mert hogy a tanulók 4/5-e essék áldozatul annak, hogy llh-e boldoguljon, az csakugyan nem igazság. Ha pedig csak ennek az kell fölkerülni a főiskolákra, a méltányosság azt kívánja, hogy ennek a kirostált 4/5-nek a sorsával is legalább foglalkozzunk s iránta érdeklődjünk; a főiskolák mai népességének fentartására t. i. elégséges, ha a középiskolák tanulóinak számát a mainak Vö-ére csökkentjük; ezeket pedig valamennyit céljukhoz vezetjük, az érettségihez. Hogy kis létszám mellett a tanítás célját általában el is érhetjük minden tanulóval, arra elég példát idézhetni a tanügyi irodalomból. (Pl. a fiumei tengerészeti akadémia egy előkészítő és három szakosztályán 46 tanuló közül egy sem bukott el, az intézet 1909—10-iki értesítője szerint.) Hogy a középiskolákból a főiskolákra nézve kiselejtezett 4/5, m. e. 53000 tanuló nem ép a maga, vagy szülei jószántából iratkozik gimnáziumba,- vagy reáliskolába létszámszaporítónak, hanem az intézmények, a viszonyok kényszere folytán, arról egy kis körültekintéssel meggyőződhetünk; egészséges viszonyok tehát csak akkor lesznek a középiskolákon, ha létszámuknak 4/5-tői, akik nem odavalók, megszabadulnak, illetve ha ezen 4/5 tisztességes elhelyezéséről, boldogulásáról, őszinte jóakarattal gondoskodunk. * E célzattal vegyük szemügyre a szakiskolákat. a) A mezőgazdasági szakiskoláknak legelőbb a főiskolai tagozata alakult ki, a bányászati és erdészeti akadémia Mária Terézia alatt 1772-ben; ma tulajdonkép mérnököket képesít 4 fakultáson (bányamérnök, vaskohó-, fémkohó- és erdőmérnök); a hallgatók száma volt 1909-ben 136 („Érettségi után“, irta Mentor, 1910. adatai) 4 éves tanfolyamokkal. 25 évvel később, 1797-ben alapította Festetich György gr. Keszthelyen a Georgikont, mely ma akadémia, 3 éves kurzussal, 126 hallgatóval. Első sorban saját uradalmai részére kívánt tiszteket és munkásokat képezni; ezekből a munkásképzőkből, vagyis ezek mintájára szervezték a mai, külömböző fajta alsófoku mezőgazdasági szakiskolákat, mint földmives-iskola, vincellérképző, 2 éves tanfolyamokkal; méhésziskola, baromfi tenyésztő, tejgazdasági, erdővédő, kertészsegéd, bányász stb. egy-két éves tanfolyamokkal. 1818-ban alapította Albert szász-tescheni herceg, Mária Terézia veje a magyaróvári gazdasági akadémiát, hogy nagyterjedelmü uradalmai számára tiszteket képezzen ; hosszú ideig nemcsak Magyarországon, de egész Európában az egyetlen mezőgazdasági akadémia volt, 2 éves tanfolyammal. Tanítási nyelve egész a kiegyezésig német volt. Hallgatói száma legutóbb 147 volt. A tanfolyam 1907—8-ban lett 3 éves; ekkor szervezték át a többi gazdasági felsőbb tanintézetet is akadémiává; u. m.: a kassait (alakult 1875.); hallgató száma legutóbb volt 100; a kolozsvárit (alakult 1869); hallgatói száma 145; a debreczenit, hallgatói száma 125. A kiegyezés óta alakult főiskolává az állatorvosi is, pedig a neve: med. vetus\ ma 4 évfolyamú s doktorátust is ad. Hallgatói száma legutóbb 283 volt. Ezen a 7 gazdasági főiskolán az összes hallgatóság száma 1059 volt, félannyi, mint a kolozsvári tudomány egyetemé (2128); a budapesti tudomány egyetem hallgatói a múlt iskolai évben ép hétszer ennyien voltak; ezekhez járul m. e. 2000 vidéki jogász s 2000 hittanhallgató. Hogy sokkal egészségesebb állapot lenne, ha 13000 mezőgazdasági s 1000 tudomány egyetemi hallgató lenne, gondolom, senki sem vonja kétségbe; már csak az oktatás lehetősége tekintetéből is. A gazdasági akadémiákon egy-egy évfolyamra jut átlag 42 hallgató ; a Selmecbányái akadémián 34, az állatorvosi akadémián 70—71, a budapesti jogi fakultáson majdnem 1000 (982). A fenntartási költségek szempontjából valóságos rablógazdálkodás van a budapesti tudomány egyetemen ; a kolozsvári tudomány egyetem fenntartási költsége (1908-ban), 800.000 kor., 2000 hallgatóval, a budapestié 1,600.000 kor., 31/2 ennyi hallgatóval; 2,800.000 K-t kellene költeni a budapesti tudományegyetemre a kolozsvárihoz viszonyítva, a hallgatók számát tekintve; a külömbözetből (1,200.000) dotálni lehetne egy tudományegyetemet vagy 2 műegyetemet, a mai keretek közt. A zsúfoltságnak kárát vallja a budapesti tudományegyetem, első sorban ennek hallgatósága; 10 — 17°/0-al több bukik a budapesti jogi facultáson, mint a kolozs-Alapíttatott 1864-ben. A vidék legrégibb ÓS legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1864-ben. JV[ anheim ezelőtt ^ÜtstäStei] J. cipöi|al;tai|a 5ápa. gossati^ Lajos utca hol mértéin szerint, vagy egy beküldött minta-cipő irtán nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól áUó cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophäd-munka) kiváló gondot fordit. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vizmenteá vadászcipőit és csizmáit. t zletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
