Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-12-04 / 49. szám
49. szám. DUNÁNTŰLIP ROTESTÁNS LAP. 427. oldal. Bírálati nézőpontjaim a következők: 1. A feldolgozott anyag mennyisége. 2. Az anyag minősége. 3. Az anyag elrendezése. 4. Az anyag feldolgozásának módja. 5. A valláserkölcsi hatás. 6. A hazafias hatás. 7. A nyelvezet. 1. Az anyag mennyisége. Egy vezérkönyvben feldolgozandó anyagmennyiség megállapításánál két dologgal kell az írónak számolni, t. i. az idővel és a 6—7 éves gyermek felfogó és befogadó képességével. Ha a felölelt anyag akár az idővel, akár a gyermek szellemi erejével nem áll arányban, olyan hiba, amely a tanítás folyamán helyre nem hozható és amely a tanítás eredményét teljes mértékben kockára teszi. Végtelen nagy hibája ennek a vezérkönyvnek az, hogy az írója az anyagmegállapításánál sem a gyermekkel, sem az idővel nem számolt. Az anyag nem áll arányban az idővel sem átalánosságban, sem részleteiben, de nem áll arányban a gyermek szellemi erejével sem. Az iró egy iskolai év alatt — helyesen — 30 heti szorgalmi időt, hetenként 3 félórát, tehát évenként Összesen 90 félórát fordít erre a tárgyra. Ezen a 90 félórán az I. osztályban 78 új anyagegységet dolgoz föl. A 12 félórát a 78 új anyag begyakorlására, rögzítésére szánja. Azt hiszem teljesen fölösleges indokolnom azt, hogy ez képtelenség. Azt még a laikus ember is be fogja látni, hogy a népiskola I. osztályában évi 90 félórán 78 új anyagegységet eredményesen feldolgozni nem lehet. Egészen másként áll a dolog pl. az irva-olvasásnál, hol az egész évi anyaggal állandóan foglalkozik a gyermek. A II. osztályban az arány már valamivel kedvezőbb, amennyiben itt a heti 3, illetve az évi 90 félórán már csak 66 új anyagegységet vesz föl. Az anyag itt is sok és nagy hiba, hogy az ismétlésre szánt időt is úgy osztja be, hogy nagyobb időközökben egy-egy hetet szán az ismétlésre. Nem áll arányban az anyagegység a feldolgozásra szánt 1/2 órányi idővel sem. A 1/2 óra tulajdonképpen nem is 1/2 óra, nem különösen az osztatlan iskolában, aminő az egyházkerület iskoláinak nagy része. Még ha az első órákra (8—9) teszi is a tanító a két osztály beszéd- és értelemgyakorlati óráját, akkor sem több ez, mint 25 perc, mert az énekelés, imádkozás és az el nem foglalt osztályok elrendezése 10 percet az órából okvetlen elvesz s igy marad egy-egy félórára 25 perc. Hogy az iró mennyire nem számolt ezzel a 25 perccel, az minden félórai anyagából kiviláglik. Annyit összehalmoz egy-egy félórára, hogy azt feldolgozni teljességgel lehetetlen. Emez állításom igazolására utalok a következőkre: A legelső félórán egy hosszú beszédet tart az iskolába való járás szükségességéről és céljáról. Beszél a padokban való elhelyezkedésről, ülésről, a táskáról, a ruha elhelyezéséről stb. Ezeket még megtoldja egy olyan mesével, ami minden más lehet, csak nem mese. Az első hét 3-ik félóráján a reggeli magaviseletről beszélget olyan terjedelemben, hogy 2 félórára is untig elég lenne. Elmond Béláról egy hasznavehetetlen mesét, s betetőzetül Mocskos Paliról egy 10 soros verset mond. Hogy ezzel a mesével, illetve verssel mit tegyen a tanító, arról egy szót sem szól. Azt gondolom megtanításra szánta; mert ha csak azért mondta el, hogy elmondja : kár az időért, ha pedig be akarja tanítani: ez maga elég egy félórára. A 4-ik hét első félóráján beszél a szülői házról, a szülőkről, 2 ima és 3 mese. A 6-ik hétben a testvérekről beszél- Ezzel kapcsolatban mondja el József történetét a két utolsó félórán. Arra, hogy a gyermek a bibliai történetből megtanult-e valamit, még csak nem is gondol. De hiába is gondolna, mert olyan terjedelemben vette fel, hogy maga az elmondás elég egy félórára. Nem részletezek tovább, csak egyszerűen rámutatok arra az anyaghalmazra, amit az iró egy-egy félórára szánt. Tessék bárkinek a munkába tekinteni, azonnal be fogja látni, hogy az iró képtelenségeket akar megvalósítani. 9-ik hét 2—3. félóra (csupán a kérdés 7. lap) 4 vers. 11-ik hét 1-ső félóra. Kamara, padlás, pince, egy 22 soros, egy 8 soros vers és a GXXXIX. zs. 4. verse. 12. hét 1. félóra. A tehén ismertetése és 24 soros vers. 14-ik hét 1. félóra. A tyúk leírása és 13 soros vers. 14- ik hét 2. félóra. 20 soros vers. 15- ik hét 1. félóra. A veréb, fecske és gólya ismertetése és 38 soros vers. 16- ik hét 1—3. félóra. A kert és virágai. 12 lap. (Karácsonykor ?) A II. szakaszban a 19., 20. és 21. héten az iskola felszerelésével foglalkozik. 9 félórán töm a gyermekekbe olyan dolgokat, amikkel külön-külön foglalkozni egészen fölösleges. (Számológép, képek, olvasótáblák.) Ha ezeket eddig a tanító nem használta, nagy baj, de még nagyobb baj az, ha használta és nem szólt róluk. Hiszen ha valaki számológépet használ, lehetetlen, hogy ott a számtani órán meg ne ismertesse. Folytatása következik. — Állandóan dús választék bel- és külföldi gyapjukelmékben, valamint angol különlegességekben. ízléses, jól álló papi, polgári, valamint egyenruhákat készítek mérték szerint a legelegánsabb kivitelben. A szabásnál a test formáira, a kényelem követelményeire nagy gond fordíttatik. YÁ6Ó DEZSŐ szabászati akadémiát végzett szabómester, oki. szaktanító PÁPÁN, Fő-tér 19. sz. a.
