Dunántúli Protestáns Lap, 1911 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1911-06-04 / 23. szám

194. oldal. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP. 1911. a józan belátás ideje? Várhatjuk-e, hogy meg­értik az emberek, hogy a Krisztus országa nem e világból való ?! Hogy nem pénz; nem az arany, ezüst bősége, csillogása; nem a hatalom nyers ereje, hanem a lélek, a Krisztus lelke a fen tartója? Bizony még mindig nagy oka van a Krisztusnak, hogy könyörögjön, hogy mind­nyájan jussunk el a hitnek egységére és mind­nyájan legyünk egyek Őbenne! Milyen csodás fordulatot adna az a világnak, ha egyek lennénk a Krisztussal az erény ápolásában, a bűn irtá­sában ! Szentlélek világosítsd meg értelmünket, szenteld meg szivünket! „Hit és haza“. — Schönherr drámája. — A protestántizmus nemcsak mint eszmeáramlat termékenyítette meg az irodalmat, de a vele kapcso­latos események is évszázadokon át mindig bőséges anyagot szolgáltattak a költészetnek. A reformáció és ellenreformáció korából vett tárgyú költői művekkel főkép a XVIII. század végétől kezdve találkozunk, amikor a költők már bizonyos távlatból tekintik az eseményeket s teljesen megértvén a kor hangulatát, az eseményeket, eszméket, egyéneket tárgyilagosan bírálják meg. Egy közös jellemző vonásuk van mindazoknak a költői műveknek — s főkép a drámáknak, — melyek tárgyu­kat a reformáció köréből merítik. Hőseik legtöbbször uralkodók, vezérek vagy ha polgárok is, a polgárság vezetői. Csak Goethe Egmontjára, Schiller Don Garlo­­sára, Stuart Máriájára vagy hogy egy magyar és elég friss példát említsek, a Fényes Kurucz Feja Dávidjára utalok, melyek mindegyikében a protestántizmus korá­nak kiválóságai jelennek meg előttünk a drámai cselek­­vény hősei gyanánt. A nép, amely a maga egyszerűbb, szűkebbre szabott világában ugyanazon forrongásnak volt részese, mint a vezetők — királyok, papok, urak, rablólovagok, polgármesterek —, a nép, amely a maga szerény ismeretlenségében ugyanolyan szenvedéseken, tragikus küzdelmeken ment át, mint a nagyok, a nép legtöbbször csak tömegként, Staffage gyanánt jelent meg e drámákban szemünk előtt. A nép fiai egyénen­ként nem lettek drámák hőseivé. Talán az első darab, mely szakít e téren a hagyománnyal és a vallásüldö­zéssel kapcsolatban a nép embereit helyezi a drámai érdeklődés homlokterébe, Schönherr Károlynak „Hit és haza“ cimü drámája. Ez a darab, amely alig egy féléve került először szinre s csak mostanában jelent meg nyomtatásban, nagy feltűnést keltett és éles polémiákat idézett elő. Több katholikus városban eltiltották szinre hozatalát, viszont Wienben, hol a Deutsches Volkstheaterben játszák, az ötvenedik előadás dicsőségét is megérte. Megnézte a német császár, mélyen megindult láttán s tiltakozott az ellen, hogy a darab felekezetileg elfogult volna. Mert bizonyos oldalról ezzel vádolták, hogy el­fogult s hogy a katholicizmus ellen izgat. A dráma tartalmának rövid ismertetése meg fogja cáfolni a vádat. Schönherr nem felekezetileg elfogult iró, hanem igazi művészi realista. Megdönthetien történeti tények alapján megdöbbentő hű képét nyújtja a kornak. Személyei költöttek, de a történeti háttér való. Rotték tán nem éltek, de éltek százan meg százan, kiknek története azonos a Rotték sorsával. Háttér gyanánt az osztrák ellenreformáció szol­gál. Színhelynek a költő egy „alpesi tartományt* nevez meg, ám ez nem lehet más, mint Salzburg. Az a Salzburg, ahol a „Liebtätige Gera gegen die Salz­burger Emigranten“ története is végbement, amelyet az irodalomtörténet a Goethe „Herrmann és Dorottyá“­­jának forrásaként ismer. Az irgalmas Gera, aki az eredeti forrás szerint hazájukból kiűzött protestánso­kon segít, Goethe költeményében a francia forradalom német menekültjeivel szemben gyakorolja a keresz­tyéni irgalmat. Ez a változtatás azért történt, mert Goethe az eseményt közelebb akarta hozni saját korá­hoz. Ő a történetben saját kora, az ébredő német nacionálizmus eszméit akarta megtéstesíteni, míg Schönherr szigorúan történeti alapon állva a történeti kor eszméit és hangulatát örökíti meg. Más lévén cél­juk, mindegyik költő másképen bánik egyazon anyaggal. A „Hit és haza“ a Rott-család tragédiája. A drámai összeütközés magva egyfelől a hazához, a szülőföldhöz, másfelől a hithez való ragaszkodásban rejlik. A Rott-család tagjainak legtöbbje jobban ragasz­kodik az előbbihez, a hazai röghöz, az ősöktől öröklött birtokhoz, semmint hitéhez. Egy tagja volt csupán a családnak, kinek előbb való volt hite, mint hona, ez Rótt Péter, el is kellett már neki régen bújdosnia. Rótt Kristóf, a darab hőse és öreg, beteg apja titkol­ják protestáns hitüket, még Kristóf felesége, aki búzgó Konfirmációi emléklapok ízléses kivitelben, darabja 5 fillér. • • ■ - '..— Konfirmációi ajándéknak alkalmas: Uj-testámentom, Uj-testámentom zsoltárokkal, Zsoltárok 1 koronától kezdve a legdíszesebb kötésig. — Imakönyvek kötve 50 fill.-től kezdve. — „Koszorú“ füzetek 8 fill. „Házi kincstárVallásos iratok, Fali bibliai mondatok óriási választékban. Megrendeléseket azonnal és pontosan elintézi Kis Tivadar könyv- és papirkereskedése Pápa, Fő-utca 21. sz. A. pénz előre beküldésénél postadij csatolandó. — Postatekarókpónztári csekkszámla 25210.

Next

/
Thumbnails
Contents