Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-30 / 5. szám
38. oldal. szülőket oly irányban, hogy maguk is jó példával járjanak elő és gyermekeiket erkölcsös módon neveljék, másrészt pedig s ez már sokkal inkább módjukban áll az által, hogy az iskola falain belül igyekezzenek közvetlenül a gyermekekre hatni, megragadván minden kínálkozó alkalmat arra nézve, hogy a gyermek lelkében szunnyadó, nemesebb ösztönöket életre keltsék, feltárván előttük az erkölcsös életmódból háramló előnyöket, viszont az erkölcstelenséget követő lelki- és anyagi züllés nyomorúságait, egyszóval, a szó legszorosabb és legnemesebb értelmében vett népnevelői hivatásuknak tegyenek eleget. Az itt általánosságban elmondottak után szükséges nek tartom különösen a következőkre felhivni a kir. tanfelügyelő úr figyelmét: Adandó alkalmakkor és amennyiben annak szükségét látja, utasítsa a tanítókat, tanítónőket, óvónőket, hogy ha a gondjaikra bízott gyermekeknél bizonyos erkölcsi fogyatkozásokat tapasztalnak, egyrészt igyekezzenek azokat az erkölcstelen magaviselet követésétől — szeretetteljes módon a lelkűkre beszélve — visszatartani ; másrészt a szülőket a gyermek viselkedésére figyelmeztetni, annak káros következményéről meggyőzve őket, oly irányban befolyásolni, hogy gyermekük viselkedésére, maguk a szülők is éber figyelemmel vigyázzanak. Amennyiben ezen eljárásuknak eredménye nem nem volna, kérjék ki a hitoktató-lelkész közbenjárását. Buzdítsák, sőt kötelezzék a tanítók a gyermeket a templomba járásra és e tekintetben maguk is járjanak elő jó példával. Kisérjék a tanítók figyelemmel a gyermekek öltözködését és hassanak oda, hogy a gyermekek rendesen felöltözve járjanak az iskolába, nehogy a hiánytalan öltöltözködés szemérmet sértő 1910. tréfákra és viselkedésekre alkalmat szolgáltasson a gyermekeknek. Akadályozzák meg a tanítók, hogy a tankötelesek között erkölos-mételyező ponyva-irodalomi termékek ne forogjanak közkézen, ehelyett igyekezzenek közöttük erkölcsös-, vallásos-, hazafias tárgyú olvasmányokat meghonosítani, azokat velük megkedveltetni, esetleg őket ily épületes tárgyú olvasmányok felolvasásával szórakoztatni. Ily alkalmakkor levonván a felolvasott történetekből a gyermekek számára az erkölcsi tanúságot is, és azt nekik értelmi fejlettségi fokuknak megfelelő modorban megmagyarázván, igyekezzék a kir. tanfelügyelő úr iskolalátogatásai alkalmával a tanítókat, tanítónőket szigorúan ellenőrizni, hogy az általam fentebb vázolt népnevelő kötelességeiket teljesítik-e. Végűi pedig teljes szigorral hasson oda a kir. tanfelügyelő úr, hogy amely iskolánál ez keresztül vihető, a fiúk a leányoktól elkülönítve taníttassanak. A tanítási órák közötti szünetekben, kirándulások alkalmával úgy a leánygyermekek, mint a fiúgyermekek tanítójuk, illetőleg tanítónőjük állandó felügyelete alatt legyenek. Az iskolánál úgy a fiúk, mint a leányok részére külön és egymástól kellő távolságban elhelyezett illemhelyek legyenek, A tanítók pedig szigorúan utasítandók, hogy oda a leányokat és fiukat sohasem egyszerre, hanem mindig egyiket a másik után külön külön bocsássák be. Felhivom végül kir. tanfelügyelő urat, hogy a jelen rendeletem értelmében teendő intézkedéseinek lelkiismeretes végrehajtását kisérje éber figyelemmel és az eredményről az 1909/10. tanév végén tegyen kimerítő jelentést. DUNÁNTŰLI PROTESTÁNS LAP. Szabad fejlődés és egyesség a Szentlélekben. Különös figyelemmel gróf Tisza Istvánnak a M. P. I, T. ülésén tartott beszédére. Sokaknak lelkében visszhangot keltett gróf Tisza István beszéde. Jelentékeny emberek eszme-nyilatkozata mindig élesebb figyelemnek a tárgya, nagyobb súllyal esik a mérlegbe, mintha kisebb társadalmi jelentőségű emberek Írnak vagy szólanak bárminő elme-éllel és tartalommal. A jelentős állásnak suggestiv hatása van. Hála Istennek, gróf Tisza Istvánnak nemcsak külső állása jelentős, hanem gondolkodó egyénisége is éles, jelentékeny. Ezt tapasztaljuk az ő híres előadásából, amit a M. P. I. T. 1909. évi november hó 2 iki ülésén tartott, amit egyházi lapjaink, még a „Protestáns Szemle“ is közöltek. Ezen értekezésemnek tulajdonképpeni célja nem a gróf Tisza István beszédének a bírálata, minden irányú kifejtése, hanem a „Szabad fejlődés és egyesség a Szentlélekben“ az én tárgyam. Ezt akarom kifejteni. Meg-Ifj. Stern Lípót Páp 2if Kossuth-Lajos-utca. Mindennemű kézimunka, fiímzésí előnyomda, rövidáru-, csipke-, szalag- és divatcikkek raktára. — Elvállal mindenféle templomi arany-, ezüst- s selyem díszmunkát, valamint fehér hímzéseket és kelengyék elkészítését. — Lelkiismeretes kiszolgálás!
