Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-12-17 / 51. szám

434. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1911. Tanácsbiró-választások. Két egyházi és két világi új egybázkerületi tanácsbiróság kerül választás alá legközelebb és bizonnyal meg fognak kezdődni — vagy már megkezdődtek — a mozgolódások, mivel ilyen téren az irigység sem foghatja ránk, hogy mozdulatlanok volnánk. A megengedhető szóbeli és levélbeli bizal­mas ajánlások, fölkérések, bizalmas értekezleti megbeszéléseken kivül talán ismét jönni fognak nagy hamarsággal a hivatalos formában, kivé­tel nélkül minden lelkészi hivatalhoz megkül­dött értesítések, sőt nyilt hivatalos levelező-lapok, melyek tudatják olyan megállapodások, értekez­letek egyhangú véleményét, mely értekezletek soha nem is voltak, vagy ha voltak, nem egy, hanem nagyon is sokhanguak voltak, s ha mégis egy­hangúak voltak, egészen másként szóltak, mint az értesítés, melynek elkövetője talán ott sem volt az értekezleten, melynek tolmácsaként tolja fel magát. Annyi bizonyos, hogy némely lelkész úr valóságos virtuóz gyanánt tündöklik az értesí­tések szétröpítésében. Sőt láttunk bizony már egy alkalommal esperesi szavazatra felhívó ívet is, melyre az is rá volt vezetve, hogy „felsőbb helyen“ igen kedves dolog volna, ha ezt és ezt az urat érné a választás. Ne csodálkozzunk aztán, ha az egyhangú megállapodások, értekezletek, biztos értesítések mellett mégsem egyhangú a szavazások ered­ménye. Hiszen az illető urak felszólító hivata­­talos levelére, vagy pláne levelező-lapjára sok más lelkész feleli boszusan ezt a paradoxont: „ha hallgattál volna, rád hallgattam volna.“ Sokszor ellenkezökép sül el az ilyen, mások meggyőződését szállítgató kézláboskodás. Tehát minél kevesebbet, vagy semmit sem kérünk ezekből — a jó ügy érdekében! Nem szorult erre az a papság, amely kerületi fögondnokunk választásánál olyan válságos időkben bizonyította be fényes eredménnyel a maga érettségét! És még egy helytelen vélekedést akarunk e tárggyal kapcsolatban kijavítani. Mikor tanács­­bíró választás van, megtörténik, hogy valamely lelkészi egyén igy érvel : „világi részről csak törvénytudó jogászokat válasszunk, mert hiába, mi papok a törvényhez nem értünk“. A kórus rendesen rá is zengi az aranyigazságot: „no természetesen, nem értünk, hisz nem mester­ségünk“. „Mi papok a törvényhez nem értünk“. Ez mindenesetre megállhat, mint egyéni dolog; de mindannyiszor sajnálkozás fog el, ha látom, hogy sokan a lelkészek közül, minden habozás nélkül, általánosságban csak elárulják ezt a szegénységi bizonyítványt. Aki nem érti meg az E. T.-nek — mert hiszen itt csak erről lehet szó — akár a tör­vénykezésről szóló részét is — mely elég vilá­gosan van megírva — ne legyen pap, mert mint egyházközségi bírósági elnöknek egyszer valamikor mégis csak akadhat törvényszerűen ellátni és vezetni való ügye : mit csinál akkor ? Milyen pap az, aki egyháza jogaira, törvény­kezésére, alkotmányára ezt mondja kényelmesen: én ahhoz nem érték ? Akinek pedig olyan fogalmai vannak az egyházi bíráskodásról, hogy ott csak a világiak, főként azok közt is a jogászoknak kell tudni és érteni a törvényhez, s azt képzeli, hogy a papi tanácsbiró feladata csak az, hogy a „nem értünk hozzá“ csendes sajkájában ringatódzva, mint mentő horgonyt, várjon egy előadói, vagy más jogi véleményt, melybe megkönnyebbülten kapaszkodhatik: az ne üljön bírói székbe és fökép ne akarja elhitetni senkivel, hogy ez a helyes felfogás, mert bizony úgy a papi, mint világi oldalról egyformán szükséges a törvény értése, sőt ez még csak a legelemibb követel­mény. Hol van még bonyolult eseteket önállóan megfigyelni, megvizsgálni, megítélni, teljesen az igazság lelke szerint mérlegelni képes elme ? Félre hát a hamis jelszavakkal Akár papi, akár világi — jogász, akár világi — más foglal-Most jelent meg AT Ffp7ll^i Iptipl ....— a főiskolai nyomdában-------- C mA* mmrnt ■ WA m mJÍ4^ ■ IvV Vll Bevezetéstani tanulmány. — Theologiai magántanári vizsgálatra irta : Pongrácz József pápai ref. theol. akad. helyettes tanár. — Ára 2*50 K. — Megrendelhető Kis Tivadar könyv- és papirkereskedésében Pápán, Fő-utca 21. szám ........ ■ —

Next

/
Thumbnails
Contents