Dunántúli Protestáns Lap, 1910 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1910-10-30 / 44. szám
378. oldal. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 1910. A protestántizmus hatása „Minthogy a királyi udvar politikáját az 1604—8-iki események csak folytonosságban zavarták, de nem egyszersmind irányában is, ezért az továbbra is a fejedelmi ház abszolút uralma felé törekedett. A római katholicizmus eleinte mindenben kész támasznak mutatkozik számára és ezen egymásra utaltságukból szoros érdekszövetség fejlődött ki. A királyi, valamint a r. kath. egyházi kisebb jelentőségű, de azért egyenesen az 1608-iki törvények ellen irányuló kívánságok, mind nagyobb számmal jutnak be a törvénykönyvbe. Ellenben ama törvénnyel szemben továbbra is fenntartott idegen befolyásnak az ország ügyeiben való érvényesülése ellen tett országgyűlési felszólalásoknak alig volt hatálya. Úgy látszott, hogy lassanként megint arra az útra fog visszatérni a magyar állam sorsa, amelyen a Bocskay támadásáig haladt s amelytől a protestántizmus térítette vissza. A nemzet jövője annál aggasztóbbnak tűnt fel, mert a felekezetközi viszályok a lehető legnagyobb erővel törtek ki a protestánsok és a katholikusok között. Ha a XVI. században hazánkban úgyszólván csakis a prot. felekezetek küzdöttek egymással: a XVII.-ben attól az időtől fogva, hogy Szuhay és Forgách a kassai templom elfoglalásával az erőszak terére léptek, mindkét fél: protestánsok és katholikusok, minden politikai, társadalmi és egyházi kérdést felekezeti szempontból Ítél meg. A katholicizmus és a király győzedelmeskedni akar a protestántizmus és az alkotmányos szabadság felett és a katholikusok csak vallásuk ügyének diadalát nézik, midőn a királyt támogatják. Legjellemzőbben az 1618-iki királyválasztásnál tűnt fel ez a jelenség. II. Ferdinánd, kit hitbuzgósága s hajlíthatatlan jelleme az európai r. kath. egyházi és politikai reakció fejévé tett, már stájer! főhercegsége idejében megmutatta, hogy készebb puszta ország, mint eretnekek felett uralkodni. Természetes, hogy jelöltsége nem valami nagy rokonszenvet keltett a protestánsoknál. Ellenben annál többet vártak tőle a katholikusok. Az 1618-iki országgyűlésen, habár prot. részről nem is merült fel semmiféle komoly akadály Ferdinánd megválasztása ellen, pusztán a választási jogot kívánták érvényesíteni : mégis a Pázmány és * * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság közelebb e cím alatt adta ki Pokoly József, theol. tanár, kiváló egyháztörténetirónknak 544 lapra terjedő vaskos kötetét. E jeles munkának hetedik fejezetéből mutatványul, de egyszersmind alkalmi olvasmányul is közlünk egy részletet. Szerk. a magyar állami életre/ Forgách Zsigmond vezetése alatt álló főurak, csakhogy a megválasztást annál inkább siettessék, hajlandók lettek volna Ferdinándot a rendek hozzájárulása nélkül is királlyá kikiáltani, még ha polgárháború keletkeznék is belőle. Azonban a rendek szilárdságán megtörött a túlbuzgalom sugalmazta törvénysértés s így Ferdinándot megválasztották s választását olyformán iktatták törvénybe, hogy a királyi követelésnek és a nemzeti jognak is megfelelni láttassék. II. Ferdinándnak magyar királlyá választása a potestántizmusra és alkotmányosságra nézve egyaránt veszedelmet jelentett. Azon levele, melyben III. Fülöp spanyol királynak előadja a maga politikai nézeteit és reménységeit, mindkét irányban feltárja lelkületét. Mióta — úgymond — az eretnekség erőre kapott országaiban, ott a rendetlenség, zavar, dac és minden felsőségnek megvetése harapódzott el. A katholikusok a béke kedvéért enyhén jártak el és ezalatt erősödtek a felekezetek és a vallás színe alatt az irodalomban és a külfölddel szőtt összeköttetés által megrontották a fejedelmi hatalmat. Az uralkodó jövedelmei a rendek hozzájárulásától függenek. Ha pedig a felsőség az Istentől van, úgy minden, mi az utolsó időkben ellene történt, az ördögtől ered és büntetendő. Isten azért engedte ily végletre jönni a dolgot, hogy a kormány végre megszabadulhasson ezen szolgaságtól. A jelen viszonyok kedvezők arra nézve, hogy az osztrák háznak visszaszerezzék korlátlan fejedelmi hatalmát. A háborúra fordított költséget majd megtérítik a legyőzött rendek. De minden esetre el kell dönteni a dolgot. Kockára kell vetni mindent, vagy még nagyobb szolgaság alá kell hajolni. Jól tudjuk, hogy az itt hangoztatott elveknek teljesen megfelelt Ferdinánd jelleme és magatartása egyaránt. A fehérhegyi csata után Csehországra mért csapásban a programmnak minden pontját megvalósulva látjuk. Az edictum restitutionis a német birodalomban akarta a viszonyoknak megfelelően ugyanazt létesíteni, ami már Cseh-, Morvaországban és Ausztriában végre volt hajtva. A lorettói fogadalom után a máriacelli következett. A vallásos buzgalom, mely minden kérdést alárendelt az egyházi tekinteteknek, ily uralkodóval ilyen sorsot szánt szegény nemzetünknek. De a máriacelli fogadalomnak cseh mintára való megvalósítását megakadályozta a protestántizmus, illetőleg ennek feje, az erdélyi fejedelem : Bethlen Gábor. A „Querela Hungáriáé“, melyben a fejedelem számot Alapíttatott 1864-ben. A vidék legrégibb és legnagyobb cipőüzlete Alapíttatott 1864-ben. TVjaníjuim janiin, ezelőtt AJtstaáteij J. oipőijal'jára Pápa. Kossutlj Lajos utca hol mérték szerint, vagy egy beküldött minta-cipő ntán nemcsak divatos és szép, de főleg tartós és jól álló cipőket lehet kapni. — Beteg és szenvedő lábakra (ortophád-mnnka) kiváló gondot fordít. — Vadászoknak különös figyelmébe ajánlja garantált vízmentes vadászcipőit és csizmáit. Üzletemet ugyanezen utcában, a postapalotával szemben épült házba helyeztem át.
